A Kéktúra bükki szakaszát méltóképp fejeztük be október utolsó napján, a gyönyörű, színes, őszi erdőben túrázva, a napot naplementenézéssel zárva.
A Kéktúra bükki szakaszát méltóképp fejeztük be október utolsó napján, a gyönyörű, színes, őszi erdőben túrázva, a napot naplementenézéssel zárva.
Ha Hazánk egy-egy hegységét, dombságát szeretnénk alaposan felfedezni, de nem tudjuk, hol kezdjük, érdemes belevágni egy egyénileg teljesíthető túramozgalomba. A Bükk szirtjei túramozgalom keretén belül felkereshetjük a Bükk-hegység legszebb természetes kilátópontjait, és a teljesítésért még kitűzőt és oklevelet is kapunk. Ha érdekel, milyen élményekkel gazdagodhatsz a szirtek végigjárásával, olvass tovább!
Az Imrikfalvától (Dedinky) nem messze található Zejmár-szakadék rövidsége és közelsége miatt kitűnő betekintést nyújt a Szlovák Paradicsomba a hellyel ismerkedőknek is. A látványos Nálepka-vízesésrendszer létráin való felkapaszkodás igazi rövid adrenalinlöket, a Geravy-fennsíkon barangolva pedig hangulatos hegyi rétek várnak minket, ezek minden évszakban más arcukat mutatják, így érdemes többször, több útvariációban elmenni ide. Ha pedig egy kis szerencsénk van, az itt lakó állatokkal is megismerkedhetünk közelebbről.
Aki gyakran túrázik, az tudja, hogy a tavaszi túrákat két dolog dobja fel igazán: a virágok és a bővizű patakok. Az idei tél kevés csapadékkal szolgált, így látványos vízhozamra nem igazán számíthatunk, patakjaink csak csörgedeznek. Ennek ellenére bejegyzésemben mutatok öt helyet a hazai turisták körében viszonylag ritkán látogatott Gömör-Tornai-karszton, ahol hóolvadás után csodás látványban lehet részünk.
A Bükk-hegységben nem mondható csekélynek a természetes kilátópontok száma, így ha kedvencet kell választani közülük, nehéz helyzetbe kerülhetünk. Az én toplistámra azonban mindenképp felkerül a Kisvár 594 méteres tengerszint feletti magasságig emelkedő sziklacsúcsa, melynek tetejéről szédítő 360 fokos panoráma nyílik, megmászni pedig kalandos élmény.
Hol található a mérsékelt öv legalacsonyabban fekvő jégbarlangja? Milyen célra használták az aknabarlangokat az őskorban? Vajon tényleg feneketlen a Feneketlen-lednice? A bejegyzésben erre, és más kérdésekre szeretnék választ adni egy túra keretében a Szilicei-fennsík déli részén.
Mi mindent mesélhet nekünk egy hegy? Többet is, mint azt képzelnénk: mesélhet nekünk évmilliókkal ezelőtti földtörténeti folyamatokról, óriásokról, ősi törzsekről, természeti katasztrófákról, vagy akár várakról, amelyek már nem állnak. Éppen Felső-Pfalz és Bohémia határán, a Künisches Gebirge ("Királyerdő-hegység") gerincén áll egy ilyen mesélő hegy, amit számtalan névvel lehet illetni: a bajorok Ossernek hívják, a csehek Ostry-nak, de formája miatt olyan neveket is ráaggattak, mint "a Bajor-erdő Matterhornja", illetve "Isten Anyjának keblei". De tegyük félre ezeket a neveket, és nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy mit is mesél nekünk a hegy!
Zakopane környéke nem tartozik az ismeretlen desztinációk közé a túrázók körében. A Magas- és a Nyugati-Tátra Lengyelországra eső részeit évente több millió turista látogatja, így ha csendre és nyugalomra vágyunk, nem ez a legideálisabb úticél. De ha képesek vagyunk olykor tolerálni a tömeget, a Lengyel-Tátra felfedezése megéri a fáradságot, hiszen az apró kiterjedésű magashegység a szinte végtelen számú látnivalójával kitűnő kikapcsolódást jelenthet mindenkinek, a babakocsis kirándulóktól kezdve az extrém kalandtúrák kedvelőinek. Ezen írásomban egy átlagos fizikai kondícióval teljesíthető, egész napos útvonalat mutatok be, melynek bejárásával megismerkedhetünk a Lengyel-Tátra valódi esszenciájával.
A Felvidék második legmagasabb vízesését ne a Tátrában keressük. A Sólyom-völgyben található 75 méter magas Fátyol-vízesés a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazi ékessége, megmászása pedig nem kis lelki felkészültséget igényel: a 80 méter hosszú, függőleges létrarendszerre pillantva még a legbátrabbaknak is megremeg a lába. A nehézségekért azonban a felejthetetlen látvány kompenzál minket, főként csapadékos időszakban.
A Szlovák Paradicsommal való ismerkedést célszerű a déli oldalon, a Sztracenai-hegység 1000 méter körüli bércein kezdeni. Imrikfalváról (Dedinky) indulva egy 20 kilométer körüli körtúra során megismerkedhetünk a Nemzeti Park ezer arcával. Utunk során érintünk létrás szurdokot, hegyi réteket, barlangokat, egy lélegzetelállító kilátósziklát, és a Gölnic-folyó kanyonjába is bepillantást nyerhetünk.