Aki gyakran túrázik, az tudja, hogy a tavaszi túrákat két dolog dobja fel igazán: a virágok és a bővizű patakok. Az idei tél kevés csapadékkal szolgált, így látványos vízhozamra nem igazán számíthatunk, patakjaink csak csörgedeznek. Ennek ellenére bejegyzésemben mutatok öt helyet a hazai turisták körében viszonylag ritkán látogatott Gömör-Tornai-karszton, ahol hóolvadás után csodás látványban lehet részünk.

1. Szádelői-völgy, Áji-völgy, Görgői-vízesés

Ahogy átlépjük a Gömör-Tornai-karsztot kettévágó államhatárt, 6-800 méteres mészkőplatók lábánál találjuk magunkat. A fennsíkokon töbrökben és víznyelőkben eltűnő víz a hegyek lábánál bukkan újra a felszínre karsztforrások képében. A hegy gyomrából kioldott mész lerakódik a patakmedrekben és látványos képződmények, mésztufagátak keletkeznek. A nép darázskőnek nevezi ezekt, és sokáig építőanyagnak használta. A mésztufagátak keletkezése napjainkban is folyamatosan zajlik.

A Görgői-vízesés Tornagörgő (Hrhov) falu központjában található. A Felső-hegy gyomrából előtörő kristálytiszta vizű Fej-forrás által épített mésztufadombon áll a falu, a Görgői-amfiteátrumnak nevezett, 600 méter relatív magasságú karsztos hegyoldalak által körülölelt bemélyedésben. A Gömör-Tornai-karszt legmagasabb és egyik leglátványosabb vízesése a falu házai között, kis pihenőparkban építi a maga mésztufagátját, miközben 14 méteres szintkülönbséget küzd le.

Az Áji-szurdokvölgyben folyó Garádics-patak négy nagyobb és tucatnyi kisebb mésztufagátat épített magának, melyeken rendkívül látványos vízeséssorozat képében zuhog lefelé. Áj faluból a sárga turistajelzésen közelíthetjük meg őket. 

Tipp: az első vízesés után keressünk egy ösvényt, amely levezet közvetlenül a patakmederhez, így a rejtettebb zúgókat is megcsodálhatjuk.

A szomszédos, igen híres Szádelői-völgy barlangok beszakadásával keletkezett. A Csükerész (Osadník) oldalában, 1100 méteres tengerszint feletti magasságban eredő Blatnica-patak a magasabb hegyekről nagy mennyiségű olvadékot és csapadékot vezet le a Szádelői-kanyonon keresztül. A nagy szintkülönbségű völgyben számos sziklalépcső, zuhatag képződött, melyeket teljes pompájukban megcsodálhatunk. Gyakorlatilag a teljes völgy egy nagy vízeséssorozatnak felel meg.

Tipp: ha eljöttünk a Szádelői-völgybe, mindenképp menjünk fel a fennsíkra is, ahonnan 300 méteres magasságból szédítő panorámában lesz részünk a vad sziklakanyon szűk torkába pillantva. Lehetőség van 10 és 15 kilométeres körtúra megtételére is - mindenképp az utóbbit javaslom.

2. Murány-áttörés

A Murány-patak nevéhez hűen a Murányi-fennsíkon ered, majd átkel a Rőcei-hegységen, hogy a Sajóba torkolljon. De előtte még vadregényes szurdokvölgyet vájva áttör a Beretkei-karszton is, számos barlangot vájva a sziklafalakba. A halkan csobogó folyócska és a megnyugtató erdei környezet kiváló kikapcsolódást nyújthat a könnyedebb kirándulásra vágyóknak. A zöld és a sárga jelzéseken az áttörés teljes hosszát bejárhatjuk Beretkétől Mellétéig, de a Beretkei-tanösvényen olyan látványos képződményeket is érinthetünk, mint a Pes-kő kilátósziklája és átjáróbarlangja, vagy a Rosszgyári-barlang.

3. Telekes-völgy

Sokak számára meglepő lehet, hogy Rudabánya és Perkupa között található Észak-Magyarország talán legvadregényesebb szurdokvölgye. A Rudabányai-hegységet kettéfűrészelő sziklaszorosban barlangokat, zsombolyokat, látványos sziklaképződményeket találhatunk, az itt élő vadvilággal pedig egész biztosan találkozni fogunk, ha itt túrázunk (vaddisznók, muflonok, szarvasok, stb.) Tavasszal hóvirágok ezrei nyílnak a völgyecskében, nagyobb esőzések után pedig az egyébként száraz szurdok megtelik vízzel, a sziklagörgeteges patakmedret elárasztva. Aki nedves időben ide készül, az számítson rá, hogy nem ússza meg szárazon, ugyanis több tucatszor kell átkelni a gyakran boka felé érő vízfolyáson, természetesen csak a köveken ugrálva.

A völgy valódi nevezetessége az Ördöggát, melynek neve népi hiedelemből ered: az emberek úgy tartották, hogy a nagy sziklataréj előtt az ördög elvarázsolja a vizet, és csak jóval lentebb bukkan elő. A népi megfigyelés nem alaptalan: a patak az év nagy részében egy víznyelőben tűnik el, búvópatakként folytatva útját.

Száraz időben azt hihetnénk, hogy a sziklataréjt megkerülő mederben folyik a patak. Azonban ez nem így van: a víz évmilliós romboló munkájának lehetünk itt szemtanúi: a sziklán hasadékot nyitott a vízfolyás, és most azon keresztül tör át, kicsi de látványos vízesés formájában. A sziklafal előtt pedig kiterjedt tó képződik. 

Tipp: Perkupáról jelzetlen úton, majd a zöld jelzésen érkezhetünk el a völgy végéig, majd visszafelé a piros jelzésen, számos szép kilátópont érintésével, üde réteken haladhatunk végig a Rudabányai-hegység gerincén. A völgy hosszabb túra keretében, de a Rudabányai-tó melletti parkolóból is elérhető.

4. Ménes-völgy és mellékvölgyei 

A Ménes-völgy valódi ékköve az Aggteleki Nemzeti Parknak. Az év teljes részében varázslatos kirándulóhely. Az Alsó-hegy peremén, a szlovák határ közelében, karsztforrásban ered a Ménes-patak (Lizina néven). Keskeny, szurdokszerű U alakú völgyben folyik, helyenként összeszűkülve, helyenként tágas tisztássá alakulva, amíg Szögligetet elhagyva beletorkollik a Jósvába, majd így a Bódvába. Egy ponton még fel is duzzasztották, itt a Ménes-völgyi-tóban pisztrángok élnek. 

Leglátványosabb mellékvölgyei a Mocsolya-völgy, a Zúgó-forrás völgye, a Várszög-völgy, melyekben látványos mésztufalerakódások és szurdokszakaszok találhatók.

Tipp: Innen könnyedén megközelíthető a Szádvár és Derenk is, melyek jól ismert és népszerű kirándulóhelyek.

5. Kopolya-forrás

A legkevésbé ismert helyszínt hagytam a végére. Szinpetri határában található a térképeken is jól jelölt Kopolya-völgy, melynek kényelmes erdészeti útján végighaladva 20-30 perc alatt látványos mésztufa-vízesést érünk el. Azt hinnénk, hogy ez a völgy fő látványossága, de amikor továbbhaladunk és a meredek falakkal határolt völgykatlanba érkezünk, megpillantjuk a mohos sziklafalból hatalmas robajjal előtörő Kopolya-forrást, mely a Bükk időszakos forrásaival vetekszik látványban. Ez a látványos árvízi forrásszáj csak csapadékos időben működik, egyébként kb. ettől 10 méterrel lejjebb van a patak állandó forrása. 

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, nyomj egy 'tetszik'-et a Facebook oldalunkra, hogy azonnal értesülj a friss tartalmakról!