Túraddikt - Úton a természetben

Túraddikt - Úton a természetben

Karsztfennsík, ahol a madár sem jár - túra a Felső-hegyen

2022. január 12. - bencicuska

Kitett sziklagerincen csúszkáltunk, lepillantottunk az Ördöglyuk félelmetes hasadékába, majd megcsodáltuk Szádelő völgyének fantasztikus sziklatorkát - ezúttal a turisták által kevésbé látogatott nyugati oldalról.
pxl_20211226_094302196.jpg

A ma határmenti elhelyezkedésű Gömör-Tornai-karszt egykor egy egybefüggő mészkőtömb volt, amelyet az Érchegységből lefutó folyóvizek hétfelé szabdaltak. Így ma az alábbi megnevezésekkel illetjük a térképen is jól kivehetően egybefüggő magaslatokat: Alsó-hegy, Szilicei-fennsík, Felső-hegy, Pelsőci-fennsík, Konyári-fennsík, Szádelői-fennsík, Jászói-fennsík. Habár mindenhol hét fennsíkot említenek, az igazság az, hogy egy nyolcadik is van, a Barkai-fennsík (ez alkotja egyébként a legmagasabb térszínt a mészkővidéken a Szarvas-hegy 947 méterre emelkedő csúcsát leszámítva).  A legszembetűnőbb a Szádelői-fennsík és a Felső-hegy közötti elválasztó vonal, hiszen a Szádelői-völgy hatalmas hasadékára pillantva olyan érzésünk van, mintha valaki szándékosan kettévágta volna a hegyet. Kevésbé szembetűnő elsőre, de hasonlóan látványos a Szádelői.fennsík másik oldalát a Jászói-fennsíktól levágó Áji-völgy. A fennsíkokat kisebb hágók, nyergek választják el (Ájfalucskai-nyereg, Szoroskő, Barkai-hágó, stb.), leszámítva a Pelsőci- és Konyári-fennsíkokat, melyek a patakok és folyók kanyonjaitól körülhatárolva, szigetszerűen emelkednek ki. 

img_2009.JPG

A Görgői-amfiteátrum

Túránk célpontja a Felső-hegy volt, ahová kevés jelzett turistaút vezet. Déli irányból a torna-völgyi településekről vezet néhány ritkán járt útvonal a völgytől 600 méteres magasságig emelkedő, alulról nézve falként magasodó platóra. Kiindulópontként Tornagörgőt választottuk, ahol mai napig erős IV. Béla kultusz él: a muhi csatából menekülve a hagyomány szerint a király a településen talált menedéket, a vidéket pedig úgy megkedvelte, hogy többször is visszatért vadászni. Ez utóbbi már oklevelekkel és régészeti leletekkel is igazolt információ. A mondák szerint a király a magasan a település felett nyíló Oltárlyuk nevű barlangban imádkozott, az egyik sziklán talált galambtojások pedig a menekülők éhségét csillapították, innen a Galambos-kő elnevezés. A Fej-patak mentén egy udvarház is épült, aminek egykori helyét földrajzi nevek jelölik (Palota), Borovszky monográfiájában még említve van, hogy a falubéliek ismerik az udvarház falának maradványait. Ez az épület jó eséllyel már a tatárjárás előtt is létezhetett. A király a helyiek segítségét különböző adományokkal, kiváltságokkal hálálta meg és számos alkalommal visszatért a szívének oly kedves helyre. Később a környék nagy földesurai, a Bebekek birtokolták a területet.

p1170537.JPG

p1170544.JPG

p1170508.JPG

A Fej-patak bővizű karsztforrása és a Görgői-vízesés (2018 tavasza)

A településnek igen érdekesek a földrajzi adottságai: a Felső-hegy oldalában, egy forrásmészből felépült dombon terül el egy félkörív alapú medencében, melyet Görgői-amfiteátrumnak neveznek. A völgyben két hatalmas halastóból álló tórendszer helyezkedik el (ezek elődei léteztek már a középkorban is), szemben pedig az Alsó-hegy nyúlványa húzódik, rajta a magyar határral.

A Fej-patak bővízű, vízműbe foglalt karsztforrása még napjainkban is ontja a vizet, folyamatosan építgetve mésztufadombját. Korábban a puha, jól formálható kőzet kitermelése fontos megélhetési forrása volt a helyieknek. A falu központjában, családi házak között bújik meg a Gömör-Tornai-karszt egyik kevésbé ismert csodája, a Görgői-vízesés. A hegyvidék legmagasabb vízesése egy 12 méter magas tereplépcsőn zúdul le, majd több lépcsőben megtörik a vízből kivált travertínón. A faluközpontban táblák mutatnak a látványos vízesés irányába, ahol kis pihenőpark is kialakításra került.

A sárga jelzés vonalvezetése igen érdekes, mert a Felső-hegy nyugati szélén kezdődik, hosszasan ereszkedik le Görgőbe, ahonnan ismét visszakapaszkodik a fennsíkra. Sajnos körtúraként a téli napok rövidsége nem engedi meg az útvonal bejárását, pedig a Felső-hegy általunk még nem látogatott részei is biztosan nagyon szépek. Ezúttal a karsztplató keleti végét céloztuk meg a sárga jelzésen, majd a fennsíkon letértünk a jelzésről és jelzetlen úton ereszkedtünk vissza Görgőbe. Ez utóbbitól eleinte tartottam egy kicsit, de mint kiderült, a jelzett turistaútnál sokkal könnyebben járható, kellemesen ereszkedő erdei útról van szó.

A túra útvonala

A sárga jelzésen először nyílt terepen kezdjük meg az emelkedést, majd ültetett fenyves következik. A fenyőket a múltbéli gazdálkodási formák miatt végbemenő erózió, kopárosodás megállítása érdekében ültették, hogy rehabilitálják a talaj minőségét. Feljebb már a területre eredetileg jellemző tölgyesek is megjelennek. Ahogy egyre feljebb kapaszkodunk, az ösvény egyre keskenyebb és meredekebb lesz. Egy vízmosást megkerülve a friss hóban könnyű ide-oda csúszkálni, az ösvényt pedig még nehezebben járhatóvá tették az erős szél által felépített hótorlaszok, a kicsi fehér dűnék, melyek hamis biztonságérzetet adnak egyenletesnek látszó talaj képében.

p1090889.JPG

A sárga jelzésen

Nagyjából 500 méteres magasságon az út kitett, sziklás terepre ér. Ez a környék legizgalmasabb vonalvezetésű útszakasza. A csúszós, friss hó és az időnként viharos erejű szél még egy extra adrenalinlöketet is adott, miközben a sziklákon kapaszkodtunk fölfelé. A kilátás már a sziklák alján is fantasztikus: a Torna teljes völgyét belátjuk Torna várától és a Szádelői-völgy bejáratától egészen a Szilicei-fennsík kaszált dombtetőiig. Mellettünk a Görgői-amfiteátrum terül el, az Alsó-hegy túloldalán pedig megjelenik a Szalonnai-karszt és a Bükk. A messzeségben Kassa környéke, a Zempléni-hegység és folytatásaként a Szalánci-Eperjesi-hegyvidék, míg a túloldalon a Mátra kéklik.

A Kerek-kő merész gerincén (galéria)

Szikláról sziklára lépdelünk, helyenként kigördül egy-egy kő a lábunk alól. Ahol lehetett, inkább a kezeimmel is kapaszkodtam a hó megbízhatatlan mivolta miatt. A szerencse az volt, hogy a hóréteg még nem fagyott rá a sziklára, akkor egészen más élményben lett volna részünk. Egy ponton a lépcsőzetes sziklán a két szakadék pereme között egyensúlyozva kell felkapaszkodni. Tériszonyosoknak ezt az ösvényt nem tudom ajánlani! Mielőtt a fennsíkperemi rétre és a veszélyes szakasz végére érnénk, még egy megpróbáltatás következik: a sárga jelzés egy apró, kb. 2 méter hosszú és 3 méter magas sziklahasadékon, egy meredeken emelkedő vályún vezet át. A hasadékon való átkelés alapesetben nem nagy kihívás, viszont télen az aljában elég szépen feltorlódhat a hó, ami nem könnyíti meg az átjutást. A kissé magashegyire emlékeztető körülmények megmosolyogtatók voltak, tekintve, hogy körülbelül 600 méteres tengerszint feletti magasságban jártunk. Végül sikerült átküzdeni magunkat a Kerek-kő utolsó megpróbáltatásán is, majd kerestünk egy szélvédett helyet a siklóernyős starthelyként használt gyepes területen, hogy kicsit leüljünk. Nagyjából 70 méter szintemelkedést küzdöttünk le a sziklák alja óta, ami egyáltalán nem tűnt fel a terep változatossága és izgalmas jellege miatt. Ideális körülmények között persze valószínűleg meg sem kottyant volna ez a szakasz. A tetőn szélzsákok jelzik az itt található siklóernyős starthelyet.

Friss, ropogós hóban sétáltunk be az erdőbe. A Felső-hegy karsztplaninájának tetejét szép bükkösben érjük el, csak az őzek és szarvasok a társaink ezen a vadnak tűnő vidéken. A plató azt az illúziót kelti, mintha kiterjedt vadonban sétálnánk, pedig a peremhez érve még felhallatszik a mélységből a Kassát Rozsnyóval összekötő országút zaja, északra pedig a Csermosnya-völgyben Lúcska és Barka települések fekszenek. A Felső-hegyen, a Csükerész (Osadnik) és a Pipityke árnyékában viszont ősi kárpáti nyugalom honol. 

p1090949.JPG

Erdő a Tornai-Felső-hegy tetején

p1090978.JPG

p1090982.JPG

A fennsík peremén rövid kitérővel érhetjük el az Ördöglyuk (Certova diera) félelmetes zsombolyát. A csúszós hóban a közvetlen közelébe sem mertünk menni a szakadéknak, mely valóban a pokol kapujának félelmetes másaként tátong 24 méter hosszú és 4 méter széles, hasadékszerű bejáratával. Az aknabarlang mélysége 186 méter, a karsztvízrendszere a vizet a Fej-patak forrása felé vezeti

20211226_120938.jpg

Az Ördög-lyuk

Idilli pihenőhelyként szolgál a szépen karbantartott, padokkal, asztallal, valamint egy fára szerelt kuckóval is rendelkező Tanya vadászház. Itt egy gyönyörű vadászkutya fogadott minket, aki minden áron ki akart könyörögni néhány falatot a táskánkból, nem sok sikerrel. Szerencsére a házban megszálló gazdája gyorsan elhívta tőlünk.

p1090951.JPG

A vadászháznál

A jelzett turistaútról ott térünk le, ahol élesen elkanyarodik az ösvény a Szádelői-völgy irányába. Jelzetlen csapáson rövid időn belül a lélegzetelállító sziklahasadék feletti kilátóponton találjuk magunkat. A völgynek a Felső-hegy felőli oldalát csak ritkán látogatják, pedig a kilátás innen is van olyan szép, mint a Szádelői-fennsíkról. A függőlegesen a mélybe szakadó sziklaperemen nagyon vigyázni kell, nehogy a mélybe zuhanjunk. Kivehető fentről az Áji-völgy is, melynek Jászói-fennsík felé eső sziklás oldala magasabb, mint a Szádelői-fennsík. A távolban a Kojsói-havas gyephavasi hangulatot árasztó rétje is feltűnik, megkoronázva a tájat.

p1090956.JPG

p1090961.JPG

p1090962.JPG

Szádelő kanyonjának nyugati peremén

A látvánnyal nehéz betelni, viszont az orkánerejű szél és a vészesen közelgő alkony miatt elindultunk visszafelé. A sárga jelzésről letérő jelzetlen út egészen kellemesen, egyenletesen lejt, útközben nincsenek kidőlt fák vagy egyéb akadályok. Az ösvény elhalad a Kis-Szeles-lyuknak is nevezett zsomboly mellett. Amikor az aknabarlang bejáratához értünk, rögtön megtudtuk, miért így hívják: belülről kellemes, meleg levegő áramlott ki, mintha egy szellőzőakna lenne.

p1090987.JPG

A zsomboly szádáján kellemes, meleg levegő árad kifelé

Az ösvény egy szélesebb földútba vált a telepített fenyvesbe érve, majd elhalad a Kerek-kő nyúlványán. A Torna-völgyre nyíló szép kilátás mellett érünk vissza Görgőre.

p1090985.JPG

p1090986.JPG

A lefelé vezető út

A tavalyi év végére jól esett ez a túra és csak ajánlani tudom, bár leginkább csak tavasszal, a hóolvadás után, amikor a leánykökörcsin is nyílik a gyepeken. A Felső-hegy nyugati részét valószínűleg mi is már csak tavasszal járjuk be. 

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, oszd meg ismerőseiddel, illetve kövesd Facebook oldalunkat is, illetve ha szeretnéd, támogasd munkánkat!

 Felhasznált források:

  • https://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/oltar-lyuk/ 
  • https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/abauj-torna-varmegye-es-kassa-2/abauj-torna-varmegye-foldrajzi-viszonyai-AF7/fensikok-B58/

A bejegyzés trackback címe:

https://turaddikt.blog.hu/api/trackback/id/tr10016795730
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása