Túraddikt - Úton a természetben

Túraddikt - Úton a természetben

Szoroskőtől Görgőig: Túra a Felső-hegyen

2022. június 03. - bencicuska

Hosszában szeltük át a Tornai-Felső-hegy festői karsztfennsÍkját, erdőn-mezőn átkelve, sok-sok kilátással.
p1130231.JPG

A túra útvonala

Decemberi túránk után végre visszatértünk a Gömör-Tornai-karszt Felső-hegyére (Horny vrch), hogy a Tornagörgőtől (Hrhov) nyugatra fekvő részét is bejárjuk. Ez nem kifejezetten egyszerű feladat, mert a fennsÍk nem adja magát olyan könnyen, főleg, ha körtúrában gondolkodunk, köszönhetően a kevés turistaútnak és a hegy meredek, csaknem függőleges déli oldalának. A menetrendeket böngészve viszont láttuk, hogy egészen baráti időpontban (kicsivel 8 óra után) érkezik Tornagörgőre egy busz, amivel negyed óra alatt Szoroskőn (Soroska) vagyunk. 

A szlovákiai autóbuszok és vonatok menetrendjéről ezen a honlapon lehet tájékozódni.

A busz jött is időben, a sofőr csak szlovákul beszélt, de ez alapvetően nem probléma, ha valaki 1-2 szót (legalább a megálló/helység nevét) ismer, vagy alkalmazza a nonverbális kommunikáció vívmányait. A busszal pár perc alatt elhagytuk a Torna-völgyét és szép, kanyargós, egészen mediterrán hangulatú panorámaúton pillanatok alatt 500 méter felett találtuk magunkat, a Szoroskői-hágóban. Itt egy csárda is üzemel, így ha valaki fordított irányban teszi meg a túrát, itt étkezési lehetőség is van. 

A Felső-hegy a Gömör-Tornai-karszt patakok és folyók vize által szétszabdalt, egykor összefüggő fennsíkjának egyik legmagasabb maradványa. A magas, de keskeny karsztplató Szoroskőnél ágazik ki a Szilicei-fennsíkból és egészen a Szádelői-völgy függőleges leszakadásáig nagyjából 15 kilométeres hosszúságban tornyosul tekintélyes méreteivel a Torna-völgy felé. A plató relatív magassága sem elhanyagolható, helyenként akár 5-600 méter is lehet a mélyen elterülő völgykatlanhoz képest. Északon, a sokkal hegyvidékibb jellegű Csermosnya-völgy felé kevésbé vadul, sokkal tagoltabban, völgyekkel, oldalgerincekkel lejt. A Barkai-hágónál (Borcianske-sedlo) közvetlenül kapcsolódik a Barkai-fennsíkhoz, amely pedig már a Rozsnyói-hegység 1000 méter felé emelkedő gerincéhez “tapad hozzá”. Ha pedig van Felső-hegy, akkor értelemszerűen lennie kell Alsó-hegynek is – a Bódvaszilastól a tornanádaskai határig emelkedő, a határ által kettéválasztott “kistestvér” a kéktúrázók számára biztosan ismerős. Az Alsó- és Felső-hegyek fogják közre a Torna-patak széles völgyét. A Gömör-Tornai-karszt többi fennsíkjához hasonlóan a Felső-hegy is bővelkedik karsztjelenségekben. Meredek oldalait karrmezők, ördögszántások borítják, felszínét töbrök, dolinák pettyezik. A fennsíkon 250 barlang nyílik, közöttük számos zsomboly. A Szádelői- és Jászói-fennsíkokhoz hasonlóan itt is nagyon különleges, változatos élővilággal találkozhatunk, hiszen itt ér össze igazán a kárpáti és pannon flóra. A mediterrán hangulatú, kopáros-erdősztyeppes déli hegyoldaltól erősen elüt a hegyi bükkösökkel és elvétve nyírfával, lucfenyővel borított északi oldal.

A körülbelül 20 kilométer hosszú túra során végig erdők és mezők váltakoznak, enyhe emelkedőkkel és lejtőkkel. Legnehezebb része a Tornagörgőbe való leereszkedés, mely egy meredek, sziklás szakaszon történik, egy rövid kitett szakasszal, amit tériszonyosoknak nem ajánlok. Erről a szakaszról egy téli túránk kapcsán írtam már korábban. A túra első részében a piros jelzést követjük rövid kitérővel a piros háromszög jelzésen, majd egy rövid jelzetlen szakaszon áttérünk a sárgára. A piros jelzésen továbbhaladva a Szádelői-völgyön keresztül is lejuthatunk “a civilizációba”.

Az első emelkedő után egy festői szépségű mezőn kelünk át, ami ideális piknikezőhely nagy, árnyékot adó fákkal. Már innen is nagyszerű a kilátás: északi irányban rálátunk a Csermosnya-völgyére, a tágas Rozsnyói-medencével és a messzeségben emelkedő Magas- és Alacsony-Tátrával. A közeli Krasznahorka vára ékkőként díszíti a tájat. Szemben a Pipityke jellegzetes, 1200 méternél magasabb csúcsa emelkedik, valamivel közelebb pedig a jellegzetes karsztos Somhegy különálló kúpja.

Az első kilátópont egy szépséges réten van, a Csermosnya-völgyére nyílik innen kilátás (galéria)

p1130068.JPG

Dernő és a Pipityke 

Az emelkedők után árnyas, üde erdőben megyünk tovább, mígnem egy tágas mezőre érkezünk. A Mútna studna mezeje már tipikus karsztos táj, borókabokraival, töbreivel és mészkőkibúvásaival a bükki Zsidó-rétre emlékeztet. A kutatók itt egy középkori, és egy még régebbi, a kiétei kultúrához köthető település nyomaira bukkantak. A sárga jelzésen itt már aki szeretne, “elmenekülhet” a fennsíkról, bizonyára ez a szakasz is nagyon szép.

A Mútna studna felé (galéria)

Egy hosszabb erdei szakaszon átkelve érintettük a Bagoly-zsombolyt (Sovia priepast), ami egy sziklás víznyelőtölcsérben nyílik. Ezen a területen rengeteg gímszarvassal lehet találkozni, túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy 500 méterenként láttunk egy-egy példányt. A következő rét ugyancsak festővászonra kívánkozott a kankalintengerrel és a távolban emelkedő magaslatokkal.

p1130107.JPG

Bagoly-zsomboly

p1130197.JPG

p1130130.JPG

Gímszarvasok

Ezen a mezőn található a lúcskai karsztos tavacska, mely egy agyagos talajjal eltömített víznyelőben alakult ki és egy közeli forrás táplálja. A közelmúltban még gyakori volt a nyílt vízfelület, de napjainkban már egyre ritkább, most is csak egy kisebb zsombékos, vizenyős terület jelzi a tavacska helyét, ami azonban értékes vizes élőhely. A legenda szerint teliholdkor erdei tündérekkel is lehet itt találkozni, akik a tavacska körül repkednek.

p1130122.JPG

p1130114.JPG

p1130126.JPG

A (kiszáradt) karsztos tavacska felé

A Csermosnya-völgyben elterülő közeli Lúcska településre egy középkori erődtemplom romjai miatt érdemes ellátogatni, a tavacska rétjéről egy jelzetlen úton lehet (hosszú) kitérőt tenni a faluba. Egy nagyobb emelkedő után a fennsík legvadregényesebb részére érünk, természetszerű erdőbe, ahol bükkök és lucfenyők elegye alkot hangulatos erdőképet. A plató déli letöréséhez rövid kitérő vezet a piros háromszög jelzésen. A sziklagyepes hegyoldalban parádés a kilátás a Görgői-amfiteátumra, a Felső-hegy félkör alakú kanyarulatára, a csillogó víztükrű, népes madárvilágnak otthont adó halastavakra, illetve a völgy túloldalán emelkedő Alsó-hegyre. A távolban a Zemplén és a Bükk vonulatai vesznek a párába. A napos sziklákon nagy zöld gyíkok süttetik magukat. Sajnos erről a pontról éppen nem látszik a Galambos-kő sziklaképződménye, ahová a monda szerint IV. Béla menekült fel a tatárok elől vitézeivel, akik galambtojásokkal csillapították a király éhségét.

p1130167.JPG

p1130181.JPG

A piros háromszög kilátópontján

p1130154.JPG

A Felső-hegy sárkánya

A keskeny plató túloldalára is megéri átsétálni, ahol a sziklaszirtekről a fenyőfák közül a Csermosnya-völgy zárlatára, a Barkai-hágóra nyílik kilátás, illetve a már említett huszita templomromokat is megcsodálhatjuk madártávlatból.

p1130193.JPG

Kilátás a fennsík északi oldalán

p1130195.JPG

p1130199.JPG

p1130200.JPG

Erdei hangulatok

Az eddig egészen könnyű túrát a sárga jelzésen fejezzük be, ami egy kifejezetten nehéz szakasz (januári bejegyzésemben már írtam is róla). A siklóernyős starthelyet elhagyva egy keskeny sziklavályúban ereszkedünk pár métert, majd két oldalról kitett sziklagerincen ereszkedünk majdnem száz métert. Csapadékos időszakban, fagyok esetén nem ajánlott az itteni leereszkedés, de egyébként nem túl nehéz szakasz.

Ereszkedés a sziklagerincen (galéria)

A sziklák aljába érve tölgyesben, majd fenyvesben kanyargunk keskeny, köves ösvényen, mígnem Görgőbe érünk a vasúti felüljáró alatt. Immár alulról csodálhatjuk meg a sziklagyepes, szirtekkel tagolt napsütötte hegyoldalt, ahonnan néhány órával ezelőtt még a csaknem 600 méterrel alattunk fekvő települést szemléltük madártávlatból. A temető mellett elhaladva beérkezünk az IV. Béla által is kedvelt településre, ahol a túra lezárásaként megtekinthetjük a helyi nevezetességet, a Görgői-vízesést is.

p1130252.JPG

p1130256.JPG

p1130269.JPG

Görgői-vízesés

Görgő mésztufára/édesvízi mészkőre, vagy a helyi nyelvjárás szerint darázskőre épült, melyet a Fej-patak forrása épített évezredeken át a Felső-hegyből kimosott kőzetanyagból. A puha, jól formálható kőzetet évszázadokon keresztül bányászták, a bányafalon pedig egy 15 méter magas vízesés jött létre, ami házak között, egy kedves kis parkban zúdul le. A vízesésnél kiválóan megfigyelhető a mésztufa kialakulásának folyamata, ahogyan a vízesés különleges “szobrokat” épít a mohából és más növényekből, melyekre rárakódik a finom szerkezetű kőzet.

Nagyon jó volt visszatérni a téli túra után, és egy kicsit barátságosabb arcát is megismerni a Felső-hegynek. Aki errefelé túrázik, az a határ mindkét oldalán több napra elegendő programot fog találni. Bódvaszilasból a merészebbek akár már gyalog is nekivághatnak Tornagörgőnek az Alsó-hegyen átkelve, így akár többnapos vándortúrák is tervezhetők. Semmiképp nem szabad kihagyni Torna várát, a Szádelői-völgyet, az Esztramost, az Áji-vízeséseket, a Szádvárat, a Jászói-barlangot, és még lehetne sokáig sorolni a Bódva-völgy környékének szépségeit. Egy biztos, a Gömör-Tornai-karszt csodálatos hegyvidék, mely mindenkinek sok érdekességet tartogat.

Köszönöm, hogy elolvastad az írást! Ha tetszett, kérlek, kövess minket Facebookon, illetve Instagramon is, illetve ha szeretnéd, támogasd munkánkat!

 Felhasznált források:

  • https://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/oltar-lyuk/ 
  • https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/abauj-torna-varmegye-es-kassa-2/abauj-torna-varmegye-foldrajzi-viszonyai-AF7/fensikok-B58/
  • https://www.slovensky-kras.eu/info/kam-do-prirody/lucanske-krasove-jazierko/

A bejegyzés trackback címe:

https://turaddikt.blog.hu/api/trackback/id/tr9917847907
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása