Hol található a mérsékelt öv legalacsonyabban fekvő jégbarlangja? Milyen célra használták az aknabarlangokat az őskorban? Vajon tényleg feneketlen a Feneketlen-lednice? A bejegyzésben erre, és más kérdésekre szeretnék választ adni egy túra keretében a Szilicei-fennsík déli részén.

A magyar-szlovák határ által kettévágott Gömör-Tornai-karszt Közép-Európa egyik legfontosabb karsztvidéke. Mindenki jól ismeri a Baradla-cseppkőbarlangot, viszont azt, hogy azon túl mi rejtőzik a Karszton, már kevesebben. Ennek oka éppen ez a kettéválasztottság: a történelmi, geológiai és ökológiai szempontból organikusan egységes táj a mai napig két külön területként van számon tartva. Pedig az Aggteleki Nemzeti Park és a Szlovák-karszt Nemzeti Park létrejötte előtt még tervbe volt véve egy közös nemzeti park kialakítása is, de ez sosem valósult meg, mint ahogy a Baradla-Domica-barlangrendszer átjárhatósága sem. Bár részletesen lehetne elemezni a területfejlesztés, vagy annak hiányának problémáit, jelen írásomban inkább mellőzöm ezt - inkább ragadjunk bakancsot és tegyünk egy túrát a Szilicei-fennsík déli oldalán!

Ha már itt járunk, kihagyhatatlan látnivaló a Domica-barlang, mely a Baradla-Domica-barlangrendszer Szlovákiára eső része, nagyjából 7 kilométer hosszúsággal. A nagyjából 800 méter hosszú, 45 perces barlangtúra a szemünk elé tárja a leglátványosabb, rikító vörös és hófehér cseppkőalakzatokat. Bár itt kisebb dimenziókban kell gondolkodni mint a Baradlában, a cseppkövek természetesebb állapotban maradtak meg (nincsenek letördelve vagy befeketítve), a késői (1926-os) felfedezésnek köszönhetően.

A Római-fürdő tetaratái

Megfelelő vízállás esetén egy csónakázást is tartalmaz a túra a Styx patak medrében, így a túra 60 időtartama 60 percre nyúlik (az utóbbi években erre sajnos nem volt lehetőség). A barlang fogadóépületében kiállítás tekinthető meg a környék ásványaiból, valamint régészeti leleteiből. Ugyanis a barlang rejtekében őskori telep húzódott meg, vonaldíszes kerámiákat, cölöpházak nyomait, valamint egy őskori szentély nyomait találták meg, mely a termékenységkultuszhoz köthető. A barlang nyitvatartásáról és a belépőjegyekről itt található információ.

Domica

Túránk a Kecső nevezetű, magyarok által lakott zsákfaluból indul. A falu az azonos nevű patak völgyében fekszik, mely igen szűk, így parkolásra nem sok lehetőség van. Legfontosabb műemléke a két templom (evangélikus és római katolikus), melyek a 19. század elején épültek. A buszfordulónál egy forrás van, melyet az asszonyok a mai napig használnak mosásra.  A falu felett a Malej-hegy oldalában tekintélyes méretű karrmező, "ördögszántás" terül el, mely egyben természetvédelmi terület is. A legeltetésre használt kopár hegyoldal kitett lett a talajeróziónak, felfedve ezzel a termőréteg alatt rejlő, barázdált mészkősziklákat. A karrmező jelöletlen ösvényen érhető el, a hegyoldalból szép kilátás nyílik a falura és a környező erdőkre.

A Kecsői-ördögszántás

A piros jelzésen (Karszt út) haladva rövidesen elhagyjuk a falut, majd elérkezünk a patak forrásához, mely egy hatalmas sziklafal tövében ered egy barlangjáratból előbukkanva.

A Kecső-forrás

A barlangba benézve látjuk, hogy búvárruha nélkül itt nem sokra mennénk, a járat egy méter után a víz alatt folytatódik. Balra egy másik, tekintélyesebb méretű barlangnyílás sötétlik, melybe épphogy bekukkanthatunk, hiszen a szennyeződésre érzékeny, képződményekben gazdag járat védelmére vasrácsot helyeztek el a bejárattól nem messze.

A vízzel teli forrásbarlang

A felső üreg látványos bejárata

A forrás szolgáltatja a falu ivóvízkészletét. A völgy száraz, felső szakaszán elhagyatott gyümölcsfás ligetben emelkedünk egészen a Szilicei-fennsík peremére, ahonnan szép kilátás nyílik a völgyre. A Kecsői-mező töbrös, festői fennsíkján járunk, az egyik töbörben rejtőzik a Kecső-réti barlang függőleges nyílása. 

Kecsői-rét

Az erdőbe beérve érdemes jobbra nézelődni, ugyanis keskeny, alig látható ösvény vezet egy vadregényes sziklás területre (GPS, illetve telefonos navigációs appo segítségével könnyen odatalálhatunk). Itt óvatosan közlekedjünk! Alattunk nyílik a Feneketlen-lednice nevű barlang mélységbe vesző, sziklás tölcsére. A 68 méter mély aknabarlang, vagy ahogy itt nevezik, 'zomboj', az egész Karsztvidék leglátványosabb szádájú sziklaszakadéka. De vajon miért kapta a feneketlen jelzőt a barlang? A lakosok megfigyelték, hogy a bedobott kő nem ad ki pattanó hangot. A leereszkedő barlangászok felfedezték hogy a szakadék alján lévő törmeléklejtő aljában, egy szűk járat túloldalán barlangi patak folyik, amely a Milada-barlang elnyelődő vizét juttatja el a Kecsői-forrásokhoz.  A lednice elnevezés pedig a szlovák l'adnica = jégverem szóból ered. Ugyanis a télen képződött hó, jég a zsomboly alján nyáron is megmarad. Érdemes a szakadékot körbesétálni, minden oldalról megfigyelni, viszont csapadékos időben a mészkősziklák csúsznak, így kellő óvatossággal mozogjunk itt.

Így nem is tűnik nagynak a szakadék

Ez a kép már jobban szemlélteti a szakadék méreteit

Térjünk vissza a piros jelzésre! Innen már nincs messze Szádvárborsa (Silická Brezova), vagy ahogy a helyiek hívják, Borzova település. Mindössze 156-an laknak a határmenti, fennsíki pusztán elterülő faluban. Az egyébként festői tájképet jelentősen rontja a villamos légvezeték (minden természetszerető, tájban gyönyörködni vágyó ember tudja, hogy ezeket a vezetékeket mindig a lehető legrosszabb helyen vezetik el). A határ túloldalán terül el a Haragistya-Lófej rendkívül szigorúan védett bioszféra rezervátuma. Érdemes egy-egy dombhátra (Malom-hegy, Ösztön) felsétálni, a szelíden hullámzó, lefolyástalan lápákkal, dombhátakkal és töbrökkel tagolt fennsíki tájban gyönyörködni.

Ösztön-hegy (Osten), 501 m. Balra a Pipityke, jobbra a szilicei református templom látható

Borzova határa, Szilicei-fennsík

A piros jelzésen továbbhaladva nem messze Szilice határától, elérjük a Bukové-vrsok elágazását, ahonnan a sárga jelzésen 15 perc alatt eljuthatunk a környék egyik legnagyobb nevezetességéhez, a Szilicei-jégbarlanghoz.

A jégbarlang egy nagy szakadéktöbör alján keletkezett, 501 méteres tengerszint feletti magasságban, így ez a mérsékelt éghajlati öv legalacsonyabban nyíló jégbarlangja. A barlang már a 18. században is ismert volt, erről a Vasárnapi Ujság egyik számának nagyon érdekes cikkét itt olvashatjuk>>>

Lednicze, a sziliczei barlang. - Forrás: Vasárnapi Ujság

A barlang bejárata felülnézetből

A gigászi sziklafalak és a hatalmas bejárat látványa már a fenti teraszról is bámulatos képet mutat. A korláttal biztosított (nagyon csúszós) lépcsősoron óvatosan lemászva a barlang szádájához, elámulunk a méreteitől. A helynek szelleme van, valami megfoghatatlan dolog, ami átjárja a környéket. A barlangot  csak erről a betonjárdáról tekinthetjük meg, a belseje a veszélyesség és a természet védelme miatt le van zárva a látogatók elől, állítólag kamerával is figyelik.

Sziklatornyok között vezet le a lépcsősor

Nyáron a barlang mélyéből vastag párafüggöny száll fel, a szakadékdolina mélyén pedig a hőmérséklet a 0 fok körül mozog. Télen azonban meglepően enyhe odalent az időjárás. A barlangba lecsepegő víz megfagy és novembertől áprilisig gyönyörű jégsztalaktitok és sztalagmitok képződnek a bejárat közelében, melyek csak októberre olvadnak el teljesen. Sajnos a globális felmelegedés itt is érzékelteti hatását, egyre kisebbek a kialakuló jégképződmények.

Júniusi jég a Szilicei-jégbarlangban

A belső terekben vastag jégszőnyeg borítja a padlót, innen semmiképp ne menjünk tovább, ugyanis egy több méter magas "jégesésen" keresztül lehet az alsóbb részekbe lejutni. A jégképződmények kialakulása az egykori nagy bejárati barlangterem beszakadásához köthető. A Domica felfedezője, Ján Majko jutott be 1931-ben jutott be a barlang belső termeibe, ahol megdöbbentő eredményekre jutott: ezekben a termekben nincsenek jégképződmények, viszont gazdag régészeti leletegyüttest talált, pl. cölöpházak nyomait, koromnyomokat, agyagedényeket a kőkorból, valamint bronzkori eszközöket, csontokat a kiétei kultúrából, mely i.e. 1300 és 700 között létezett ezen a területen. A föld alatti települést a barlangon keresztülfolyó Fekete-patak látta el vízzel, ami a Gombaszögi-barlangnál lát napvilágot. 

Kilátás a szakadéktöbör aljáról

De sokakban felmerülhet a kérdés: hogyan jutottak át az őskor emberei a jeges barlangszakaszokon? A válasz: sehogy, ugyanis a barlangterem földtörténeti szemmel nézve nem is olyan régen, talán körülbelül időszámításunk kezdetekor szakadt be, ami kialakította az északi irányban nyitott légzsákot, melyben megreked a nehezebb, hideg levegő. Az alsó részeket a természetvédelem 1998-ban véglegesen lezáratta, egyrészt a jég olvadásának meggátlása, másrészt az illegális kincsvadászat megakadályozása miatt. 

A jégbarlang télen

A járatokat szinte minden nagyobb természettudós kutatta, többek között Bél Mátyás, Buchholtz, Robert Townson, Hunfalvy János, Francois-Sulpice Beudant, stb. Érdekesség, hogy az 1863 és 1867 között sörfőzde is működött a barlangban, ami a természetvédők tiltakozásának, valamint a sör gyenge minőségének köszönhetően bezárt. De a mészáros is hűtötte a húst az üregben egy időben, a környékbeli lakosság pedig fagylaltot készített az itteni jégből. A Szilicei-jégbarlangról ezen a linken lehet még olvasni.

Ha megkerüljük a barlangot, a szakadékot felülnézetből is megcsodálhatjuk

A közelben egy hasonló eredetű karsztos szakadékdolina, a Horpata is felkereshető (számunkra ez még várat magára). Ha csak a jégbarlangot akarjuk megtekinteni, a Szilicére vezető úton található közeli parkolóból 20 perc alatt eljuthatunk ide. A parkoló felé egy zsombolyt is útba ejthetünk, az úgynevezett Bába-lyukat, melynek mélysége 45 méter körül van, így ebbe sem szerencsés lemászni. A legnagyobb érdekessége az üregnek, hogy a mélyéről szakrális eredetű csontmaszkot találtak, ami azt bizonyítja, hogy a természetes aknabarlangokat a kiétei kultúra a késő-bronzkorban kultikus célokra használhatta.

A Bába-lyukban talált csontmaszk. Forrás: gn-geoneo.blogspot.com

Bába-lyuk

A Borzovai-polje

Borzova felé visszasétálva a kőolajvezeték vágatában haladunk. A Barátság-kőolajvezeték sajnos eléggé veszélyezteti az élővilágot. Ahogy leérünk a Borzovai-poljéra (minden oldalról hegyek által határolt lefolyástalan karsztos mélyedés), a Vörös-kő-patak lefolyástalan völgyteknőjében az időszakos patakot keresztezve halad a kőolajvezeték, mely a tavaszi árvizet tóvá duzzasztja, gátolva a lefolyását a Vörös-kői-nyelőbe. Nem nehéz belátni, hogy ha a vezeték megsérül és a kőolaj a karszthálózatba szivárog, a környező települések vízellátása teljesen megbénul, egyben egy súlyos ökológiai katasztrófa következhet be. A Vörös-kő aljában újabb barlangüreget találunk, melyben uráli bagoly fészkel. A Vöröskői-víznyelőben elnyelődő patak a Gombaszögi-barlang forrásaiban látja meg újra a napvilágot. 

Vöröskő-barlang

Innen jelöletlen utakon, majd a kék és a sárga jelzéseken, a Rekettye-tetőn és a Szőlőhegyen (Vinicny vrch) keresztül tudunk visszatérni Kecsőre. A Szőlőhegyről kitűnő kilátás nyílik a fennsíkra egészen Szilicéig, valamint a Gömör-Szepesi-érchegység rozsnyói vonulatára.

Borzova felett

Szőlőhegy, a sárga jelzés mentén

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, nyomj egy tetszik-et a Facebook oldalunkra, hogy azonnal értesülj a friss tartalmakról!