Úton a természetben.

Túraddikt

A szurdok, ahol az Ördög eltünteti a vizet

2020. február 16. - bencicuska

A Rudabányai-hegységet két részre osztó Telekes-völgy egyike a hazánkban fellelhető legszebb szurdokoknak. A legendás Ördöggát sziklaformái, a zúgók, barlangok, a tátrai panoráma felfedezésre csábítanak az ország ezen kevésbé ismert szegletében.  

p1430405.JPG

Az Aggteleki Nemzeti Park különálló tömbjét alkotja a Rudabányai-Szalonnai-hegylánc, melyet a Bódva folyó Perkupa és Szalonna közötti áttörése oszt Rudabányai- és Szalonnai-hegységre. A Szalonnai-hegység a kéktúrázók körében ismert terület, az OKT itt is áthalad, a Rudabányai-hegységet pedig főleg az egykori ércbányászatról és az ősfőemlős (Rudapithecus) maradványairól ismerhetik azok, akik rendszeresen járják az országot. Nem messze a Rudabányai-bányató területétől azonban egy másik értékes természeti területet találhatunk: a Telekes-patak triász- és jurakori mészkőben kialakult áttöréses szurdokvölgyét. 

p1430255.JPG

Útjelző tábla a Rudabányai-hegység lankáin

A szurdok megközelítése több irányból lehetséges: Rudabánya, Szendrő, Szalonna és Varbóc irányából is jelzett turistautak érkeznek ide, de több jelzetlen útvonalon is eljuthatunk a völgybe (pl. Perkupáról). Szendrő és a Bódva-völgy busz- és vonatközlekedése a környékhez képest kifejezetten jó, így akár tömegközlekedéssel is megközelíthető. Ha autóval szeretnénk a túrát kezdeni, a legideálisabb parkolóhely a Telekesi kápolna az Alsótelekesről Szuhogyra vezető országút mellett, innen egy félnapos körtúrával végigjárhatjuk a völgy körüli nevezetességeket, a nap második felében pedig a Rudabányai-tó környékén is kirándulhatunk.

Az ajánlott útvonal (kattints a hivatkozásra!).

A Rudabányai-hegység méreteit tekintve még nem éri el a hegy kategóriát (legmagasabb pontja a Korlát-tető, mely 354 méterrel emelkedik a tengerszint felé), viszont érdemes megemlíteni, hogy a Gömör-Szepesi-érchegység legdélebbi előhegyein járunk. Földtani értelemben az Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék nem az Északi-középhegységhez tartozik, hanem a Gömör-Szepesi-érchegység hegyvonulatához, mely a Felvidék legnagyobb kiterjedésű, 1200-1400 méter magasságú főgerinccel rendelkező középhegysége. Az útvonalunkról ezek az 1000 méter feletti hegygerincek szinte már karnyújtásnyi távolságra vannak. Utunk első felében érdemes a Korlát-tető gerincén végighaladni, melynek helyenként tölgyessel borított kopár tetejéről fantasztikus panorámában lesz részünk. A Korlát-tetőre az újabb térképeken már jelzett zöld négyzet, majd piros kereszt jelzésen tudunk felkapaszkodni.

p1430260.JPG

p1020326.JPG

p1430445.JPG

A Korlát-tetőn őzzel, muflonnal gyakran lehet találkozni

A szántóföldeket elhagyva erdőben haladva érjük el a Lipóc nevű területet, mely az itt sűrűn előforduló hársfáról kapta a nevét. Ezután érünk ki az egykor legeltetésre és szőlőként használt területre, a Korlát-tető gerincére. A gerincről megnyílik a kilátás a Bódva-völgy irányába, jól látható Szendrő városa, felette a Várheggyel és a rajta épült kilátóval, megcsillan a hatalmas Rakacai víztározó víztükre, mögötte a Cserehát és a távolban a Zempléni-hegység emelkedik. Tiszta időben szabad szemmel kivehetőek a Regéci vár tornyai is. A Bükk-fennsík vonulata nyugati irányban meglepően távolinak hat idefentről.

p1020282.JPG

Kilátás májusban Szendrő irányába

p1020292.JPG

A Regéci vár sziluettje

p1020340.JPG

A Korlát-tető lankái, a háttérben a Bükk-fennsík kéklik

A hegytető egy irtásos pontjáról remek rálátásunk adódik a Gömör-Tornai-karszt hegyeire: az előtérben a Galyaság dimbes-dombos tája terül el, fölötte a karsztbokorerdővel és ördögszántásokkal pettyezett Fertős-tető vagy Nagyoldal 600 méteres platójával, mely az óriási kiterjedésű Szilicei-fennsík déli peremének is tekinthető. Ami miatt ez a kilátópont kiemelkedik, az a kilátás a Tátra csipkézett hegyvonulatára, a Kárpátok királyára. A közvetlenül Varbóc felett emelkedő 401 méteres Borház-tető adótornya mögött egy másik hegycsúcs magasodik tetején adótoronnyal. Ennek a hegycsúcsnak a tetejét azonban vastag hóréteg fedi. Az 1946 méterrel a tengerszint fölé emelkedő Király-hegy az Alacsony-Tátra legkeletibb csúcsa, egyben a mai országhatárhoz legközelebb lévő tátrai csúcs. Csupán ez a hegy takarja ki a Magas-Tátra Gerlachfalvi-csúcstól nyugatra emelkedő részét, így csak a Gerlachfalvi-tömbtől a Lomnici-csúcsig emelkedő részét láthatjuk a havas, csipkézett orommal rendelkező 2400-2655 méter magas alpesi jellegű hegységnek. Tőle keletre a Gömör-Szepesi-érchegység Ökörhegyi-gerincének részét látjuk a Pipityke jellegzetes 1226 méter magas tömbjével.

p1430280.JPG

p1430284.JPG

A Magas-Tátra csipkézett hegylánca a Koncsisztától a Lomnici-csúcsig. Középen a Nagyszalóki-csúcs tömbje.

p1430286.JPG

A Lomnici-csúcs tömbje, előtte a Gömör-Szepesi-érchegység vonulata

p1430292.JPG

A Gerlachfalvi-csúcs, a Kárpátok királya

p1430301.JPG

"A Két Torony" - Varbóc - Borház-tető (401 m) és Király-hegy (Alacsony-Tátra, 1946 m)

Különleges hely ez a Kis-Korlát-tető, mely összeköti a Felvidék hegyvidékét a Cserehát békésen hullámzó dombjaival. A közelben igen gyakran vadállatokkal - szarvassal, muflonnal, őzzel, vaddisznóval találkozhatunk. Habár nem valószínű, hogy találkozunk vele, de jó tudni, hogy a Szendrő és Rudabánya környéki településeken igen gyakran megfordulnak a medvék is, melyet fotók, videók is bizonyítanak az elmúlt néhány évből. A nyugodt, békés Kis-Korlát-tetőről a Korlát-hegyre emelkedünk tovább madárdalos napsütésben, ahol a piros háromszög jelzés a Szendrői Természetjáró Szakosztály által kialakított pihenőhelyre vezet minket. 

p1430303.JPG

p1430299.JPG

p1430273.JPG

p1430308.JPG

Kilátás a Rakacai-tó irányába

A kis szusszanás után visszatérünk a fő jelzésre, mely rövidesen elágazik: nekünk a piros sávon balra kell fordulnunk, hogy leereszkedjünk a Telekes-völgy egyik vadregényes, sziklás mellékvölgyén keresztül a fővölgybe. Ha csapadékos időszakban, esőzések vagy hóolvadások után járunk itt, lehetünk annyira szerencsések, hogy a patak medrében víz is van. A patak az Aggteleki-karszt lábánál, Imolától nem messze ered, több kisebb mellékvölgy csatlakozik hozzá míg beér a szurdokba, melyet maga a patak fűrészelt a jól karsztosodó 210-240 millió éves mészkőbe. A szurdokot a helyiek csak Ördöggát néven ismerik. A patak vízhozama erősen ingadozó, az év nagy részében egyes szakaszai jellemzően teljesen kiszáradnak, a nagyobb esőzések után viszont sártól barna folyóként töltheti meg a völgyszoros talpát. A természetjárók számára a legkedvezőbb a kettő közötti állapot, amikor a kövek között csordogáló patak szikláin ugrálva lehet az egyik partról a másikra átjutni.

p1430316.JPG

Lefelé a mellékvölgyön

p1430319.JPG

p1430322.JPG

p1430330.JPG

p1430333.JPG

A Telekes-völgy szurdokszakaszán

A völgynek ezt a több mint két kilométer hosszú szakaszát a patak két partján 10-30 méter magas sziklafalak szegélyezik, a kanyarokban kisebb zúgókon bukik alá a víz. A patak és a környező vízfolyások megannyi barlangot vájtak a jól karsztosodó mészkőbe, melyek a sziklafalak aljában és tetején tátonganak. A mohától zöldellő mészkősziklák különleges hangulatot kölcsönöznek a szurdoknak még a lombfakadás előtt is. A napsütötte völgykanyarulatokban tavasszal valódi virágszőnyeg bontakozik ki, ezerszámra nyílnak itt a tavaszi virágok, a hóvirág, a keltikék. Ha ilyenkor járunk itt, vigyázzunk a törékeny természetre és ne szedjünk ezekből a virágokból! 

p1430353.JPG

Hóvirág a völgytalpon

img_20200213_101622.jpg

p1430347.JPG

p1430370.JPG

Kisebb-nagyobb barlangok szegélyezik az utat

Mivel a sziklafalak hol az egyik, hol a másik völgyoldalon emelkednek függőlegesen, így a zöld jelzésű ösvényen többször is rá vagyunk kényszerülve, hogy átmenjünk a patak túlsó partjára. A szurdokban ezt csak a patak kövein való egyensúlyozással tudjuk megtenni, így egy kis ügyességre is szükség van a völgytalpon való haladáshoz.

p1430355.JPG

p1430362.JPG

p1430363.JPG

p1430364.JPG

Kalandos szurdoktúra

A völgy egyik kanyarulatánál érkezünk el a szurdok leglátványosabb pontjához, magához az Ördöggáthoz. Az oklevelek már az 1200-as években említik ezt a különleges helyszínt 'Urdunggata' néven. Az elnevezés oka valószínűleg az, hogy karsztos szurdokvölgy mivolta miatt medernyelőket is rejt a patakmeder. A száraz időszakban így búvópatakká válik a vízfolyás, a víz egy ponton eltűnik a mederből, majd újra előbukkan a sziklák alól. Ezt a középkorban érthető okokból azzal magyarázták, hogy az Ördög elvarázsolja a vizet, majd lejjebb újra elővarázsolja.

p1430375.JPG

p1430377.JPG

p1430380.JPG

Az Ördöggát előtti völgyszoros

Az Ördöggát azonban nem csak a neve miatt különleges helyszín, eredetét tekintve is egyedülálló. Évmilliókkal ezelőtt a patakmeder egy nagy, U alakú kanyart leírva kerülte meg a vízfolyásra merőleges sziklabordát. Ahogy telt az idő, úgy a sziklafalat a víz átszakította, egy rést nyitva, melyen most kis többlépcsős vízesés formájában zúdul alá a megáradt patak vize. A vízesés aljában egy kis tavacska gyűlik össze, különleges, vadregényes hangulatot kölcsönözve a látványnak. Az eredeti U alakú, ma már száraz patakmeder megmaradt, ezt ma Keringőnek nevezik, a turistaút pedig ezen vezet keresztül. Így az Ördöggát egyik oldaláról a másikra a sziklákon is átmászhatunk, vagy a Keringőn kikerülhetjük azt. Mindenesetre érdemes megnézni közelről a vadul habzó zuhatagot, amint a zöld és szürke sziklalépcsőkön alábukik. 

p1430386.JPG

p1430394.JPG

p1430398.JPG

p1430405.JPG

img_20200213_105949.jpg

pano_20200213_110604.jpg

Az Ördöggát időszakos vízesésénél

A szurdok az Ördöggát sziklaszorosa felett is folytatódik. Nem sokkal az Ördöggát felett egy kitaposott ösvényen a folyásirány szerinti bal oldalon felkapaszkodhatunk az Ördöggát-lyuk inaktív forrásbarlangjának jellegzetes tojás alakú kettős bejáratához. A nagyjából 80 méter hosszú barlang bejárati terme és az azt követő folyosó könnyen bejárható, viszont a többi részt csak négykézláb, hasonkúszva lehet bejárni. Nagyon szépen látszanak a falon a víz által létrehozott oldásformák, valamint egy-egy kisebb cseppkövet is láthatunk bent. A sziklaüregből késő-bronzkori leletegyüttes került elő. Az üreget nevezik még Betyár-barlangnak is, és valóban nem nehéz elképzelni, hogy a betyárok ezt a vadregényes, vadon közepén lévő helyet szemelték ki búvóhelynek.

p1430418.JPG

p1430421.JPG

p1430427.JPG

p1430434.JPG

p1430435.JPG

p1430441.JPG

Ördöggát-lyuk

Nemsokkal feljebb kicsit szelídebbé válik a völgy képe, elmaradnak a sziklafalak, a vad szurdokerdőt pedig a ligetes-bokros növénytársulás váltja fel. Itt-ott a magasabban a patak feletti ösvényen oldalazva jutunk tovább, mígnem elérjük a patakmederbe átkelő gyanánt fektetett gumiabroncsot, melynek segítségével egy mellékvölgybe juthatunk. Ezen felkapaszkodva kiérünk a hegygerincre, ahol még kereshetünk néhány kilátópontot (pl. Alsótelekes felett) mielőtt visszatérnénk a kiindulópontunkra.

p1430444.JPG

p1430448.JPG

p1430449.JPG

Kilátópont a Telekesi kápolna felett

A túrát viszonylag rövid idő alatt végigjárhatjuk (3-5 óra), így ha van kedvünk, utána még felkereshetjük Csorbakő várának romjait, vagy a Rudabányai-bányató menti tanösvényt, ezek gyalogosan is könnyen elérhetőek innen. Erről azonban már más bejegyzésben fogok írni.

Köszönöm, hogy elolvastad az írást! Ha tetszett, kérlek, nyomj egy 'Tetszik' gombot a Facebook oldalunkra is!

 

Más bejegyzés, melyben a helyszín szerepel: 5 tavaszi túratipp a Gömör-Tornai-karszton

Felhasznált források:

http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1665/nagy_m_1665.pdf

http://www.anp.hu/hu/a-vadregenyes-telekes-volgy

http://anp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/foldtani_szelvenyek_kepzodmenyek/new/varboc_telekes7.pdf

 

A bejegyzés trackback címe:

https://turaddikt.blog.hu/api/trackback/id/tr4215476508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pierr Kardán 2020.02.17. 09:12:31

Jé, errefelé már jártam egyszer. Kb. Alsótelekestől lefelé mentünk, addig, ameddig a Telekes patak eléri a Szalonna - Perkupa közötti főutat. Magyon szép rész, teljesen háborítatlan a természeti környezet. Rengeteg őz és szarvas van arrafelé, odajárnak inni a patakhoz. Szerintem a túlnyomó többségük még életében sem látott embert, mert nem szaladtak el, ha közelítettél feléjük (megfogni persze nem engedték magukat).

Az viszont igaz, hogy kiépített túraösvény híján csak jó cipővel és jó bokával érdemes arra menni. Hol a patak egyik, hol a másik oldala járhatatlanul meredek, hol meg mindkettő :-) Ebből következik, hogy tavasszal nem érdemes arra menni, akkor sok víz van a patakban és sok olyan hely van, ahol egyszerűen nem tudsz tovább haladni. A nyár vége a jó időpont túrázni arrafelé.

A legnagyobb gond a túrában az odajutás. A túra két vége (Alsótelekes és Szalonna) között gyakorlatilag nincs közvetlen tömegközlekedési összeköttetés, tehát ha a túra végén busszal akarsz visszajutni Szalonnáról Alsótelekesre, akkor háromszor át kell szállni és a kb. 20 km-es távolság megtételéhez több mint 2 óra buszozás szükséges. Szóval az esélytelen, hogy valaki Pestről tömegközlekedéssel letudja ezt a túrát.

Úgy érdemes csinálni, hogy megszáll az ember valamelyik környékbeli településen (Alsótelekes, Szőlősardó, Szalonna, vagy Perkupa) és onnan indulva és oda visszatérve gyalog csinálja meg a túrát.

Összességében a nehézségek ellenére ajánlom mindenkinek ezt a túrát, ilyet ma már nem sok helyen lehet látni Magyarországon.

in advance 2020.02.17. 10:51:58

Pierr Kardán szavait csak megerősíteni tudom. Kerékpárral indultam neki Tornaszentandrásról Perkupát érintve, gondoltam, ahol kijelölt túraút van, ott kerékpározni is tudok. Soha nem felejtem el, ahogy a szűk, sziklák közötti áttöréseknél, meredek völgyfalakon a kerékpárt cipeltem, miközben minden lépést meg kellett fontolnom. Nyáron, teljesen száraz időjárás fogadott. Fényképeket hiába is készítettem, a saját szemünkkel látott valóság megdöbbentően izgalmasabb. Egész túrán egyetlen emberrel sem találkoztam, félelmetesen egyedül éreztem magam a rengetegben.