Túraddikt - Úton a természetben

Túraddikt - Úton a természetben

Túra a Kis-Fátra orrára

2023. január 22. - bencicuska

A távolról egy hatalmas orra emlékeztető Kl'ak a Kis-Fátra déli részének legszebb csúcsa, ahonnan gyönyörű körpanoráma nyílik.

p1190078.jpg

A Kis-Fátráról elsősorban mindenkinek a Vág-folyón túl emelkedő havasi vonulat jut eszébe, azonban a hegység déli, középhegység jellegű része is tartogat meglepetéseket. Már régen felkeltette az érdeklődésemet az Orrkőnek vagy Nasensteinnek is nevezett Kl'ak, ahová több gyönyörű útvonalon el lehet jutni.

A Lucsányi-Fátra már eléggé messze van tőlünk ahhoz, hogy egy napra ne érje meg elmenni, viszont bevallom, hogy sokáig nem is nagyon néztem utána, milyen látnivalók, túraútvonalak vannak a méreteit tekintve nem különösen tekintélyes hegységrészben. A Túróci-medence túloldalán emelkedő Nagy-Fátrából nézve azonban mindig izgalmasnak tűnt a mély völgyekkel tagolt vonulat, melynek egyik csúcsa meredeken kiemelkedve uralta a horizontot. A térképre rápillantva rögtön feltűnt, hogy ez nem más, mint az 1352 méterrel a tengerszint felé emelkedő Kl'ak, ami ugyan nem a terület legmagasabb csúcsa (az a Vel'ká Lúka a maga 1476 méterével, a hegység Vágon-túli részének pedig az 1709 méteres Vel'ky Kriván jelenti a legtetejét), de a Lucsányi-Fátrában mégis innen, a kereszttel díszített sziklás platóról nyílik a legszebb körpanoráma. Fontos megjegyezni, hogy van egy Kl'ak nevű csúcs a Nagy-Fátrában (1394 m) és a Murányi-fennsíkon (1409 m)is.

Az útvonal 

A szlovák természetjárók általában a Facskói-nyeregből tesznek ide egy rövid gerinctúrát, oda-vissza ugyanazt az útvonalat bejárva a piros jelzésen. Noha valószínűleg ez is egy nagyon szép útvonal, mi a Vrícko-ból induló körtúrát választottuk, amiben patakvölgy, vízesés, és egy nagyon szép, bizarr sziklaformákkal díszített gerincsszakasz is gazdagítja a látnivalókat.

A körtúrát bárki teljesítheti, aki a magyarországi középhegységeken edződött, nagyjából 12 kilométeres távra és mintegy 850 méteres szintkülönbségre kell számítani. Meredek szakaszok vannak, de egyik sem kitett, vagy technikás. Azért azt hozzá kell tenni, hogy közvetlenül a csúcs közelében télen érdemes óvatosnak lenni a hó és a jég miatt, itt a zuhanás, kicsúszás veszélye fennáll. Emiatt a túrát leginkább száraz, csapadékmentes időszakban, hóolvadás előtt és után tudom javasolni, télen pedig túrabottal és hómacskával vagy hágóvassal felszerelve érdemes útnak indulni. 

Vrícko, avagy Turócremete szolgál túránk kiindulópontjaként, ami egy gyönyörű környezetben fekvő zsáktelepülés, számos régi szlovák faházzal. A település a közeli Znióváralján tevékenykedő jezsuiták birtoka volt a múltban. A helyiek elsősorban a helyben bőségesen előforduló fával foglalkoztak a múltban, az irtások helyén pedig állatokat legeltettek.

A túra eleje (galéria)

A település végében egy üdülőterület mellett található tágas parkolóhely, amit nem lehet eltéveszteni, mivel közvetlenül utána sorompó zárja le az utat. A túra első szakasza egy kényelmesen járható patakvölgyben vezet, tágas erdészeti úton. Ezt a szakaszt visszafelé is meg kell majd tennünk, hiszen a turistautak csak néhány kilométer múlva ágaznak el. A területen a bükkösök alkotják a domináns erdőtársulást, fenyvesek csak kisebb foltokban fordulnak elő. A völgytalpon gyakran találkozhatunk foltos szalamandrával is, főleg esőzések után.

Az elágazás után kezd el intenzíven emelkedni az útvonal, ami nagyjából a csúcsig így is marad. 1000 méteren, a kiindulóponthoz képest több mint 300 méterrel magasabban érkezünk meg az első látnivalóhoz, a Kl'ak-vízeséshez (Kl'acky vodopád). A tereplépcső szikláit elérve a patak vize több lépcsőben zuhog alá, nagyjából 30 méter magasról. Ottjártunkkor nem volt túl bő vízhozama, de így is szép látványt nyújtott az 1996-ban védett természeti emlékké nyilvánított vízesés. Habár a hivatalos útvonalon felülről, egy sziklakitüremkedésről tekinthető meg a zuhatag, nem bírtam ki, és leereszkedtem a csúszós, nyirkos hegyoldalon, hogy közelebbről is megcsodálhassam.

 

p1180950.jpg

p1180971.jpg

Kl'ak-vízesés nem túl nagy vízhozamnál

 

A vízesés felett újra a patakmederrel egy szintben halad a zöld jelzésű turistaút, viharkárok által megtépázott bükkösben. Az ösvényt nem annyira könnyű követni ezen a szakaszon, de az erdészeti járművek nyomvonala segít valamennyit.

p1180987.jpg

A szuszogtató emelkedő közepén az ösvény kiér egy tisztásra, ahonnan szép kilátás nyílik a Turóci-medencére. A rét szélén tábla figyelmeztet, hogy fokozottan védett természeti területen járunk, ahol tilos letérni a turistaútról. Ezen a területen a bizarr formájú fák miatt olyan hangulata van az erdőnek, mintha mesebeli boszorkányok lakhelyén járnánk. Valószínűleg a rendkívül terebélyes, széles lombkoronájú bükkfák helyén néhány évtizeddel ezelőtt legelők voltak, csakúgy, mint a szomszédos Nagy-Fátra gerincén. A hagyásfák megnőttek, és mivel nem kellett küzdeniük a napfényért úgy, mint a zárt bükkerdőben, törzsük nem lett magas és egyenes. Ebben a környezetben érjük el a Kis-Fátra főgerincét, ahol a sárga jelzésű turistaúttal is találkozunk.

 

p1180995.jpg

p1180999.jpg

 

Közvetlenül a Klak csúcsa mellett állt egykor a Bossányi-kunyhó, melynek romjai még ma is látszanak. Jozef Bossány, a helyi turizmus egyik nagy pártfogója 1922-ben építtette meg a kis menedékházat. Érdekesség, hogy a csúcsra vezető jelzett turistautakat csak az 1930-as években alakították ki. A második világháborúban a kunyhó elpusztult, helyére a háború után egy másik épült. Bossányi ezt már nem élte meg, és sajnos halála után nem is volt senki annyira elhivatott, hogy a kunyhóval foglalkozzon. Az 1960-as évekre ezért sajnos elhagyatottá vált, és azóta sem építettek újabb menedéket ide, még annak ellenére sem, hogy kifejezetten frekventált helyről van szó.

A ház romjai mellett már látszanak a nagy kiterjedésű csúcsplató méretes sziklaszirtjei. Ezen a szakaszon a szirt peremén teszünk meg néhány métert, így télen itt elengedhetetlen a hómacska, hágóvas használata.

 

p1190009.jpg

p1190012.jpg

A gerincen, a csúcs alatt

 

Néhány perc séta után megérkezünk a csúcsot díszítő kettős kereszthez. Érdekes, hogy a bükkösből rögtön havasi jellegű, törpefenyves övezetbe kerülünk, amikor a csúcsra felérünk, pedig nagyjából 150 méterrel a törpefenyves övezet határa alatt járunk. Ugyan a Klak mindössze 1351 méter magas, körpanorámáját tekintve mégis felveszi a versenyt sok magasabb csúccsal. A függőleges, vagy akár visszahajló peremű sziklabástyák széléről szédítő panoráma nyílik a Kis-Fátra főgerincére, Facskó és Rajec környékére, a Túróci-medencére és a Nagy-Fátrára, de a távolban emelkedő Tátrákra is. A végtelen, hullámzó gerincek, a mély szurdokvölgyek, az erdőségek és mezők váltakozása maradásra csábít.

A csúcson (galéria)

Sajnos minket egy idő után lekergettek a hegyről az esőfelhők. A piros jelzés egy rövid, de igen meredek, sziklás lejtőn visz le a csúcs alatti nyeregbe. Innen visszatekintve még érdekesebb látványt nyújt a sűrű bükkösből kiemelkedő kopár, helyenként törpefenyővel benőtt “minihavas”. Ebből az irányból már számunkra is egyértelművé vált, miért kapta az Orrkő/Nasenstein elnevezést a hegy.

p1190155.jpg

p1190173.jpg

Az Orrkő

A piros turistaút végigvezet a Kis-Fátra egész főgerincén, és ez a szakasza az egyik leglátványosabb. Sajnos az esővel járó sűrű ködfelhő sokszor belerondított a tisztásokról északra nyíló kilátásba, de annyi baj legyen. A keskeny ösvény itt sziklás terepen, erdőben, gerincélen és annak oldalában vezet, kifejezetten vadregényes tájon. Furcsa, hogy ezen a szakaszon már senkivel nem találkoztunk, annak ellenére, hogy nagyon látványos terepen vezet.

A látványos gerincsszakasz (galéria)

Habár az ösvény néhol sziklaperemeket is érint, nem érezhetjük kitettnek, mert a délkeleti oldal mindenhol jóval menedékesebb. A Klaktól csaknem 1,5 kilométerre a csapás egy méretes sziklabástya oldalába kapaszkodik fel, ami az Ostrá Skala (Éleskő) nevet kapta. Az 1228 méterre emelkedő csúcsra felkapaszkodva örömmel tapasztaltuk, hogy a köd részben felszállt, ami egészen egyedi kilátással ajándékozott meg minket: megcsodálhattuk, ahogy a ködből előúszik az alattunk elterülő völgy.

Az Ostrá Skalán (galéria)

A kilátópont utáni szakaszon megkezdődik az intenzív ereszkedés, ismét egyfajta boszorkányerdőben. Egy kilométeren 240 métert ereszkedik az ösvény, mire a Vríckoi-nyeregbe ér. Ez a szakasz nedves, csúszós időben kifejezetten kellemetlen tud lenni, ahogy azt mi is megtapasztaltuk. Mindenesetre leértünk a nyeregbe, és megindultunk lefelé egy erdészeti járművek által használt úton, a sárga jelzésen. Az út alsó szakaszán van egy festői hegyi rét, ahol érdemes megállni pihenni. Innen már nincs messze az elágazás, ahol a hurok bezárul.

A Klakra vezető túra rövid, tartalmas, és nem különösebben nehéz. A lombhullató erdők sokasága miatt leginkább a nyár elején és az ősz közepén érdemes nekivágni ennek a túrának, amikor a bükkösök lombkoronája a legszebb arcát mutatja. Március környékén pedig a bőségesen termő medvehagyma miatt is érdemes ellátogatni ide. A környéken igen gyakori a medve, így medvecsengővel érdemes készülni.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek oszd meg ismerőseiddel, illetve kövess minket Facebookon és Instagramon!

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://turaddikt.blog.hu/api/trackback/id/tr3518031852
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása