A hangulatos Zbojská-hágóból indultunk el, hogy felfedezzük ezt a Murány karsztfennsíkja és a Vepor között emelkedő, fenyőbundába burkolózó, vihartépázta békés óriást.
Lassan sorozatot indíthatnék "1400-as csúcsok a Gömör-Szepesi-Érchegységben" címmel, de az az igazság, hogy a mostani túrával gyakorlatilag el is fogytak ezek az 1400-as csúcsok (valaki helyesbítsen, ha tévedek). Jártunk már a Polyánán , ugyan a Kl'ak csúcsát murányi túránk nem érintette, de elhaladt alatta, idén pedig téli körülmények között jártuk meg a Sztolicát és a Kakast. Legutóbb a Fabova hola csúcsát vettük célba, ami 1439 méteres magasságával szintén nem tartozik a kispályás érchegységi magaslatok közé. (Ha kapok valakitől egy-egy saját készítésű képet mind az öt csúcsról (A Kl'ak esetében elegendő a piros háromszög jelzésen elérhető kilátópontról, mert ugyebár a medve nem játék) a turaddikt@gmail.com e-mail címre, talán megszületik az első jelvényszerző túramozgalmunk is, de ez csak egy javaslat, ha valakit érdekel).
A túra útvonala
Ha valaki arról kérdezne, miért szeretek a Gömör-Szepesi-érchegységben túrázni, talán a Zbojská-hágó környékének körbebarangolása lenne a legrövidebb és legkielégítőbb válasz. Itt, kb. 720 méteres tengerszint feletti magasságban találkozik az Osztroski-Vepor-hegyvonulat és a Murányi-karszt két teljesen eltérő felépítésű hegytömege. A hágóba vezető, kiváló minőségű, kanyargós út a merész vonalvezetésű, viaduktokkal tarkított vasútvonalat többször keresztezi. Fent hamisítatlan felvidéki hangulat vár: fenyvesek, legelésző állatok, hagyományos szlovák faépítmények és egy szlovák étterem. A legeltetett dombtetőn kilátóként is funkcionáló fa harangtorony áll, ahonnan rálátunk közeli s távoli magaslatokra. A környék hírhedt, durva halált halt betyárjáról, Jakub Súrovecről nevezett tanösvényt bejárva még egy "Kis-Szlovák-Paradicsomnak" is nevezett szakadékot, az Ördög-völgyet (Certova dolina) is megtekinthetünk. (A hivatkozott írás 2019-es, azóta a nem túl bizalomgerjesztő falétrákat lecserélték és egy modern, felszerelés nélkül is járható via ferrata lett kialakítva). Mi azonban a téli körülményekre és a rövid nappalokra (a túra március elején volt) való tekintettel ezúttal kihagytuk a szakadékot és rögtön a Fabova hola felé vettük az irányt.
A Fabova holát már a 19. századi források is ezen a szlovák néven említik, mint csaknem a környék összes hegyét. Az egykori Gömör és Zólyom vármegyék határán emelkedő hegytetőre több irányban is feljuthatunk. A legegyszerűbb a Zbojská-nyeregből az Ércúton (Rudná Magistrála, mely egyébként Aranyosmaróttól Selmecbányán, a Polyánán, a Veporon és a Murányi-fennsíkon át halad a Sztolica csúcsáig), de akár a sárga jelzésre is rátérhetünk, ami már egy hosszabb útvonal, illetve észak felől a kéken vagy a zöldön is megközelíthetjük a hegyet. Mi a friss porhó miatt a legrövidebb és legjobban kijárt útvonalat választottuk. A sárga jelzésen gondolkodtunk egy darabig, de fent a csúcson gyakorlatilag véget értek a nyomok, így örültünk, hogy nem azt választottuk, mert így is volt egy-két hóba süppedős szakasz.
Zbojská - képek a túra elejéről és végéről
A Zbojska havasi legelőit elhagyva a hegyi pásztorok, tehenek és lovak világából az erdőbe érünk, ahol egy csordogáló csermely mellett emelkedünk jól kijárt erdészeti úton. Fent a hegyoldalban őzikék, szarvasok szaladnak el közeledtünkre. Szépen foglalt forráskifolyó mellett haladunk el, majd a ritkásan is szép erdőben vezető utunk erősebb emelkedésbe kezd. Utunk és a kerékpáros turistaút elágazásánál már a Veporra és a távoli Nagy-Fátra csúcsaira is rálátni. Szép bükkösök és fenyvesek kísérnek utunkon - a környéken, a Kucalach oldalában őserdő, a Fabova Hola tetején természeti rezervátum található, így a vadonhangulat adott. A Kucalach tetején jobbára nyaralónak használt tanyák helyezkednek el. A piros jelzésen egy tisztáson felkaptatva egy ilyen faház tornácáról déli irányban gyönyörködhetünk a mesés panorámában.
Kucalach (galéria)
Innen még több mint 300 méter szintemelkedés várt ránk. Az erdei terepen egy hatalmas útszéli sziklatömb a legjellegzetesebb tájékozódási pont. Feljebb a fiatalos bükkös és fenyves között már egész jó kilátásunk van a Vepor és az Alacsony-Tátra irányába. A kimerítő, de nem túl hosszú emelkedő után a Tri Kopce elágazásában csodálhatjuk déli irányban a panorámát. Innentől a Fabova Hola természeti rezervátum területén járunk, ahol a turistaútra dőlt fatörzseket szándékosan ott hagyják a Murányi Fennsík Nemzeti Park munkatársai (ahol szükséges, lépcsőket faragva beléjük), ezzel megelőzve a kerékpárosok és motorosok közlekedését a területen. A fenyves jó része a fertőzések, a szúbogarak és a viharok miatt a közelmúltban kidőlt, helyén az újulat éppen felcseperedőben van. A keskeny ösvényen kb. 15-20 perc alatt a környék legmagasabb pontjának, a Fabova Holának a tetejére jutunk, ahol a szokásos csúcskönyv fogad minket. A kilátásmentes hegycsúcs pár éve még teljesen más képet mutatott, amikor még szinte az egész tetőt magasra nőtt fenyők borították. Mindegy, így is szép, vadregényes.
A hatalmas kőtömb
Felfelé a csúcsra, útközben kilátással a Klenóci-veporra és az Alacsony-Tátrára
Tri kopce - a hegy előcsúcsa A Fabova Hola és környezete (galéria)
Kis pihenő után ha a Tri Kopcéhez visszatérünk, lefelé a Burda-nyereg felé érdemes folytatni utunkat. A letarolt hegyoldalból a Király-hegy, a Murányi-fennsík letörései (Stozky), a Sztolica-hegység, és a Magas-Tátra is látszik. Az út végig nagyon meredeken lejt, de közben végig panoráma kísér minket. Pihenésképp párszáz méteres kitérőt tehetünk a Rima szépen foglalt forrásához. Különösen kedvelem azokat a hegyeket, amelyek valamilyen neves folyó forrásának adnak otthont, ezért jár a pluszpont a Fabova Holának is, ami a Rima szülőföldje.
Lefelé a Fabováról (galéria)
A forrástól továbbotladozva rövidesen a Burda-nyeregben kötünk ki. A hegytetőtől 400 méterrel alacsonyabban fekvő hágó választja el a Murányi-karsztot a Fabova Holától. A mezőkön tavasszal lila sáfránytengerben gyönyörködhetünk, de a tagolt hegyvidékre nyíló kilátás is egészen pazar. A hágóban működik a Murányi Fennsík Nemzeti Park szépen kialakított menedékháza, amely egyben lovastúrák pihenőállomása is - ehhez megfelelő infrastruktúra áll itt rendelkezésre. A furcsa faragott szobrok, műtárgyak különös hangulatot kölcsönöznek a létesítménynek. Ottjártunkkor sajnos nem volt nyitva, pedig egy Kofola vagy forró tea jól esett volna (egyébként hétvégente nyitva van a ház, de aznap éppen szabadnap volt, amit Facebookon előre jeleztek).
A Burda-nyereg és környéke (galéria)
A Burdától a hegyoldalban kanyargó, kerékpárral (vagy lóval) is jól járható úton jutunk vissza a Kucalach elágazásához, ahol választhatunk, hogy ugyanarra megyünk-e vissza, vagy kicsit variálunk az útvonalon. Mi az utóbbit választottuk és az egykori sífelvonó nyomvonalán ereszkedtünk vissza a Zbojskára. A túra végezetéül még felmentünk a kilátóhoz gyönyörködni az arany óra fényeiben.
A Sztolica-hegység csúcsaihoz hasonlóan a Fabova Hola sem adja magát túl könnyen, nem az a tipikus turistacsalogató célpont, de azért szép látványban és élményekben biztosan nem lesz hiánya annak, aki rászánja magát, hogy a viszonylag combos, de azért könnyű terepen vezető túrát bejárja.
Köszönöm, hogy elolvastad az írást! Ha tetszett, kérlek, kövess minket Facebookon, illetve Instagramon is, illetve ha szeretnéd, támogasd munkánkat!
