A hegység főgerincétől északra vad, szakadékokkal tagolt karsztos vidék húzódik, melynek egyik ékessége az Ohnište ("Tűzhely") nevű mészkőhegyen található Okno, azaz sziklaablak, ahonnan a panoráma is első osztályú.

A távolról egy hatalmas orra emlékeztető Kl'ak a Kis-Fátra déli részének legszebb csúcsa, ahonnan gyönyörű körpanoráma nyílik.

A Kis-Fátráról elsősorban mindenkinek a Vág-folyón túl emelkedő havasi vonulat jut eszébe, azonban a hegység déli, középhegység jellegű része is tartogat meglepetéseket. Már régen felkeltette az érdeklődésemet az Orrkőnek vagy Nasensteinnek is nevezett Kl'ak, ahová több gyönyörű útvonalon el lehet jutni.

A Prsivec csúcsára vezető túraútvonalon van minden, ami egy kellemes alpesi túrához elengedhetetlen: körpanorámás gyephavasi csúcs, könnyen járható erdei ösvények, hegyi tavak, legelők, és egy rövidke, technikát nem annyira, szédülésmentességet annál inkább igénylő mászás.

Tavasz végén ahogy enyhült a járványügyi helyzet, újra elindultunk az Országos Kék jelzésen, ezúttal egy közeli, ám számunkra eddig teljesen ismeretlen vidéket vettünk célba. A helyenként a klasszikus Windows XP háttérképet megidéző, csendes és nyugodt Putnoki-dombságot átszelve túráztunk egészen a Baradla bejáratáig.

A hegység főgerincének keleti végén, méltóságteljesen emelkedik a felvidéki táj fölé a Király-hegy bástyája.  A Király-kopaszának, azaz szlovákul Králová Hol'ának is nevezett gyephavasi tömb, mely egykor Mátyás király kedvelt vadászterülete volt, a történelmi Gömör legmagasabb pontjaként még ma is különös vonzerővel bír. A szlovákok versek, műalkotások, mondák, népdalok formájában is kifejezik csodálatukat a hegy iránt, mely a Kriván mellett az ország másik jelképének számít.

Zöldellő legelők, havasi virágok, pásztorkunyhók, a háttérben óriás sziklapiramisok, az előtérben legelésző tehenek. A Szlovén-Alpok legnagyobb hegyi legelőjén, a Velika Planinán hamisítatlan alpesi élményben lehet részünk.

A Mátra szurdokai az elmúlt hetek mínuszainak köszönhetően igazi téli csodavilággá változtak, jégcsapok százait tárva a túrázó elé. Mátrakeresztes vízeséseinél és a Szakadás-árokban jártunk.

A Bükköt járva rengeteg, a múltban fontos szerepet játszó hely mellett sétálhatunk el anélkül, hogy eszünkbe jutna, hogy itt egykor egy vár, erődített település vagy kolostor állt. A térképekről leolvasható helyneveknek és a közelmúlt feltárásainak köszönhetően azonban közelebb kerülhetünk a hegység színes történelmi múltjához. Felsőtárkányból indulva egy túrára felfűzve bárki felfedezheti ezeket a láthatatlan történelmi emlékeket.

Kéktúrázásunkat az Upponyi-hegységben folytattuk néhány nappal a bükki szakasz után, ismét egyik kedvenc tájunkat járhattuk végig a Kéken, érintve az ország egyik legszebb kilátópontját, mely a zord Upponyi-szoros és a csodaszép Lázbérci víztározó felett emelkedik.

Elérkezett az idő: mi is elindultunk azon a bizonyos másfélmillió lépéses úton. Az Országos Kéktúrát a hozzánk legközelebb eső, hazai pályának mondható szakasszal kezdtük meg, Bélapátfalvától Dédestapolcsányig, próbálva új szemszögből tekinteni a jól ismert, imádott tájakra. Ismét bebizonyosodott, hogy a Bükk még sokadszorra is tud újat mutatni.