A Kohút 1409 méteres csúcsára vezető túra egy igazi csemege azok számára, akik a Tátra árnyékában elbújó Sztolica-hegységet kívánják felfedezni. Bár sajnos igazi körpanoráma nincs, a vadregényes bükkösök, a faluszéli kaszálók, a viharvert fenyvesek és a nyiladékokból vagy sziklákról nyíló kilátás magával ragadott minket.

A nyomtatott turistakalauzok elszánt gyűjtőjeként különösen izgalmasnak találom azokat a kiadványokat, amelyek kevésbé ismert túracélpontokat is bemutatnak, ezért nagy öröm volt számomra, amikor pár évvel ezelőtt a szlovákiai Dajama kiadó Hátizsákkal Szlovákián át sorozatának a Szlovák-karsztról szóló kiadványa a kezeim közé került. A könyvben 40 túrát mutatnak be fotókkal és térképekkel, és egyébként nem csak a Szlovák-karszt, de annak tágabb környezete is szerepel a könyvben, így például a Murányi-fennsík, a Sztolica-hegység, illetve a Szlovák Paradicsom déli része. Azóta már beszereztem (angol nyelven) a sorozat számos régebbi kiadványát is, és bár mind a magyar, mind az angol fordítás hagy némi kívánnivalót maga után, nagyon gyakran lapozgatom őket.

Az említett turistakalauzban találkoztam először a Sztolica-hegységhez tartozó Kakas (Kohút) nevű csúccsal, mely az 1477 méteres Sztolica-csúcs után csak a második legmagasabb a hegységben a maga 1409 méterével, mégis érdemes felkeresni. Messziről, déli irányból nézve a Kohút drámaian magasodik ki a Csetnek- és Murány-patakok völgyeiből. A Nagyrőce (Revúca) házi hegyének tartott csúcsra számos turistaút vezet, aminek köszönhetően körtúrára is adódik lehetőség. A városból például hosszan kanyarog a kék jelzés a csúcsra, több mint ezer méter szintkülönbséget leküzdve. Mi egy rövidebb, és talán változatosabb útvonalat választottunk: Muránska Zdychaváról (Murány-Zdychava, vagy Kakasalja) közelítettük meg a hegyet.

Muránska Zdychava

A Zdychava-patak vadregényes szurdokában megbúvó településen mintha megállt volna az idő. Okleveles források már a 16. században említik, oláh pásztorok lakták. A sziklafalak közötti zsúfolt, sötét völgyben a népi építészet emlékeként számos hagyományos faház maradt meg. Már a 19. századi források is tót faluként említik, ezért is volt fura, amikor a faluban magyar nyelvű beszélgetést hallottunk. A múltbéli pásztorok aligha tudtak volna a patak mentén legeltetni. A piros jelzésű turistaúton elindulva rögtön rábukkanunk az eredeti településszerkezet maradványaira. A napjainkban is legeltetett hegyoldalban régi tanyák sorakoznak, egyedi, a környékre nem igazán jellemző hangulatot adva a falunak.

Zdychavai-rétek (Galéria)

A legelőket elhagyva vadregényes bükkösben emelkedik a turistaút először egy gerincen, majd egy hegyoldalban szintező ösvényen. Tőlünk balra mély völgy csobogó patakkal, jobbra kőgörgetegek és nagyobb sziklák. A kanyarulatokban források fakadnak, melyek télen igencsak meg tudják nehezíteni a közlekedést, hiszen az úton elfolyó víz megfagyva tükörjéggé változik.

Az ösvény nehezen járható szakasza

A lombhullató erdőt néhány szerpentinkanyarulatot megtéve hagyjuk el, utána lucfenyvesben haladunk. A környékre jellemző módon az elmúlt évtizedek nagyobb viharai jelentősen megtépázták ezeket a fenyveseket, ami részben abból is fakad, hogy a 18. század erdőtelepítései előtt a lucfenyő ebben a magasságban, ezen az éghajlaton nem igazán fordult elő, a klímaváltozás hatásaival pedig ezek a telepített fenyvesek egyáltalán nem tudnak megbirkózni. Az út egyre szélesebb és kényelmesebb lesz, Revúca környékére engedve kilátást. A Skalica nevű, kiugró bércre felérve az Anka vadászháznál tarthatunk pihenőt (Chata Anka, ami nem összetévesztendő a közeli Chata Jankával). A fák lombkoronái között innen már beköszönnek az Alacsony-Tátra csúcsai is.

Chata Anka

A Faltenovo-nyeregbe továbbra is a piros jelzésű turistaúton tudunk felkapaszkodni. Érdemes balra letérni néhány helyen, mert a kidőlt fenyőerdő helyén elképesztő kilátás adódik a teljes Murányi-karsztra, amit szinte terepasztalszerűen látunk fentről, illetve a mögötte emelkedő Gyömbér-csoportra, az Alacsony-Tátra alpesi jellegű központi részére. A Murány-völgy túloldalán emelkedő Revúcai-hegyek mellett a távolban feltűnik például a Bükk vonulata is.

A Faltenovo sedlo felé (Galéria)

A nyeregben kellemes, árnyas fenyves kíséri utunkat a zöld turistajelzésen, amelyen jobbra kanyarodva megkezdjük a nem túl meredek, viszont kitartó kaptatást a Sztolica-hegység Észak-dél irányú főgerincén, először a Faltenov vrch-re, mely 1338 méterével a Kohút északi előcsúcsának tekinthető. Időközben egyre több kidőlt fa keresztezi utunkat. A vegetációs időszakon kívül, illetve amikor egész vastag hóréteg borítja a talajt, nem túl nehéz a haladás, viszont érdemes felkészülni arra, hogy a tervezett időnél itt várhatóan lassabban fog haladni mindenki.

A Faltenov vrch (Galéria)

Akárhogy is, a helyenként sűrű, máshol tisztásokkal tagolt fenyves nagyon vadregényes, és nem árt észben tartani, hogy ezekben az erdőkben egészen sűrűn fordulnak elő nagyragadozók. Közülük igazából csak a barnamedve jelenthet igazi veszélyt, feltéve hogy okot adunk rá (akár véletlenül is). Mivel télen a medvék jellemzően nem túl aktívak, így a hóban csak farkasnyomokra bukkantunk. Ezek az állatok jellemzően az emberek által kitaposott ösvényeket használják, ahol csak lehet, így gyakran láthatjuk nyomaikat, amiket viszont könnyű összetéveszteni a kutyáéval.

Aki erre jár, ne hagyja ki a csúcs előtt párszáz méterre, a zöld háromszög jelzésen megközelíthető kilátópontot! A kilátás ugyan elég korlátozott idefentről, de mégis remek hangulata van a helynek. Keleti irányba zavartalan a panoráma, alattunk van Slavosovce települése, a távolban a Rozsnyói-medence sejlik fel, remekül kivehető a Pelsőci-fennsík északi, sziklás oldala, a távolban pedig még a Szalonnai-hegység is jól látszik a Martonyi toronnyal. Észak felé két fenyőfa közé eső nyiladékban meglepően közelinek láthatjuk a Lomnici-csúcsot. A tisztást sziklakibúvások tarkítják. A terület gránit és kristályos palák keverékéből épül fel, a táj formái azonban viszonylag szelídek, csak kevés helyen látható nagyobb sziklakibúvás. 

Kilátópont a csúcs közelében

A csúcsra vezető ösvényen sajnos éppen a vihar miatt van csak szélesebb kilátás. Egyébként elférne fentre egy kilátótorony is, amiből zavartalan körpanoráma nyílik, mert ami látszik, az is fantasztikus. A Király-hegy majd' kétezres csúcsa a szomszédból kukucskál, de egész közelinek tűnik a Gyömbér, valamint a Magas-Tátra is. A legmagasabb pontokon az Alacsony-Tátra gerince felett megpillanthatjuk a Liptói-havasok tetejét is.

A Kohút csúcsa (Galéria)

A csúcson a szokásos útjelző tábla mellett egy csúcskönyv is van, amibe beleírtunk, majd szokatlanul meredek úton elindultunk lefelé a kék jelzésen, a Parajka-ház felé, mielőtt azonban a házhoz értünk volna, kitérőt tettünk a Kis-Kohút (Klepana skala) irányába, közben gyönyörködhettünk a letarolt hegyoldalból nyíló kilátásban. A Maly Kohút nem véletlenül népszerűbb nagytestvérénél, a hangulatos sziklagerinc tetején kiépített kilátóhely várja a túrázókat esőbeállóval, korláttal, illetve kettős kereszttel. Északnyugati irányba teljesen zavartalan innen a kilátás.

A Kohútról lefelé vezető út és a Kis-Kohút (Galéria)

A sárga jelzésen megközelíthető Parajka-ház mellett kristálytiszta vizű forrásból ihatunk. Nem messze egy sziklakiszögellésen újabb kilátópont várt minket. Körtúránkat a Pisztrángos-patak (Pstruzny Potok) völgyében leereszkedve zárhatjuk, eleinte kellemetlenül meredek hegyoldalban, ahol a patak vize télen ráfagy a turistaösvényre. A völgyzárlat nagyon különleges, vadregényes hangulatot áraszt. Lejjebb fiatal bükkösben vezet az út a Hotel Hunterig, ahol elérjük a civilizáció határát és aszfaltúton sétálhatunk vissza a sziklás szurdokvölgyben Zdychava településének központjába.

Parajka

Ha a meredek lejtőt nem szeretnénk vállalni, a sárga jelzésen visszatérhetünk a Chata Ankához, útközben végig Felső-Gömör és a Király-hegy látványában gyönyörködve. Minket annyira elragadott a környék, hogy ránk is sötétedett, így a faluba már a telihold fényében tértünk vissza.

Alkonyati fények (Galéria)

A Sztolica-hegységet eddig méltatlanul elhanyagoltuk, de a Kakasra tett túra után egészen biztos, hogy több kirándulást is tervezünk a környékre.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, oszd meg ismerőseiddel, illetve kövesd Facebook oldalunkat is, illetve ha szeretnéd, támogasd munkánkat!