Túraddikt - Úton a természetben

Túraddikt - Úton a természetben

Ritkán láthatjuk ilyen gyönyörűnek a bükki Sebesvíz-völgyet

2020. október 20. - bencicuska

Az elmúlt néhány hét esőzései megtették hatásukat és életet varázsoltak az oly gyakran kiszáradó, vagy gyér vízhozammal csörgedező bükki patakokba. A híres Lillafüredi-vízesés mellett a kevésbé ismert zuhatagok is sokkal látványosabb képet nyújtanak mint általában. A Garadna-völgy melletti Sebesvíz szurdokvölgyében az ország legszebb mésztufa-vízeséssorozatában gyönyörködhetünk, mely ritkán nyújt ennyire lélegzetelállító látványt.

p1590129.JPG

A klímaváltozás miatt a csapadék időbeli és területi eloszlása napjainkban már elég egyenetlen, így jellemzőek a hosszú, aszályos időszakok és a rövidebb ideig tartó nagyobb esőzések, melyek villámárvizekkel is járhatnak. Az idei nyár szárazsága után így szélsőségnek számított az október közepi esőzés, és a magasabb hegyeinkben lehulló hó. A Bükk-fennsík tetején lehulló eső és hó a víznyelőkbe beszivárgott, a barlangjáratokon keresztül rövidesen a fennsík tövében eredő karsztforrásokban kötött ki, így a gyakran kiszáradó medrek megteltek vízzel, megteltek élettel.

A sebesvíz most, áradás idején

A sebesvíz márciusban, normál vízállás mellett

A híres, igencsak felkapott Lillafüredi vízesés után úgy gondoltam, felkeresem a kedvenc bükki völgyemet, a Sebesvíz-völgyet, mely közvetlenül a Nagy-Fennsík tövében ered és a Garadna-völgybe torkollik. A vizes, patakos része mindössze kb. 600 méter hosszú, de az végig különleges, gyönyörű, természetes látványt nyújt. Nagyon kevés ehhez hasonló, igéző szépségű völgy található hazánk területén. Alacsony vízállás mellett is szeretem, de ilyenkor mutatja meg az igazi arcát.

 

Nem sokkal sötétedés előtt értem fel a völgy bejáratához, mely a Lillafüredet Ómassával összekötő garadna-völgyi úton érhető el autóval. A 15-ös számú autóbuszról Garadna állomást kell választani, de a LÁEV kisvasútnak is itt van a végállomása. Annak ellenére, hogy az egész Bükk egyik legszebb természeti látványosságát rejti a völgy, és könnyen el is érhető, nem túl népszerű, így nagy tömegekre nem kell számítani. Garadnán választhatunk, hogy a völgy alsó szakaszára is kíváncsiak vagyunk, vagy kizárólag a vízesést szeretnénk megnézni. Utóbbi változatot, azaz a sárga kör jelzésű, hegyoldalban szerpentinező erdészeti utat inkább azoknak ajánlom, akik nem szeretik a technikásabb útszakaszokat, vagy nem szeretnék cipőjüket eláztatni.

A szurdok alsó része (galéria)

Aki követi a blogot, az tudja, hogy a Szlovák Paradicsom nagy rajongója vagyok, így természetesen nekem a bokáig érő víz és a csúszós köveken ugrálás nem jelent túl nagy problémát, még bőven a komfortzónámon belül esik, ezért aztán én felfelé  a sárga kereszt jelzésű utat választottam, mely végig a patak folyása mentén vezet. Garadnáról az azonos nevű patak mentén sétálva, az Ómassai „körgyűrűre” felérve rövidesen a Sebesvíz-völgy bejáratában találjuk magunkat. A Bükk turistatérkép is jelzi, a „Sebesvíz völgye nehezen járható!”, ami ilyenkor, magas vízállásnál kell igazán komolyan venni.

Magashegyi patakokat megszégyenítő módon zúdul lefelé a víz, a torkolati szurdokot teljesen kitöltve. Ez a Bükk legmeredekebb, állandó aktív vízfolyással rendelkező völgye, 1 kilométeren több mint 200 métert emelkedik (igaz, ebben már benne van a völgy forrás feletti, száraz része is), így szuszogtató, meredek emelkedőre számítsunk. Az első, kb. száz méteres szakasz az, mely problémásabb lesz technikai szempontból. Itt a völgy kb. 3 méter keskennyé szűkül, ami pont arra elég, hogy a patak kitöltse, arra már nincs hely, hogy mellette ösvény is elférjen. Balról egy kipreparálódott mészkőbordát elmellőzve már megjelenik az ösvény is.

p1590065.JPG

A nagy zuhatagsor alsó része

Végig kisebb zúgók, vízeséslépcsők kísérik utunkat a vadregényes, természetszerű bükkösben. A Sebesvíz patakja 600 méteren 140 méteres esést tesz meg, mely hazánk leghosszabb és legmagasabb vízesésrendszerévé, kaszkádjává teszi, habár a legnagyobb függőleges esésű lépcső kb. mindössze 3 méter.

De hogyan is alakult ki ez az érdekes képződmény, hogyan jött létre a Sebesvíz mésztufavízesése? A mésztufa, vagy más néven édesvízi mészkő, travertínó karszthegységekre jellemző kőzet. mely földtörténeti szempontból igen fiatalnak számít. A pleisztocén eljegesedések idejében kezdett el kialakulni, és még napjainkban is képződik. A karsztvidékeken - mint amilyen a főként triász mészkőből felépülő Bükk-fennsík - a mélybe beszivárgó vízben nagyon jól oldódik a mész, amikor pedig a karsztforrásokon keresztül a felszínre jut a karsztvíz, a patakmeder nagyobb esésű részein a felületi feszültség megváltozása, a nyomáscsökkenés és a sebességváltozás miatt a széndioxid elillan, a mésztartalom kiválik a vízből és forrásmészkő-gátak keletkeznek. A folyamatnak fontos részét képezik a különböző, patakmederben élő növények, például algák, mohák, melyek az anyagcseréjükhöz, a biológiai folyamataikhoz használják fel a vízben lévő szén-dioxidot, ezzel felgyorsítják a mésztufagátak képződését. A növényzet kikorhadása miatt pedig igen lyukacsos, szivacsos szerkezetű lesz a kőzet, ami miatt a népnyelvben darázskőnek is gyakran nevezik.

p1590113.JPG

Sebesvíz nem véletlenül kapta nevét

Hazánkban több helyen is előfordul ilyen mésztufa-vízeséssor, a Mecsek kedvelőinek például bizonyára ismerősen cseng a Melegmányi-völgy neve, ahol szintén ilyen forrásmész-lépcsőket láthatunk. De a Bükk is bőven rejt ilyeneket. A legnagyobb forrásmész-kiválás a lillafüredi Szinva-vízesés közelében található. Bár a mostani vízesés részben mesterséges eredetű, korábban természetes vízesések zúdultak lefelé a Szinva- és Garadna-patakok találkozásánál, és a vízesés napjainkban is építgeti mésztufagátját. Hazánk legnagyobb mésztufagátja zárta el a patakok útját egykor, felduzzasztva vizüket és megteremtve a Hámori-tó természetes elődjét, mely tehát a Plitvicei-tavakhoz hasonló módon jöhetett létre. A hatalmas mésztufatömb pedig a növényzet kikorhadásával és a lelógó mohafonatok mögötti üres terek beboltozódásával keletkezett természetes üregeket is rejt magában, melyeket mesterségesen összekötöttek, és ma Anna-barlang néven ismerjük. De a Szinva- és a Garadna vízgyűjtőjén szinte minden völgyben találkozunk mésztufagátakkal, az egyik legszebb a (ma már sajnos időszakos) Forrás-völgyi vízesés, de csapadékos időszakban rövid, ám nagyon látványos utat tesz meg a Hámori-tóba ömlő Eszperantó-forrás vize is.

img_20201015_150738.jpg

A Lillafüredi-vízesés teljes kapacitással zúdul lefelé

A hegység túloldalán érdemes megemlíteni a Dobrica-forrás mésztufakúpját, melyen szintén formás vízesés hullik alá, a Csondró-völgy szurdokában kialakult mészkiválást, és persze a mindenki által ismert Fátyol-vízesést a Szilvásvárad melletti Szalajka-völgyben.

A Sebesvíz vízesése ugyanolyan szép és látványos, mint a Fátyol-vízesés, csak éppen jóval természetesebb közegben van, és méretre jóval nagyobbnak is mondható. A völgy esése egy kis kanyarulat után válik kifejezetten meredekké, onnantól már végig a fátyolként elterülő, tucatnyi ágra szakadó fehér vízszalagban gyönyörködhetünk.

p1590129.JPG

p1590152.JPG

p1590175.JPG

A vízeséssor legszebb része

De ne feledkezzünk meg róla, hogy a völgynek lakói is vannak! Vigyázzunk, rá ne lépjünk az itt élő seregnyi foltos szalamandrára, melyek között itt a ritka, narancsszínű vagy pirosas foltokkal tarkított színváltozatot is megtalálhatjuk. Vigyázzunk az esetlen mozgású, barátságos, védett kétéltűinkre (és ne nyúljunk hozzájuk, mert a bőrük enyhén mérgező).

p1590033.JPG

p1590051.JPG

p1590094.JPG

p1590201.JPG

Rengeteg szalamandrával találkozhatunk

A pompás, méltóságteljes szélességű és magasságú zuhatagsor aljában állva percekig csodáltam a természet alkotását, a víz fehér, habzó szalagját, a megannyi vízeséslépcsőt, a puha mohafonatokon kirakódó sárgásbarna mészkiválást, s az ősz közepe ellenére zöldellő erdőre telepedő ködfátyolt. Úgy érzem, valami csodálatos, különleges dologban lehetett részem ezen a helyen, ahová annyiszor eljövök, de mindig mást kapok. De a csoda nem tart örökké, néhány nap múlva már le is apad a víz, és visszatér a békés, csendesen csorgadozó Sebesvíz. Ha legközelebb ilyen lesz, újra eljövök – tegyétek ti is, ha a mostani állapotot már nem tudjátok elcsípni!

p1450179.JPG

A Huba-forrás barlangszája

Búcsúzásképp még ellátogattam a patak karsztforrásához, a Huba-forráshoz, ahol egy barlangszájon és mellette a törmelék alól zubog kifelé a víz, ezt követően pedig végleg búcsút intettem a Sebesvíznek és a kanyargós elkerülőúton ereszkedtem vissza Garadnára.

p1590206.JPG

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, nyomj egy ’tetszik’- et a Facebook oldalunkra is!

 

Kapcsolódó cikk: Barangolás a bükki Forrás-völgy környékén

A bejegyzés trackback címe:

https://turaddikt.blog.hu/api/trackback/id/tr2016248072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása