A Prsivec csúcsára vezető túraútvonalon van minden, ami egy kellemes alpesi túrához elengedhetetlen: körpanorámás gyephavasi csúcs, könnyen járható erdei ösvények, hegyi tavak, legelők, és egy rövidke, technikát nem annyira, szédülésmentességet annál inkább igénylő mászás.
Bohinj gleccservölgye
A Júliai-Alpok magashegyi karsztvidékének keleti részén a kétezres sziklacsúcsok egy nagy, egybefüggő platóból emelkednek ki. A fennsíkba sok ezer évvel ezelőtt, a jégkori eljegesedések idején mart bele a Bohinji-gleccser hatalmas jégtömege, mely a mai Bohinji-Száva mentén csúszott egyre lejjebb és lejjebb, egészen a mai Bledi-tóig. A jégfolyam legnagyobb vastagsága meghaladta a 800 métert is! Amikor a Bohinji-völgyben járunk, könnyen el tudjuk képzelni, hogy a ma szinte szabályos U alakban húzódó monumentális völgykatlant teljesen kitöltötte a jég. Az utolsó pleisztocén jégkorszak leghidegebb időszakában Bled környékén még a kisebb hegyeket is jég fedte be, a Száva folyását is megváltoztatta. A jég torlaszolta el a Radovna-folyó útját is, amely így irányt változtatott és egy egész hegyet keresztülvágott - így jött létre a híres Vintgar-szurdok. A szeszélyes időjárás miatt a jég időnként visszahúzódott, tovább formálva a tájat. Nagyjából 14 ezer évvel ezelőtt keletkezett a Bledi-tó, majd a jég további visszahúzódásával a Bohinji-tó, melynek létrejöttekor 18 méterrel magasabb volt a vízállása, mint napjainkban. A völgyzárlat hegyei rengeteg látnivalóval kecsegtetnek, melyekhez számtalan turistaút vezet.
A Bohinji-tó és a Vogar
Ha Bohinjról van szó, és csak egy túrát szeretnénk választani a környéken, nincs könnyű dolgunk. Nem is ajánlom senkinek ezt a megközelítést, inkább érkezzetek több napra! Szállást nem olyan könnyű találni, viszont minden más szempontból érdemes itt megszállni. Van turisztikai kártya, P+R parkoló, ingyenes shuttle járat a környék nevezetességeihez, és sok egyéb izgalmas dolog, amit legközelebb mi is szeretnénk kipróbálni. Ha azonban mégis csak egy túrát választhatsz, a Prsivecben biztosan nem fogsz csalódni. A Prsivec a Bohinji-tavat északról falként övező gerinc legmagasabb pontja, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a víztömegre és a környező hegyvonulatokra.
A túrát indíthatnánk a közvetlenül a tóparton található parkolóból is, viszont akkor több mint 1200 méter szintemelkedéssel, és sok órás gyaloglással kellene számolni. Ha egy kicsit lazábbra akarjuk venni a tempót, nagyjából a napi parkolójeggyel megegyező áron a Vogar fennsíkjára is felmehetünk autóval, így kb. 1000 méteres tengerszint feletti magasságból indíthatjuk a túrát. Ezenkívül ugyanide ingyenes shuttle járat is jár! A felfelé vezető autóút igen meredek, helyenként keskeny, viszont szerencsére nem különösebben rossz minőségű, és nagy forgalomra sem kell számítani. Parkolásra több lehetőség is van, jó eséllyel még késő délelőtt is találhatunk szabad parkolóhelyet.
Stara Fuzinaból a Vogarra egyébként ahogy említettem, gyalog is fel lehet túrázni, az útvonal nagyjából 500 méterről emelkedik 1000 méterre, és egy óra alatt meg is járható. Útközben szép kilátás nyílik a siklóernyős starthelyről a tóra és a környező hegyekre. Ez önmagában is egy remek túra, ami minden évszakban bejárható.
Kilátópont a Vogar oldalában
A Vogar egyébként egy 1000 méter körüli tengerszint feletti magasságban található plató, ahol számos hegyi legelő alkot egybefüggő láncolatot, rajta sok évtizedes pásztorkunyhókkal és egy turistaházzal, ahol étkezési- és szálláslehetőség is adódik. Érdemes már rögtön a túra elején kitérőt tenni a háztól kb. 3 percre található kilátósziklához, ahonnan a Bohinji-tó felső vége, az U alakú gleccserkatlan, és a Vogel sziklás hegycsúcsai szolgáltatják a panorámát.
A fennsík legmagasabb pontja felé
A Prsivecre vezető útvonalhoz visszatérve egy gyönyörű, őserdei hangulatú erdei ösvényen haladunk tovább, fenyő és bükk elegyes erdejében, fehér mészkősziklák között. Alig vesszük észre, de már 1400 méteren járunk, amikor kibukkanunk a Voket oldalának szép kilátópontján, amely a fenyőfák között ismét egy új perspektívát ad a tóhoz.
Őserdei hangulat
Kilátpont a Voket oldalában
Rövidesen viharvert fenyvesbe érünk, ahol nem nehéz eltéveszteni a jelzést, és az út is egyre meredekebb lesz. Nemsokára hatalmas sziklavályú mellett haladunk el, majd megkezdődik a túra nem túl nehéz mászós szakasza. 1550 méteres tengerszint feletti magasságban járunk ekkor. A tériszonyosok egy nagyobb kitérővel kerülhetnek a Planina Visevnik felé, abban az irányban nincsenek a csúcs felé mászós szakaszok. Aki azonban a mászás mellett dönt, annak több mint 200 méter szintemelkedést kell egyben legyűrnie. Először erdőben haladunk, helyenként fém kapaszkodók segtik a mászást.
Az erdőből kb. 1600 méter felett bukkanunk ki, ahonnan megnyílik a panoráma is. Itt már lélegzetelállítóan magasan vagyunk, így ez a szakasz a tériszonyosok számára valóban nem ajánlott, de a mászás nem különösebben kitett, lefelé akár fenékre huppanva is teljesíthető lenne.
A túra legnehezebb része - csak a tériszonyosoknak jelenthet gondot
Ha ezen a rövid, de meredek szakaszon túl vagyunk, már csak a keskeny ösvényen fel kell kaptatni a csúcsra. Bal oldalt a mélység tátong, jobbra pedig különböző karsztformák, töbrök, berogyások ékesítik a tájat. Egy-egy ilyen érdekes, bizarr karsztformát meg is kerülünk a csúcsgerinc fenyvesében, mielőtt kibukkannánk a Prsivec apró platóján, 1761 méteres tengerszint feletti magasságban.
Bizarr karsztformák (galéria)
A növényzet még augusztusban is nagyon változatos, különböző tárnicsokkal (pl. bíbor tárnics), sisakvirággal is találkozhatsz.
Botanikai értékek (galéria)
A csúcson
Fentről lélegzetelállító a kilátás! A Bohinji-tó lentről hatalmas víztükre 1200 méterrel van alacsonyabban nálunk! Szemben a Vogel környékének 2000 méter körüli hegyei vannak. Érdekes, hogy például egy Magas-Tátrához képest itt mennyivel magasabbra felhúzódnak a fenyőerdők. A háttérben a Triglav környékének hegyóriásait sajnos felhő takarta, de ez semmit nem vont le a kilátás értékéből.
Csúcsfotók (galéria)
Bepillantás a fennsík belsejébe
Hosszasan ücsörögtünk a látványos kilátóponton, mielőtt tovább indultunk volna a Planina Visevnik irányába. Ebben az irányban az ereszkedés kevésbé meredek. Szép kilátás nyílik innen a hegység belsejébe is, de a nagy hegycsúcsok ormait kitakarta a felhőzet. Elhaladunk a Majska jama barlangszája mellett, ahol még augusztus végén is találni jeget. A látvány egészen izgalmas, karsztvidéki, a flóra pedig rendkívül gazdag. Útközben még néhány iskolapéldának is beillő ördögszántást is találtunk, valamint egy hasadékot, óriási hótömbbel az alján.
Elveszett, ismeretlen világ vár a csúcs mögött
A Planina Visevnik pásztorkunyhókkal és egy turistaházzal pettyezett sziklás rétje már olyan volt, mintha egy képeslap kelt volna életre. Egészen mesébe illő volt.
Planina Visevnik
Lefelé vezető utunk legmeredekebb szakasza ezután következik. Egy nagy szikla tövében, egy völgyecskében ereszkedünk a Planina pri Jezeru tisztásáig. Itt is számos kis pásztorkunyhó bújik meg, illetve egy menedékház. Ami miatt azonban a hely nagyon különleges, az a mélyzöld színű hegyi tavacska a rét sarkában, a rétet magába foglaló hatalmas dolina legalján. Remek ízelítő volt ez a Triglav-Hét-tó völgyéből, amit legközelebb biztosan célba veszünk.
A tónál
Innen már egészen könnyű útvonal vezet tovább, jól járható, terepjárók által is használt úton. A monumentális sziklafallal szegélyezett Blato rét mellett ereszkedtünk le, majd sétáltunk vissza a Vogarra, ahol a menedékházban vacsoráztunk, majd megtekintettük a délutáni fényeket a kilátópontról, mielőtt elindultunk visszafelé.
Visszatérés a Vogarra
Ez a túra remek ízelítő lehet mindenkinek, aki a Júliai-Alpokban jár és szeretné felmérni kicsit a terep adottságait, illetve a Bohinji-tóra nyíló legszebb panorámákat szeretné látni. A tó környékén tett további túráinkról még a későbbiekben jelentkezem új bejegyzésekkel.
A túra útvonala
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek oszd meg, illetve kövess minket Facebookon és Instagramon!
Források:
https://www.bohinj.si/
