A Rudabányai-hegységet két részre osztó Telekes-völgy egyike a hazánkban fellelhető legszebb szurdokoknak. A legendás Ördöggát sziklaformái, a zúgók, barlangok, a tátrai panoráma felfedezésre csábítanak az ország ezen kevésbé ismert szegletében.
Az Aggteleki Nemzeti Park különálló tömbjét alkotja a Rudabányai-Szalonnai-hegylánc, melyet a Bódva folyó Perkupa és Szalonna közötti áttörése oszt Rudabányai- és Szalonnai-hegységre. A Szalonnai-hegység a kéktúrázók körében ismert terület, az OKT itt is áthalad, a Rudabányai-hegységet pedig főleg az egykori ércbányászatról és az ősfőemlős (Rudapithecus) maradványairól ismerhetik azok, akik rendszeresen járják az országot. Nem messze a Rudabányai-bányató területétől azonban egy másik értékes természeti területet találhatunk: a Telekes-patak triász- és jurakori mészkőben kialakult áttöréses szurdokvölgyét.
Útjelző tábla a Rudabányai-hegység lankáin
A szurdok megközelítése több irányból lehetséges: Rudabánya, Szendrő, Szalonna és Varbóc irányából is jelzett turistautak érkeznek ide, de több jelzetlen útvonalon is eljuthatunk a völgybe (pl. Perkupáról). Szendrő és a Bódva-völgy busz- és vonatközlekedése a környékhez képest kifejezetten jó, így akár tömegközlekedéssel is megközelíthető. Ha autóval szeretnénk a túrát kezdeni, a legideálisabb parkolóhely a Telekesi kápolna az Alsótelekesről Szuhogyra vezető országút mellett, innen egy félnapos körtúrával végigjárhatjuk a völgy körüli nevezetességeket, a nap második felében pedig a Rudabányai-tó környékén is kirándulhatunk.
Az ajánlott útvonal (kattints a hivatkozásra!).
A Rudabányai-hegység méreteit tekintve még nem éri el a hegy kategóriát (legmagasabb pontja a Korlát-tető, mely 354 méterrel emelkedik a tengerszint felé), viszont azt nem árt tudni, hogy a Gömör-Szepesi-érchegység legdélebbi előhegyein járunk. Földtani értelemben az Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék nem az Északi-középhegységhez tartozik, hanem a Gömör-Szepesi-érchegység hegyvonulatához, mely a Felvidék legnagyobb kiterjedésű középhegysége, melynek főgerince, 1200-1400 méter magasságig emelkedik. Az útvonalunkról ezek az 1000 méter feletti hegygerincek szinte már karnyújtásnyi távolságra vannak. Utunk első felében érdemes a Korlát-tető gerincén végighaladni, melyet ugyan helyenként tölgyes borít, de a kopár, vadvirágos tetőkről fantasztikus panorámában lesz részünk. A Korlát-tetőre az újabb térképeken már jelzett zöld négyzet, majd piros kereszt jelzésen tudunk felkapaszkodni.
A Korlát-tetőn őzzel, muflonnal gyakran lehet találkozni
Az országút közelében elterülő szántóföldeket elhagyva, erdőben haladva érjük el a Lipóc nevű területet, mely az itt sűrűn előforduló hársfáról kapta a nevét. Ezután érünk ki az egykor legeltetésre és szőlőként használt területre, a Korlát-tető gerincére. A gerincről megnyílik a kilátás a Bódva-völgy irányába, jól látható Szendrő városa, felette a Várheggyel és a rajta épült kilátóval, megcsillan a hatalmas Rakacai víztározó víztükre, mögötte a Cserehát és a távolban a Zempléni-hegység emelkedik. Tiszta időben szabad szemmel kivehetőek a Regéci vár tornyai is. A Bükk-fennsík vonulata nyugati irányban meglepően távolinak hat idefentről.
Kilátás májusban Szendrő irányába
A Regéci vár sziluettje
A Korlát-tető lankái, a háttérben a Bükk-fennsík kéklik
A hegytető egy irtásos pontjáról remek rálátásunk adódik a Gömör-Tornai-karszt hegyeire: az előtérben a Galyaság dimbes-dombos tája terül el, fölötte a karsztbokorerdővel és ördögszántásokkal pettyezett Fertős-tető (vagy más néven Nagyoldal) 600 méteres platójával, mely az óriási kiterjedésű Szilicei-fennsík déli peremének is tekinthető. Ami miatt ez a kilátópont igazán különleges, az a kilátás a Tátra csipkézett hegyvonulatára, a Kárpátok királyára. A közvetlenül Varbóc felett emelkedő 401 méteres Borház-tető adótornya mögött egy másik hegycsúcs magasodik tetején adótoronnyal. Ennek a hegycsúcsnak a tetejét azonban vastag hóréteg fedi. Az 1946 méterrel a tengerszint fölé emelkedő Király-hegy az Alacsony-Tátra legkeletibb csúcsa, egyben a mai országhatárhoz legközelebb lévő tátrai csúcs. Csupán ez a hegy takarja ki a Magas-Tátra Gerlachfalvi-csúcstól nyugatra emelkedő részét, így csak a Gerlachfalvi-tömbtől a Lomnici-csúcsig emelkedő részét láthatjuk a havas, csipkézett ormaival 2400-2655 méterig emelkedő alpesi jellegű magashegységnek. Tőle keletre a Gömör-Szepesi-érchegység Ökörhegyi-gerincét látjuk a Pipityke jellegzetes 1226 méter magas tömbjével.
A Magas-Tátra csipkézett hegylánca a Koncsisztától a Lomnici-csúcsig. Középen a Nagyszalóki-csúcs tömbje.
A Lomnici-csúcs tömbje, előtte a Gömör-Szepesi-érchegység vonulata
A Gerlachfalvi-csúcs, a Kárpátok királya
"A Két Torony" - Varbóc - Borház-tető (401 m) és Király-hegy (Alacsony-Tátra, 1946 m)
Különleges hely ez a Kis-Korlát-tető, mely összeköti a Felvidék hegyvidékét a Cserehát békésen hullámzó dombjaival. A közelben igen gyakran vadállatokkal - szarvassal, muflonnal, őzzel, vaddisznóval találkozhatunk. Habár nem valószínű, hogy találkozunk vele, de jó tudni, hogy a Szendrő és Rudabánya környéki településeken igen gyakran megfordulnak a medvék is, melyet fotók, videók is bizonyítanak az elmúlt néhány évből. A nyugodt, békés Kis-Korlát-tetőről a Korlát-hegyre emelkedünk tovább madárdalos napsütésben, ahol a piros háromszög jelzés a Szendrői Természetjáró Szakosztály által kialakított pihenőhelyre vezet minket.
Kilátás a Rakacai-tó irányába
A kis szusszanás után visszatérünk a fő jelzésre, mely rövidesen elágazik: nekünk a piros sávon balra kell fordulnunk, hogy leereszkedjünk a Telekes-völgy egyik vadregényes, sziklás mellékvölgyén keresztül a fővölgybe. Ha csapadékos időszakban, esőzések vagy hóolvadások után járunk itt, lehetünk annyira szerencsések, hogy a patak medrében víz is van. A patak az Aggteleki-karszt lábánál, Imolától nem messze ered, több kisebb mellékvölgy csatlakozik hozzá míg beér a szurdokba, melyet maga a patak fűrészelt a jól karsztosodó 210-240 millió éves mészkőbe. A szurdokot a helyiek csak Ördöggát néven ismerik, a közepén található híres sziklaképződményről. A patak vízhozama erősen ingadozó, az év nagy részében egyes szakaszai jellemzően teljesen kiszáradnak, a nagyobb esőzések után viszont sártól barna folyóként töltheti meg a völgyszoros talpát. A természetjárók számára a legkedvezőbb a kettő közötti állapot, amikor a kövek között csordogáló patak szikláin ugrálva lehet az egyik partról a másikra átjutni.
Lefelé a mellékvölgyön
A Telekes-völgy szurdokszakaszán
A völgynek ezt a több mint két kilométer hosszú szakaszát a patak két partján 10-30 méter magas sziklafalak szegélyezik, a kanyarokban kisebb zúgókon bukik alá a víz. A patak és a környező vízfolyások megannyi barlangot vájtak a jól karsztosodó mészkőbe, melyek a sziklafalak aljában és tetején tátonganak. A mohától zöldellő mészkősziklák különleges hangulatot kölcsönöznek a szurdoknak még a lombfakadás előtt is. A napsütötte völgykanyarulatokban tavasszal valódi virágszőnyeg bontakozik ki, ezerszámra nyílnak itt a tavaszi virágok, a hóvirág, a keltikék, a csillagvirág. Ha ilyenkor járunk itt, vigyázzunk a törékeny természetre és ne szedjünk ezekből a virágokból!
Hóvirág a völgytalpon
Kisebb-nagyobb barlangok szegélyezik az utat
Mivel a sziklafalak hol az egyik, hol a másik völgyoldalon emelkednek függőlegesen, így a zöld jelzésű ösvényen többször is rá vagyunk kényszerülve, hogy átmenjünk a patak túlsó partjára. A szurdokban ezt csak a patak kövein való egyensúlyozással tudjuk megtenni, így egy kis ügyességre is szükség van a völgytalpon való haladáshoz, segédeszközök (hidak, lánc, stb.) nincsenek.
Kalandos szurdoktúra
A völgy egyik kanyarulatánál érkezünk el a szurdok leglátványosabb pontjához, magához az Ördöggáthoz. Az oklevelek már az 1200-as években említik ezt a különleges helyszínt 'Urdunggata' néven. Az elnevezés oka valószínűleg az, hogy karsztos szurdokvölgy mivolta miatt medernyelőket is rejt a patakmeder. A száraz időszakban így búvópatakká válik a vízfolyás, a víz egy ponton eltűnik a mederből, majd újra előbukkan a sziklák alól. Ezt a középkorban a babonás helyiek azzal magyarázták, hogy az Ördög elvarázsolja a vizet, majd lejjebb újra elővarázsolja.
Az Ördöggát előtti völgyszoros
Az Ördöggát azonban nem csak a neve miatt különleges helyszín, eredetét tekintve is egyedülálló. Évmilliókkal ezelőtt a patakmeder egy nagy, U alakú kanyart leírva kerülte meg a vízfolyásra merőleges sziklabordát. Ahogy telt az idő, úgy a sziklafalat a víz átszakította, egy rést nyitva, melyen most kis többlépcsős vízesés formájában zúdul alá a megáradt patak vize. A vízesés aljában egy kis tavacska gyűlik össze, különleges, vadregényes hangulatot kölcsönözve a völgykatlannak. Az eredeti U alakú, ma már száraz patakmeder megmaradt, ezt ma Keringőnek nevezik, a turistaút pedig ezen vezet keresztül. Így az Ördöggát egyik oldaláról a másikra a sziklákon is átmászhatunk, vagy a Keringőn kikerülhetjük azt. Mindenesetre érdemes megnézni közelről a vadul habzó zuhatagot, amint a zöld és szürke sziklalépcsőkön alábukik.
Az Ördöggát időszakos vízesésénél
A szurdok az Ördöggát sziklaszorosa felett is folytatódik. Nem sokkal az Ördöggát felett egy kitaposott ösvényen a folyásirány szerinti bal oldalon felkapaszkodhatunk az Ördöggát-lyuk inaktív forrásbarlangjának jellegzetes tojás alakú kettős bejáratához. A nagyjából 80 méter hosszú barlang bejárati terme és az azt követő folyosó könnyen bejárható, viszont a többi részt csak négykézláb, hasonkúszva lehet bejárni. Nagyon szépen látszanak a falon a víz által létrehozott oldásformák, valamint egy-egy kisebb cseppkövet is láthatunk bent. A sziklaüregből késő-bronzkori leletegyüttes került elő. Az üreget nevezik még Betyár-barlangnak is, és valóban nem nehéz elképzelni, hogy a betyárok ezt a vadregényes, vadon közepén lévő helyet szemelték ki búvóhelynek.
Ördöggát-lyuk
Nemsokkal feljebb kicsit szelídebbé válik a völgy képe, elmaradnak a sziklafalak, a vad szurdokerdőt pedig a ligetes-bokros növénytársulás váltja fel. Itt-ott a magasabban a patak feletti ösvényen oldalazva jutunk tovább, mígnem elérjük a patakmederbe átkelő gyanánt fektetett gumiabroncsot, melynek segítségével egy mellékvölgybe juthatunk. Ezen felkapaszkodva kiérünk a hegygerincre, ahol még kereshetünk néhány kilátópontot (pl. Alsótelekes felett) mielőtt visszatérnénk a kiindulópontunkra.
Kilátópont a Telekesi kápolna felett
A túrát viszonylag rövid idő alatt végigjárhatjuk (3-5 óra), így ha van kedvünk, utána még felkereshetjük Csorbakő várának romjait, vagy a Rudabányai-bányató menti tanösvényt, ezek gyalogosan is könnyen elérhetőek innen. Erről azonban már más bejegyzésben fogok írni. A Telekes-völgy szurdokát érinti a minden év áprilisában megrendezett Vitézlő teljesítménytúra is!
Más bejegyzés, melyben a helyszín szerepel: 5 tavaszi túratipp a Gömör-Tornai-karszton
Felhasznált források:
http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1665/nagy_m_1665.pdf
http://www.anp.hu/hu/a-vadregenyes-telekes-volgy
Hozzászólások