A hegység főgerincétől északra vad, szakadékokkal tagolt karsztos vidék húzódik, melynek egyik ékessége az Ohnište ("Tűzhely") nevű mészkőhegyen található Okno, azaz sziklaablak, ahonnan a panoráma is első osztályú.

Legújabb bejegyzésünkben bebarangoljuk a Pelsőci-fennsík keleti peremét Berzétekőrösről indulva az Istállóskőtől egészen a Gencsi-szikláig.

A hangulatos Zbojská-hágóból indultunk el, hogy felfedezzük ezt a Murány karsztfennsíkja és a Vepor között emelkedő, fenyőbundába burkolózó, vihartépázta békés óriást.

Kitett sziklagerincen csúszkáltunk, lepillantottunk az Ördöglyuk félelmetes hasadékába, majd megcsodáltuk Szádelő völgyének fantasztikus sziklatorkát - ezúttal a turisták által kevésbé látogatott nyugati oldalról.

  Régóta terveztük a szlovákok nemzeti szimbólumának tartott csúcsra vezető túrát, idén végre sikerült. A látvány fantasztikus, a túra azonban nem könnyű menet, komoly testi-lelki felkészültséget igényel.

A Magas-Tátrában jelzett gyalogos turistaúton a 2503 méteres Tengerszem-csúcsnál (Rysy) magasabbra nem juthatunk, így a csúcsra vezető túra nem véletlenül bakancslistás a Tátra kedvelői számára. Az külön öröm, ha igazán ritka körülmények között, tökéletesen tiszta időben juthatunk fel a páratlan kilátásról ismert hegycsúcsra.

Felkaptattunk a vadregényes vulkánmaradvány tetejére, majd a Nagy-Hideg-hegyen ébredve a Dunakanyar egyik legszebb kilátópontjához túráztunk a tikkasztó hőséget cipelve útitársként.

Tavasz végén ahogy enyhült a járványügyi helyzet, újra elindultunk az Országos Kék jelzésen, ezúttal egy közeli, ám számunkra eddig teljesen ismeretlen vidéket vettünk célba. A helyenként a klasszikus Windows XP háttérképet megidéző, csendes és nyugodt Putnoki-dombságot átszelve túráztunk egészen a Baradla bejáratáig.

A Murányi-Fennsík sziklabércei által körülölelt festői katlan felé emelkednek Murány várának ódon romjai. A lentről hajmeresztően meredeknek tűnő csúcsra felkapaszkodva megismerkedhetünk a környék történelmével és természeti értékeivel, fent pedig páratlan látványban lehet részünk.

A hegység főgerincének keleti végén, méltóságteljesen emelkedik a felvidéki táj fölé a Király-hegy bástyája.  A Király-kopaszának, azaz szlovákul Králová Hol'ának is nevezett gyephavasi tömb, mely egykor Mátyás király kedvelt vadászterülete volt, a történelmi Gömör legmagasabb pontjaként még ma is különös vonzerővel bír. A szlovákok versek, műalkotások, mondák, népdalok formájában is kifejezik csodálatukat a hegy iránt, mely a Kriván mellett az ország másik jelképének számít.