Habár idén már februárban elrajtolt a tavasz, az erdőben és a természetközeli gyepeken még most is virágpompa fogad minket. A teljesség igénye nélkül vegyük sorra, miféle virágok öltöztetik színesbe februártól április első feléig az egyhangú, szürkésbarna erdőt!

Aki olvassa a blogot, az rájöhetett, hogy Észak-Magyarországon élünk, így olyan fajokat fogok bemutatni, melyekkel gyakran találkozunk az ország ezen részén, illetve amelyeket különösen kedvelek. Előfordulhat, hogy a bemutatott virág már elvirágzott (pár héttel hamarabb is eszembe juthatott volna a cikk megírása), ezért nem tudok felelősséget vállalni. Ha szerintetek van olyan virág, mely nem szerepel a listában, pedig mindenképp említést érdemelne, írjátok meg hozzászólásban, illetve azt is, ha tévedtem volna a határozásban!

Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)

Ha kora tavaszi virágokra terelődik a szó, sokaknak rögtön az évszak első hírnökeként számon tartott fehér szépségek jutnak eszébe, melyek szőnyegként borítják be az erdő gyepszintjét. Gyakran már február elején előbújnak, így Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.) ünnepét sok országban hóvirággal ünneplik, ami fehérségével a tisztaságot jelképezi. Tavasszal a növények fényért való versengésében a hóvirág biztosra játszik - a virághagymából előbújó levelek csücske elég kemény ahhoz, hogy áttörjön a fagyos talajon is. Ezért gyakran közvetlenül a hóréteg alól nő ki, fehérsége mellett nevét innen is kapta. A hóvirágnak összesen körülbelül húsz faját ismerjük, közülük hazánkban a kikeleti hóvirág őshonos, további három másik fajjal (pompás hóvirág, levantei hóvirág, redősleveleű hóvirág) pedig kertekben találkozhatunk. Hazánk lombos erdőiben ezerszám virágzik, legtöbbször völgytalpakon alkot összefüggő szőnyeget. Korábban gyakran lehetett találkozni a virágot csokorba gyűjtő kirándulókkal, illetve, ami még rosszabb, egyesek valóságos üzletet űztek a hóvirágszedésből, így nem csak az egyedszám csökkent, de a génállomány is romlott (mivel elsősorban a legszebb példányokat ásták ki). Ezért 2005-ben védett státuszba került, így egyetlen szál leszakítása is büntetést von maga után. A kikeleti hóvirág természetvédelmi értéke 10.000 Ft. 

Nyugati csillagvirág (Scilla drunensis)

Kicsivel a hóvirág után jelenik meg a szépséges csillagvirág, melyet csakugyan nedves völgytalpakon csodálhatunk meg leggyakrabban, de sziklaerdőkben is előfordul, mészkedvelő faj, mely egy jégkori reliktum, a Magyar-középhegység teljes területén megtalálható. Gyakran még áprilisban is megtalálhatjuk. A nevét csillag alakú virágzatáról kapta, mely legtöbbször kék színű, de nagy ritkán előfordul fehér színváltozatban is. Magjait a hangyák terjesztik, köszönhetően az azokat körülvevő hangyakalácsnak (elaioszóma), mely a bolyba cipelve a lárvák számára nyújt értékes, fehérjékben, olajban, szénhidrátban gazdag táplálékot. Természetesen a magot nem tudják elfogyasztani, így azt "szemétre" dobják, ami a növény szaporodása szempontjából nagyszerű hír. Védett virág, a természetvédelmi értéke 5.000 forint.

Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

Nem szabad kihagyni a listáról az egyik legkülönlegesebb kinézetű virágot, melyet a bükki falvakban mai napig előszeretettel neveznek "kecskepicsa-rózsának" vagy "kacsapicsa-rózsának" is. Az interneten néha előfordul "piros lóhunyor" formában is, de ez ne tévesszen meg senkit, a kiejtésből származó téves elnevezésről van szó. Komolyra fordítva a szót, a boglárkafélékhez tartozó pirosló hunyor egyedi színt visz a Bükk-fennsík bükköseibe és az alacsonyabban fekvő hegyoldalak, völgyek gyertyános tölgyeseibe, szurdokerdőibe. Megtalálható még az Északi-középhegység Bükktől nyugatra fekvő részeiben is. A Dunántúlon élő rokonaitól, az illatos hunyortól és a kisvirágú hunyortól a virágtakarójuk színezete alapján különböztethetjük meg (ez utóbbiaknak zöld, míg a pirosló hunyornak, nos, pirosló, azaz lilás). Tőlevelei akkor fejlődnek ki, amikor már virágzik. A bókoló hunyorok gyakran valóságos csokrokban borítják a gyepszintet, és bár színük egyáltalán nem hivalkodó, mégis szép látványt nyújtanak. A növény erősen mérgező, de gyógyhatása elismert, ilyen célú felhasználása már a középkorban is változatos volt. Védett virág, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Idén felfedeztem, hogy lakhelyem közvetlen közelében is nyílik jó néhány tő leánykökörcsin, ami csak fokozta rajongásomat. Virágzása jellemzően márciusra és áprilisra tehető, viszont száraz nyarakat követően előfordulhat őszi másodvirágzása is (2020 októberében például találkoztam néhány egyeddel). Mivel kora tavasszal bújik elő, neki is szüksége van valamiféle védelemre a fagyok ellen - ezt biztosítja a bolyhos "szőrzet", mely az egész növényt befedi. A lila megannyi árnyalatában pompázó szirmaitól erősen elütő sárga porzótömege valódi méhcsalogatóként funkcionál, az ellenállhatatlan nektárillatnak hála egy-egy példányon gyakran több méh, dongó, zengőlégy szorgoskodik. Virágzása után sokáig látni még pitypangszerű terméseit, melyek repítőkészülékeikkel könnyedén jutnak el távolabbi vidékekre is. Gyakran találkozni vele déli kitettségű sziklagyepeken, kedveli a száraz gyepeket, mélyre hatoló karógyökérzete megkönnyíti a vízfelvételt ebben a környezetben. Állatok által "karbantartott" gyepeken, azaz legelőkön is gyakori faj, mivel mérgező növény, és ezért nem legelik le. A kökörcsineknek öt faja őshonos Magyarországon, az itt tárgyalt leánykökörcsinen kívül ezek a fekete-, a hegyi-, a magyar-, és a tátogó kökörcsin. Mindegyik védett vagy fokozottan védett, természetvédelmi értékük 10.000 forinttól 250.000 forintig terjed.

Tavaszi hérics (Adonis vernalis)

A napsütötte dombok aranyló díszeként ragyog a tavaszi hérics, legszebb vadvirágaink egyike. Habár már márciusban megjelenik, gyakran még májusban is megtalálhatjuk virágzó példányait. A neve a görög mitológiából származik: Adoniszról, Afrodité halandó szerelméről, a férfiszépség és a "halála" után tavasszal újraéledő természet jelképéről nevezték el. Méltó párja a Leánykökörcsinnek, sok élőhelyen látni őket együtt, emiatt a népnyelvben sokáig használták rá a sárga kökörcsin elnevezést is. A beporzórovarok és a hangyák segítik terjedését. Kedvelt élőhelyei közé tartoznak a sziklagyepek, sztyepprétek, karsztbokorerdők, alapvetően melegkedvelő faj. A legelőkön is megmarad, az állatok békén hagyják mérgező tulajdonságai miatt - kis dózisban azonban szívbántalmak esetén, vagy érzéstelenítésre használták régebben. Védett növény, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Farkasboroszlán (Daphne mezereum)

Árnyas erdők mélyén, az elsők között várja a beporzó méheket halványlilás, rózsaszín virágaival ez az érdekes cserjefaj. Magasabb hegyvidékeinken, bükkösben és gyertyános tölgyesben virágai szinte világítanak a cserjeszintben a kora tavaszi hónapokban. Vajon köze lehet a farkashoz? Régen a népi gyógyászatban jártasabbak az emberi szervezetre egyértelműen káros, mérgező növényeket gyakran nevezték el farkasról, kutyáról. Márpedig az illatozó, szépséges virágok ne tévesszenek meg senkit, a farkasboroszlán bizony erősen mérgező. Az érzékenyebbek már az illatától is rosszul lehetnek, hányingert, fejfájást okozhat. A növény minden része mérgező, de különösen piros bogyótermése, melyből elég néhányat elfogyasztani a halálos mérgezéshez, melyet a mezerein és dafnetoxin okoz. Kizárólag emlősök számára jelent veszélyt, a madarak - főként a rigók - vidáman lakmároznak bogyóiból, a magokat pedig gyakran kilométerekkel arrébb pottyantják le, segítve a növény terjedését. Védett növény, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis)

A közvetlenül a latinról fordított elnevezés hűen tükrözi a növény gyógyászati értékét. Leveleiből készült teája kiválóan alkalmas légzőszervi megbetegedések kezelésére - használták tüdőgyulladás, TBC, mandulagyulladás, hörghurut, légcsőhurut, asztma tüneteinek enyhítésére is - napjainkban érdemes enyhébb tünetek kezelésére alkalmazni, komolyabb problémával pedig orvoshoz fordulni. Virágzata színváltó, a piros virágok az idő múlásával lilák, végül kékek lesznek. Árnyas erdőkben, erdei utak szélén olykor tömegesen nyílik. 

Húsos som (Cornus mas)

Az erdei, erdőszéli utakat járva szeptemberben sokszor csemegézek a húsos som többnyire savanykás, de éretten egészen kellemes ízű, C-vitaminban rendkívül gazdag bogyóiból. A gyümölcsből lekvár, szörp, befőtt, esetleg pálinka készíthető. Tavasszal persze még hiába keresnénk ezeket a gyümölcsöket, cserébe viszont élvezhetjük a cserje aranysárga virágainak látványát, melyek minden tavasszal legelőször színezik ki a lombkoronaszintet. A térképet böngészve észrevehettük már, hogy rengeteg földrajzi hely őrzi a gyümölcs magyar és szláv nevét, például Somoskő, Somló, Somlyó, Derenk, Darnya, Dernő, Somodi (Drienovec), Derennek. 

Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)

Ezzel a semmivel össze nem téveszthető fajjal a lakóhelyemtől néhány kilométerre, egy település határában sikerült összefutni, ahol meglehetősen nagy számban nyíltak, egy teljes mezőt beborítva. A helyszín egy nedves, patakmenti kaszálórét, mely a virág kedvelt élőhelyei közé tartozik. Március végétől április első pár hetéig virít. A 10-30 cm magas szár tetejéről harangszerűen lelógva bókoló, fehértől a lilán át a vörösesbarnáig terjedő sakktáblamintás virágzat egyedülálló látványt nyújt. Latin elnevezése a gyöngytyúkra utal, míg angolul hívják például chess flower-nek (sakkvirág), illetve snake's head-nek (kígyófej). A természetes élőhelyeinek visszaszorulása következtében sajnos veszélyeztetetté vált. Védett növény, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Odvas- és ujjas keltike (Corydalis cava és C. solida)

A sűrű virágszőnyeget alkotó, édes illatú keltikék két, egymással könnyen összetéveszthető faja fordul elő nálunk. Amikor a keltikék előbújnak, a beporzórovarok számára igazi terített asztallá válik az erdő gyepszintje. Az odvas- és ujjas keltikét legkönnyebben leveleik alapján különbözethetjük meg: az ujjas keltike levelei - a növény nevéhez igazodóan - emberi ujjakra emlékeztető módon hasogatottak. Az odvas keltike pedig az üreges gumójáról lett elnevezve. Színük a fehértől a sötétliláig, sötétrózsaszínig terjed. Ezek a korán virágzó fajok a gyepszintre lejutó kevés fénnyel is megelégszenek, mert a föld alatt, hagymájukban, gumójukban raktározzák az előző évben összegyűjtött tápanyag egy részét, melyet kivirágzáskor gyorsan el kell használniuk, sietniük kell a virágzással, hogy még a lombkorona összezáródása előtt feltölthessék tápanyagkészleteiket. A bükki településeken a szlovák eredetű konyík elnevezést is használják, ami a virágok lófej alakjára utal. 

Apró nőszirom (Iris pumila)

Leghamarabb megjelenő és legkisebb termetű nősziromfélénk. 10-15 centiméteresre nő, ebből a szár 3-10 centimétert tesz ki, a virág a talajhoz közel ül. A külső lepellevelek felszínén "szakállat", szőrszálakra emlékeztető alakzatot találunk. Ennek a növénynek rengeteg színváltozata van, leggyakrabban lilás, ibolyaszín és halványsárga színben tündöklik, de bíborszínű, fehér, vagy tarka változatát is ismerjük. Ennek ismeretében a görög eredetű elnevezés (Iris = szivárvány) jelentése is világos. A Bükk mészkőszikláin, karsztbokorerdőkben, száraz gyepeken találhatjuk meg.  Védett növény, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Tavaszi kankalin (Primula veris) 

Ezt az igen értékes gyógynövényt jobb, ha biztos gyógynövénytani ismeretek hiányában nem szedjük, hiszen könnyen összekeverhetjük a sugárkankalinnal, melynek természetvédelmi értéke 10.000 forint. Már márciuban megjelenik, viszont a Bükk-fennsík zöldellő rétjeit májusban is beborítják a virágzó kankalinok. Ahogy latin neve is mutatja, ő tavasszal az első gyógynövény. Már a középkorban is ismerték gyógyhatása miatt, illetve misztikus képességeket is társítottak hozzá, például hogy minden zárat kinyit (a németek kulcsvirágnak - Schlüsselblume - nevezik). Gyökerét és levelét még ma is használják a herbalisták megfázás, idegesség, köszvény, asztma kezelésére.

Ahogy a cikk elején említettem, nehéz lenne kiválogatni és egyetlen írásban bemutatni minden szép és érdekes, illetve hasznos virágot, mely ilyenkor nyílik, ezeket majd a későbbiekben igyekszem valamilyen módon bemutatni. Az alábbi galériában további virágok képeit nézegethetitek (kattintásra megnyílik). 

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, kövess minket a Facebook-on is!

Források:

• http://epa.oszk.hu/02900/02926/00052/pdf/EPA02926_termeszet_vilaga_2017_04_168-170.pdf
  http://www.bbc.com/earth/story/20160128-what-makes-snowdrops-superstars
  https://rokagomba.wordpress.com/2021/01/31/hovirag-nap-es-gyertyaszenteles-februar-2-an/
  https://www.terra.hu/haznov/htm/Scilla.vindobonensis.html
  http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_537
  https://www.plantarium.hu/2014/10/25/elaioszoma-a-hangyakalacs/
  http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_353
  http://www.botanikaland.hu/helleborus-purpurascens/piroslo-hunyor/
  https://ng.24.hu/termeszet/2014/02/27/mire_jo_a_hunyor/
  https://xn--vadonles-8sb.hu/fajok/leanykokorcsin
  http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_497
  https://zoldszeresz.hu/tavaszi-herics/
  https://www.bfnp.hu/en/termeszeti-ertek/tavaszi-herics
  https://gyogyszernelkul.com/a-mehek-kedvence-farkasboroszlan/
  https://www.szepzold.hu/ovakodj_tole_farkasboroszlan
  http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_281
  https://gyogyfuveskertem.hu/orvosi-tudofu/
  egeszsegkalauz.hu/gyogymodok/gyogynovenyek/orvosi-tudofu-ez-a-gyogynoveny-tisztitja-a-tudot/vcd02vy
  https://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/husos_som_fanyar_de_finom/20080111073213
  https://hobbikert.hu/magazin/mire-jo-a-husos-som.html
  http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_329
  https://hobbikert.hu/magazin/odvas-es-ujjas-keltike-a-viragjukkal-mindent-megeloznek.html
  https://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/odvas-keltike
  http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_372
  https://www.bfnp.hu/en/termeszeti-ertek/apro-noszirom
  https://gyorgytea.hu/gyogynovenyek-vilaga/a-tavaszi-bukk/
  https://gyogyfuveskertem.hu/tavaszi-kankalin-primula-veris/