Ha Hazánk egy-egy hegységét, dombságát szeretnénk alaposan felfedezni, de nem tudjuk, hol kezdjük, érdemes belevágni egy egyénileg teljesíthető túramozgalomba. A Bükk szirtjei túramozgalom keretén belül felkereshetjük a Bükk-hegység legszebb természetes kilátópontjait, és a teljesítésért még kitűzőt és oklevelet is kapunk. Ha érdekel, milyen élményekkel gazdagodhatsz a szirtek végigjárásával, olvass tovább!
Mi is az a túramozgalom?
A túramozgalmakat általában valamilyen természetjáró egyesület szokta meghirdetni, fő céljuk egy-egy régióban a természetjárás népszerűsítése. A teljesítménytúrákkal ellentétben a túramozgalmak teljesítésének nincs időkerete (vagy nagyon tágra szabott), és nem (csak) rendezvények keretén belül teljesíthetjük őket, hanem egyénileg, vagy szervezett, csoportos módon is.
A kitűzött cél alapvetően kétféle lehet:
Egyrészt léteznek útvonalkövetős túramozgalmak, melyek során egy meghatározott túraútvonalat kell végigjárnunk elejétől a végéig (bár általában lényegtelen, hogy az egyes szakaszokat milyen sorrendben). Ilyen például a legismertebb túramozgalmunk, az Országos Kéktúra.
Másrészt vannak érintőpontos túramozgalmak. Itt általunk szabadon választott útvonalon kell „kilogisztikázni” egy-egy érintőpont felkeresését, mely lehet kilátópont, műemlék, barlang, forrás, gyakorlatilag bármilyen jellegzetes tájékozódási pont a túra tematikájának megfelelően.
Mindkét típusú túramozgalom teljesítésének igazolása többféle módon megtörténhet: kódok felírásával, GPS track-kel, pecsételéssel, kérdésekre való válaszadással. A kiíró egyesület általában ingyenesen letölthető, vagy megvásárolható igazolófüzetet is biztosít.
A Bükk szirtjei élményszerző túramozgalom érintőpontos túramozgalom, a cél a 22 kilátóhely tetszőleges sorrendben, tetszőleges útvonalon való felkeresése. Az igazolás a szirtek nagy részénél egy betűből és egy számból álló kód felírásával történik meg, máshol azonban pecsételni kell. Ezekre külön felhívom a figyelmet az egyes szirtek ismertetésénél.
A túra kiírója az MVSC Természetjáró Szakosztály, további információ a teljesítésről, az igazolásról a weboldalon érhető el: http://mvsctura.ini.hu/
Ezzel pedig a lényegre térek.
Hogyan jártuk végig a Bükk szirtjeit?
A bejegyzést nem útikalauznak szánom, inkább élménybeszámolónak, így pontos útvonalakat, táv és szintadatokat most nem fogok közölni – szerintem úgy sokkal élvezetesebb végigjárni ezt, ha mindenki magának tervezi meg az útvonalat. Ha pedig nem érezzük elég biztosnak a tervezői készségeinket, az igazolófüzetben még ajánlott útvonalak is vannak.
A mi történetünk a túramozgalommal igencsak hosszú időtávot ölel fel. A teljesítés egyébként jó esetben kevesebb mint egy hét alatt megvalósítható, de nekünk mindig közbejött valami, így az első ehhez kapcsolódó túránk 2016. május 2-án volt, az utolsó pedig 2019. november 9-én. Belegondolni is félelmetes, hogy mennyi idő eltelt azóta. És éppen ezért is tartom fontosnak eme élménybeszámoló megírását: nem hagyományos túrabeszámoló lesz, hanem három és fél év tapasztalatait, élményeit fogja keretbe. Nézzük sorban, hogyan jártuk végig a szirteket!
1. Odvas-kő, Örvény-kő, Magos-kő (2016.05.07).
Ez a túra azért nagyon különleges számomra, mert ez volt az első egyénileg szervezett igazi bükki túránk – ennek köszönhetően élénken belém ivódott az élmény, ezt még így több mint három év és több ezer kilométer után is elmondhatom. Nagyszerű lenne újra átélni ezt a már-már euforikus érzést, Tardonáról felfelé bolyongva az Északi-Bükk sűrű rengetegjében, majd kibukkanni a Felső-Odvas-kő/Bartos-kő napsütötte hófehér sziklatömbjének tetején, körös-körülvéve a májusi élénkzöld erdőséggel, az akkor még számunkra ismeretlen Csondró-patak hangos csobogását hallgatva. Ez még a hírhedt áprilisi hókatasztrófa előtti évben volt, így még teljes pompájában láthattuk az erdőt.
Odvas-kő (Bartos-kő)
GPS koordináták: 48.1349736N, 20.5184875E
Az Odvas-kő szirtjéről a Csondró-völgy szurdokába tekinthetünk le, a távolban pedig a Kemesnye-hegy szikláit látjuk kibukkanni a sűrű erdőből.
Magos-kő
GPS koordináták: 48.1232133N, 20.5545242E
635 méteres tengerszint feletti magasságban, a Három-kúti-völgy felett emelkedik a Bükk egyik legismertebb és leglátogatottabb meredélye. A népszerűségéhez persze hozzájárul az is, hogy autóval néhányszáz méterre meg lehet közelíteni. A szirtről Miskolcig, azon túl a Tokaji-hegyig, másik irányban pedig a Felső-Borovnyák radarjáig látunk el.
Örvény-kő
GPS koordináták: 48.1303881N, 20.5382633E
A Kis-Fennsík legmagasabb pontján járunk, 753 méteres tengerszint feletti magasságban. Habár a kilátást már korlátozzák a magasra nőtt fák, érdemes ide felmásznunk, már csak a hely különleges hangulata miatt. A nagy írónknak, Jókainak emlékoszlopot is emeltek e helyen, melynek oka, hogy a tardonai rövid bujdosása alatt rendszeresen felkereste az Örvény-kő szirtjét. Természetesen írt is róla, így ahelyett, hogy én próbálnám meg összefoglalni a látványt, a profira bízom a dolgot:
„De a legnagyszerűbb tájkép-motívum volt, (melybe szerencsésen bele is buktam) maga az „Örvény-kőrül” kínálkozó panoráma. Az Örvény-kő a Bükk hegység legmagasabb pontja. Tardonából nézve havasként kimagasló sziklagerinc, de amelynek tetejébe nagy kerülővel fel lehet jutni. Ez volt rendesen a kóborlásaim végcélja. Fél nap oda, fél nap vissza, délben tüzet rakni targallyból a szikla lonkáján, pirított kenyérrel, szalonnával fejedelmi lakomát csapni, s aztán kiülve a szédületes szikla párkányára, megküzdeni a lehetetlen (nekem lehetetlen) festői feladattal. Lábam alatt, az előtérben, a bükkfák koronáiból alkotott sötétség, s ahol ez végződik, egy mosolygó zúg, közepén a kis Tardona füstölgő kéményű, elszórt házikóival, körülvéve sárguló szőlőkertek kockáitól, zöld vetések csíkjaitól tarkálló dombokkal, melyek fölött a Bükköt folytató kormos-zöld hegyek emelkednek elő; e hegysor fölé tódul azután a gömöri hegyek csoportja; ezeknek az árnyéklata már lilaszínekbe játszik, de rajtuk is uralg a trencséni, turóci hegység láncolata; ez már felhőkék, s ezek fölé emelkedik, mint egy fata morgana, a szepesi Kárpátok fejedelmi sora; olyan kék, mint maga az ég, csak a havas csúcsok gyémánt fénye képezi az elválasztó vonalat. Ez persze nem az én tudományomhoz mért feladvány. Azért mégis csak megbirkóztam vele, nem tehetek róla, ha én estem alul.” – A tengerszemű hölgy
Továbbálltunk, felkapaszkodtunk a Mária-forráshoz, amihez gyerekkori emlékeim fűződnek, így számomra nagyon különleges hely, a forrás vize pedig az egyik legfinomabb az egész Bükkben. Itt aztán a bőség zavarában azt se tudtuk, merre tovább. Végül a Magos-kőt és az Örvény-kőt kerestük fel, utóbbit Jókai-túrák keretében már többször megmásztam akkorra. Természetesen ha bükki túra, akkor egy félig-meddig szándékos eltévedést is bele kell kalkulálni, ami esetünkben úgy nézett ki, hogy Garadna felé ereszkedve a széltépázta Aranylépcsőről felmásztunk a Köpüs-kőre (abban a hitben, hogy ott is lesz szirtkód, viszont nincs), ahol szintén gyönyörű kilátásban gyönyörködhettünk. Végül Garadnáról buszoztunk haza.
2. A Hámori-völgy szirtjei (Molnár-szikla, Szeleta-tető) (2016.06.11)
Molnár-szikla
GPS koordináták: 48.1119681N, 20.6478894E
Ez valójában nem is egyetlen szirt, sokkal inkább hófehér mészkő és dolomit alkotta szirtfalak egymást követő sorozata a Hámori-völgy szurdoka felett, jobbnál jobb kilátásokat adva Alsóhámorra, a Mély-völgyi viaduktra, a szomszédos bércekre és szirtekre. A klasszikus értelemben vett Molnár-szikla tetején egy kereszt áll, melyhez számtalan legenda fűződik, ezekről itt olvashatunk:
https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2018/04/14/a_molnar_szikla_legendaja_368
Szeleta-tető
GPS koordináták: 48.1080900N, 20.6314044E
Bizonyára sok olvasó hallott már a Szeleta-barlang híres ősleleteiről, melyek felfedezése Kadic Ottokár és Herman Ottó nevéhez fűződik. A Bükk ősemberbarlangjairól majd a későbbiekben szeretnék közölni egy ennél komolyabb hangvételű írást, ott részletesen fogok írni a témáról. A barlang mellett és felett szenzációs kilátópontok vannak. A sziklameredélyről közvetlenül Felsőhámorra, felette Lillafüredre, a függőkertre, a vízesésre, a Palotaszállóra látunk rá, és még a Hámori-tó víztükrét is megpillanthatjuk innen. Nemrég még egy pavilonszerű esőbeállót is alakítottak itt ki, így akár rosszabb időben is felmászhatunk ide.
Rengetegszer jártunk Lillafüreden régen is, de jó ,,kocaturista” módjára a környező hegyeket nem túlzottan jártuk végig. Szerencsére Miskolc híres üdülőövezetének közvetlen környezetében négy szirtkódot is találunk. Ebből először kettőt jártunk végig egy borongós, esős nyári napon, illetve a Kis-Fennsík töbrös-erdős tetején is barangoltunk kicsit, lemászva az Udvar-kő fenséges szakadéktöbrébe.
3. Mediterrán hangulatú tájak (Kövesdi-kilátó, Nagy-Eged) (2016.06.18)
A Délnyugati-Bükkbe nem feltétlenül érdemes kánikulában menni, mi mégis így döntöttünk. Felsőtárkány és Eger környékén bolyongtunk két napot, természetesen ez sem telt eseménytelenül. Az erdőben egy íjászverseny kellős közepébe csöppentünk, visszafordulni pedig már nem volt energiánk, így hangosan kiabálva futottunk át a célpontként szolgáló műszarvasok és –muflonok között, remélve, hogy nem lyuggat át minket egy eltévedt(?) nyílvessző. Nyilvánvalóan egy teljesítménytúrával szemben haladtunk, a teljesítők pedig nem értették, miért megyünk szembe velük. A Nagy-Eged tetején pedig jó kilátópontot/ülőhelyet keresve egy „egymással foglalatoskodó” fiatal párba botlottunk bele (tulajdonképpen majdnem szó szerint), fényes nappal, egy futóverseny nyomvonalától mindössze 10-15 méterre. A kedves hölgy meg is jegyezte párjának: ,,Látod, megmondtam, hogy nem jó ötlet!”. Igaza lett. Mindenesetre a tájkép kiváló. Eltévedve a szőlőben, majd lekeveredve azért, hogy annyira ne unatkozzunk, összetalálkoztunk egy bódult állapotban lévő sráccal, aki azt akarta megérdeklődni, hogy "Van-e ott a hegy tetején fű amit el lehet szívni?", Illetve "mennyiért lehet itt venni egy egri buszt?" Nem telt eseménytelenül a hétvége, annyi biztos.
Kövesdi-kilátó
GPS koordináták: 47.9633606N, 20.4463803E
A sziklaszirt közvetlenül a turistaút mellett helyezkedik el, így külön megmásznunk sem kell, elég ha leheveredünk az egyik sziklára és próbáljuk magunkba szívni a jellegzetes dél-bükki kilátást a végtelen Alfölddel, a rajta megcsillanó víztükrökkel és a messze elterülő településekkel.
Nagy-Eged
GPS koordináták: 47.9574781N, 20.4355067E
Eger házi hegye. Ha egyszer Egerben jár az ember, akkor semmivel nem tudja összetéveszteni a teknő formájú, sasbércként kiemelkedő csúcsot. Lejtőjét a déli fekvésű oldalakon nem meglepő módon szőlő borítja, másutt tölgyes, sziklagyep, karsztbokorerdő. A csúcsán áll a Dobó István kilátó, mely elméletileg a közeljövőben felújításra kerül, addig viszont csak a sziklagyepről, a sikóernyős startállomásról csodálhatjuk meg a kilátást. Alattunk terül el egész Eger, mögötte az Alföld és a Mátra vonulatai, de a Fennsík köveit is könnyen beazonosíthatjuk innen.
4. Délutáni séta Dédes várához (Dédesi-várhegy, Vásárhely-kő) (2016.06.28)
Ebéd utáni kikapcsolódásként a környék egyik legcombosabb emelkedőjét választottuk. Valójában az egyik kedvenc helyemről van szó, már csak azért is, mert régen évente másztunk fel ide szalonnát sütni. Valahogy az nem maradt meg az emlékezetemben, hogy igencsak meredek hegyről van szó, úgyhogy előre figyelmeztetek mindenkit. De a vadregényes kilátásért megéri felmászni! Délután egyébként is célszerűbb ide felkapaszkodni, mert úgy pont nem fog a szemünkbe sütni a nap, ha a Kisvár sziklatornyában szeretnénk gyönyörködni.
Dédesi-várhegy
GPS koordináták: 48.1338703N, 20.4748419E
A Bán- és Baróc-patakok között végighúzódó hullámzó agyagpalából és mészkőből felépülő gerincen több vár, erősség, település volt egykor. Ezek közül a legősibb a Verebec-vár volt, melyek az őskorban egy hatalmas erődített település állt. Ennek az árkait, sáncait, teraszait még ma is láthatjuk. A legutolsó erődítmény pedig maga Dédes vára volt, mely 1567-ben egy török ostrom során pusztult el: miután több rohamot visszavertek a védők, de kezdték megadni magukat a vár védművei, Bárius István vezetésével a védők puskaporral töltötték meg a lakótornyot, alagúton kimenekültek, majd a várba bevonuló törökökre robbantották a várat. A történelmi háttérről egy nagyon jó cikket olvashatunk itt, a linkre kattintva.
A várból ugyan nem sok maradt meg, a komolyabb ásatásokat is még csak mostanában kezdték el, de a kilátás elképesztően szép. A várhegyről körbetekintve az Északi-Bükk erdős vadonjába tekinthetünk be, de akár a Tátra havas csúcsait is láthatjuk az északkeleti bástyáról.
Vásárhely-kő
GPS koordináták: 48.1272286N, 20.4752175E
Míg a Dédesi-várhegyről a Baróc-patak völgyébe nyílt kilátás, kicsivel arrébb a gerincen, a Vásárhely-kő sziklás letöréséről már a Bán-patak völgyében gyönyörködhetünk, a távolban a Nagyvisnyó-környéki dombok zöldellnek, messze pedig a Felvidék hegyei kéklenek, akár a Karancs-Medves-vidék jellegzetes vulkáni csúcsait is könnyen ki tudjuk venni, például Salgó várát is.
5. Látó-kövek a legvadregényesebb bükki szurdokon keresztül (2016.08.12)
Egy kellemes nyári nátha kikúrálásaként indultunk el a hegyek közé, és ahogy rémlik, sikerült. A Csondró-völgyön keresztül kapaszkodtunk fel a Látó-kövek alá, és tulajdonképpen ekkor határoztam el, hogy szurdokmániás leszek. Hála a Csondró-völgy sziklafalainak, zúgó patakjának, vadregényes őserdeinek, hazánk szurdokainak nagy részét már bebarangoltuk, na és még 2016 októberében a Szlovák Paradicsom is terítékre került. Ebben a beszámolóban pedig még egy párszor elő fog jönni a Csondró-völgy.
Látó-kövek
GPS-koordináták: 48.1248153N, 20.5271933E
Számomra a Bükk egyik legikonikusabb pontja. Ebben az egy kilátópontban benne van számomra a Bükk esszenciája. Az élére állt mészkőszikla tetejére ugyan jeges időben picit nehéz feljutni, de az odafentről nyíló kilátás mindent megér. Alattunk a Csondró-völgy szurdoka az Odvas-kő és a Kemesnye sziklás bércei közé szorulva, közvetlenül velünk szemben Dédestapolcsány a Lázbérci víztározóval, mögötte pedig már a felvidéki hegyek, a Polyána, a Vepor, az Érchegység, az egész Gömör-Tornai-karszt (a Szádelői-völgy szikláit szabad szemmel is ki lehet venni), a tájképet pedig a Tátra vonulatai koronázzák. Természetesen ehhez a látványhoz ki kell fogni a tiszta, páramentes időt.
A Látó-köveken már jártunk korábban, egy szervezett túrán, mielőtt még tudtunk volna a mozgalom létezéséről, így különösebb meglepetéssel ezúttal nem szolgált. Az összes szirt közül talán ennek a tetejére a legtechnikásabb feljutni, emiatt külön szeretjük. A Csikorgón keresztül átmásztunk a Kapu-bércre, ahonnan a Dédesi-várhegyekre nyílik eszméletlen jó kilátás. Valamiért úgy rémlett, hogy a Kapu-bércen is van kód, de valójában nincsen (ez az átka annak, ha nem viszi magával az ember az igazolófüzetet).
6. Lillafüred másik oldala (Gulicska, Fehér-kő) (2016.08.19)
Ez ismét egy rövidebb túra volt Lillafüredről indulva. A Fehér-kőre gond nélkül feljutottunk, azonban a fehérkőlápai fenyvest éppen akkor tarolták le az erdészet munkásai, így csak a szerencsén múlott, hogy még a Gulicskára is át tudtunk jutni. A szerencsét ebben a sajátos esetben úgy kell elképzelni, hogy sikerült a favágóknak egy második világháborús bombát kitúrni a földből, így le kellett állítani a munkálatokat, míg a tűzszerészek kiérkeznek. Ezáltal a „Fakitermelés! Belépni tilos és életveszélyes!” táblák hatályukat vesztették erre az időre.
Gulicska
GPS-koordináták: 48.0978231N, 20.6464872E
Ez a szirt talán egyike a legkevésbé népszerűeknek azok közül, melyek a listán szerepelnek. Innen is látszik a Tátra jó időben, amikor pedig nem, akkor is megéri ide felmászni, mivel a környező hegyekre-völgyekre ugyancsak szép kilátás nyílik. A szirtet viszonylag könnyű elérni mind Diósgyőrből, mind Lillafüredről, persze egy-egy meredek szakasz azért ott van.
Fehér-kő
GPS-koordináták: 48.0964403N, 20.6277333E
A sziklamászók által is kedvelt rikító fehér színű sziklafal tetejét nyáron, jó időben valósággal ellepik a turisták, aminek két oka van: egyrészt közvelenül Lillafüreden van, másrészt a közeli Jávor-hegyi-rétre libegővel is feljuthatnak az ezt igénylők. Érdemes így a csúcsidőszakot elkerülni, ha kényelmes körülmények között szeretnénk a Szinva forrásvidékének szurdokszerű völgyeit fentről megcsodálni. Ha pedig nem kifejezetten a túramozgalom miatt megyünk, csak a látvány miatt, akkor a szemben lévő Szent István-tető kilátópontjait tudom javasolni, ahová jelzett ösvény nem vezet, viszont hasonló kilátásban van részünk.
7. Klasszikus Bükk-fennsík (Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő) (2016.09.03)
Kellemes nyár végi körtúra Bánkútról indulva, olyan klasszikus helyszíneket érintve, mint a Zsidó-rét, a Cserepes-kői barlangszállás, vagy a Vörös-kő sziklaorma. Valójában túl sok újdonság ezen a túrán sem ért minket, ugyanis előzőleg csodás módon már körbejártuk ezeket a szirteket, nyilvánvaló módon úgy, hogy a bélyegzőpárnát otthon hagytuk. A Három-kő, a Tar-kő, a Cserepes-kő plusz a Bálvány olyan igazolópontok, ahova vinnünk kell mind a füzetet, mind a bélyegzőpárnát!
Tar-kő a Vörös-kőről
Három-kő
GPS-koordináták: 48.0599081N, 20.4744450E
Tar-kő
GPS-koordináták: 48.0562867N, 20.4615919E
A két kilátószirtről nem érdemes külön írni, mivel gyakorlatilag egymás mellett vannak, és mindkettőről hasonló kilátásban lehet részünk. A Tar-kő a Bükk legmagasabb természetes sziklakilátója a maga 950 méterével, egész egyszerűen monumentális innen a kilátás, alattunk terül el az egész Déli-Bükk és az Alföld. A Bükk-fennsík kövei pedig délről nézve is egészen elképesztő látványt nyújtanak. Mindkét kőnél a Bükk 900-as csúcsai oszlop bélyegzőjével tudunk igazolni.
Cserepes-kő
GPS-koordináták: 48.0513886N, 20.4334181E
A Cserepes-kő kakukktojás, mert itt a szép kilátás nem pont a Cserepes-kő magaslatán van, hanem előtte, egy sziklagyepes lejtőn a kék jelzésen. Ez a rövid szakasz egyike hazánk legszebb turistaútvonalainak. Magán a Cserepes-kőn pedig barlangszállást találunk, az itteni kéktúra bélyegzővel tudunk igazolni.
8. Novemberi havazás a Kemesnyén (2016.11.13.)
Ahogy megláttuk, hogy lehullott az első hó, elindultunk a Bükkbe. Utunk ismét a Csondró-völgyön vezetett fel, ami „porcukrosan” teljesen új képét mutatta. Szentlélekre érve már egész szép hórétegben sétáltunk. A Kemesnye is elnyerte a tetszésünket, bár a csúszós ösvényeken egyelőre nem merészkedtünk el a leglátványosabb kilátópontokig.
Kemesnye-hegy
GPS-koordináták: 48.1354169N, 20.5052153E
Ez a különálló kis gerinc igazi gyöngyszeme a Bükknek a számtalan kilátópontjával, melyek közül az első Bánkút és a Magas-Bükk irányába enged kilátást, az utolsóról pedig a Harica-völgyéig, a Buzgó-kőig, vagy akár a Tátráig is ellátni.
9. Ködpaplantúra a Gerennavárra (2016.12.22.)
Ezen a túrán láttunk először hőmérsékleti inverziót teljes testközelből. A nyomasztó ködből kiérve a gyönyörű napsütésbe, zúzmarás fák között… egész egyszerűen lenyűgöző látvány. A Leány-völgyi kilátóhelynél nagy szerencsénkre a Tátrát is megfigyelhettük.
Gerennavár
GPS-koordináták: 48.0904603N, 20.4311650E
Szilvásváradról indulva egy igen szép túrával juthatunk el Nagy Lajos vadászkastélyának csekély romjaihoz. A vár alatti Leány-völgyi kilátóhely is igazán eszményi, de a Gerennavárról nyugatra és délre, a fennsík lápákkal tagolt oldalára nyíló kilátás is pazar.
10. Ébredő természet az Északi-Bükkben (Buzgó-kő) (2017.03.15)
A túra célja valójában az volt, hogy tavaszi virágokat (hóvirágot, leánykökörcsint, csillagvirágot) „vadásszunk”, a Buzgó-kő felkeresése csak pluszpont volt. A Harica-forrás feletti sziklatorony ismét csak egy kedvencünk lett. Ez volt az utolsó olyan túránk, ahol a Csondró-völgyet még teljes pompájában láthattuk, ugyanis alig több mint egy hónappal később hókárok tizedelték meg az erdőt, járhatatlanná téve számtalan völgyet, ami amellett, hogy szomorú a természet szempontjából, erős tájképromboló hatással is bír. A Csondró-völgy ma ugyan már többnyire járható, a bedőlt fák miatt egyelőre sajnos nagyon nem olyan, mint régen. Akik régebb óta túráznak, azt mondták, korábban is volt már ilyen, később kitisztították, majd a jövőben kiderül, hogy mi lesz a sorsa.
Buzgó-kő
GPS-koordináták: 48.1377939N, 20.5370156E
Egyike hazánk kevés természetes körpanorámás kilátópontjainak. A sziklabástyáról körbetekintve a Harica-völgyben, az Örvény-kőben, a Tardona és Dédestapolcsány környéki dombokban, a Kemesnye-szikláiban gyönyörködhetünk.
11. Klasszikus Bükk-fennsík 2. (Pes-kő, Hegyes-kő, Őr-kő) (2017.04.15.)
Első teljesítménytúránk előtti felkészülésként egy 25 kilométeres túrát terveztünk be a Bükk-fennsíkon. Ez volt az utolsó olyan túránk, ami az áprilisi hókatasztrófa előtt történt, ekkor mi még mit sem sejtettünk az egészről. Mindenesetre a kövek itt is fantasztikusak voltak, viszonylag kevés emberrel találkoztunk, plusz a Szalajka-völgy zúgóiban is volt elég víz, ami manapság már ritka dolog.
Pes-kő
GPS-koordináták: 48.0493733N, 20.4262725E
Nagyjából ötven méternyi függőleges sziklafal adja a Pes-kő fenséges peremét. Ami igazán elgondolkodtató, az az, hogy ha fokozottan védett terület, és jelzett turistaút sem vezet oda (így ezen két tényező együttállása esetén nem látogatható), akkor miért van itt szirtkód, miért nem veszik ki a mozgalomból? Így gyakorlatilag megkockáztatunk egy természetvédelmi bírságot a kitérővel. A Pes-kő a nevét az aljában nyíló barlangok után kapta (szlávul a "Pes, Pest", barlangot, üreget jelent), és bár nem sokkal másabb mint a többi fennsíkperemi kő, mégis ennek a kőnek a széléről a legszédítőbb lepillantani.
Hegyes-kő
GPS-koordináták: 48.0457942N, 20.4158119E
Ide is egy picit nehéz elnavigálni GPS nélkül jelzett turistaút híján, de ha sikerül, csodás csúcsélményben lesz részünk, nem pont a fennsík peremén, hanem annál picit előrébb, egy gerinc csúcsán.
Őr-kő
GPS-koordináták: 48.0508864N, 20.4079800E
Ez a kő szintén nem a fennsík peremén van, hanem érdekes módon picit beljebb, így a Tar-kőt és a Pes-kőt például hátulról láthatjuk innen. Valószínűleg a szirtet tényleg őrhelyként használhatták, hiszen jól belátható innen a Tárkányi-medence és Eger környéke.
12. Bozótharc a Mész-hegyi kaptárköveknél (2017.04.29.)
Ez egy szervezett túra volt, és igazából csak véletlenül alakult úgy, hogy ide keveredtünk, ugyanis egy Szlovák-paradicsom túrára jelentkeztünk. Végül kiderült, hogy arra nem volt elég a jelentkező, így a Mész-hegyi-kaptárkövekhez lesz póttúra. Mivel úgyis elég félreeső helyről van szó, így éltünk a lehetőséggel. Szerencsére a Bükkalja alacsonyabb dombjait teljesen elkerülte a havazás, így olyan volt, mintha mi sem történt volna. Az invazív akác viszont igen komoly problémát okoz a területen, ahogy azt sajnos személyesen is megtapasztaltuk. Volt néhány fennakadás a túra során, és ezt teljes mértékben szó szerint kell venni.
Mész-hegyi-kaptárkövek
GPS-koordináták: 47.9048178N, 20.4358964E
Ez sem illik bele a többi szirt sorába, és ez így van jól. Ha kaptárkövekről beszélünk, riolittufából és ignimbritből felépült vulkanikus képződményekről van szó, melyekbe a múlt emberei fülkéket vájtak. Hogy mi célból, az rejtély - a méhkaptár magyarázat csak a legprózaibb (és kevésbé valószínű) változat. A kaptárkövekről, látványértékük és érdekességük miatt egy hosszabb írást is szeretnék közölni később. A Mész-hegyi kaptárkövek közül kiemelten látványos a Nyerges-tető sziklavonulata, melynek formája valóban nyeregre emlékeztet.
13. Amik Bánkút körül kimaradtak (Bálvány, Nyír-kő) (2017.07.28)
Bálvány
GPS-koordináták: 48.0996467N, 20.4725836E
A túramozgalom legmagasabb pontja a maga 956 méterével, és egyben a Bükk legmagasabban lévő kilátópontja. A Petőfi kilátóból mintegy 980 méteres magasságból szemlélhetjük a tájat, így innen a Bükk-fennsík lapos tetejét is szépen szemügyre vehetjük. A kilátó a tériszonyosoknak nem lesz a szíve csücske, mivel a fém-fa-szerkezet tetejére egy függőleges létrán juthatunk fel.
Nyír-kő
GPS-koordináták: 48.1166144N, 20.4894869E
Közvetlenül a szirt mellett egy bérelhető kulcsosház is van, nagyon hangulatos helyen. A kilátás esszenciáját itt is a Dédesi-várhegyek adják.
Júliusban merészkedtünk ki a Bükk magasabb régióiba először, megnézni mit művelt a hóesés. Sokkoló volt a látvány. Szerencsénkre főleg az 500 és 700 méteres tengerszint feletti magasságban lévő területeket érintette, így nem gátolt meg minket abban, hogy a Bálványra vagy a Nyír-kőre eljussunk.
14. Túra két óra kényszerpihenővel (Ódorvár) (2018.08.15)
Nagyon nehézkesen vettük rá magunkat, hogy a viszonylag messze lévő, viszonylag nehezen megközelíthető Ódorvárra eljussunk. Utólag belegondolva nem volt jó ötlet ennyit várni rá, de mindegy is, végül csak eljutottunk. A túra elején sikeresen összevitatkoztunk, így az első pár kilométer fantasztikus hangulatban telt. Végül már jókedvűen értünk fel az Ódorvárhoz, sietve, mivel a Fennsík felől egy igen durvának kinéző zivatarfelhő közelített felénk, vészjósló széllökésekkel és az elmaradhatatlan dörgéssel. Közvetlenül az Ódorvár alatti nyeregben egy esőbeálló van kialakítva bivakhellyel, erre szerencsére egy videóból emlékeztem, így aztán az elázást el tudtuk kerülni. Azért így is hátborzongató volt a közeli villámlások és mennydörgések sorozata. Nagyjából két órát töltöttünk el így, ami nem előnyös egy 33 kilométer hosszú túrán, de szerencsére ez egy hosszú nyári napon volt. A visszaúton még vaddisznókkal is találkoztunk, a napot pedig Répáshután, a Vadász Vendéglőben zártuk. Mindent összevetve elég jó nap volt.
Ódorvár
GPS-koordináták: 47.9843600N, 20.5124894E
Újabb körpanorámás pont, a Hór-völgy felett őrt álló jellegzetes kúp alakú sziklás hegy, melyben számtalan kisebb-nagyobb barlang nyílik.
15. Dzsungeltúra a Kőlyuk-galyához (2019. 08.21.)
Úgy érzem, a Kőlyuk-galya sosem lesz a szívem csücske. Egyrészt nagyon félreeső helyen van, kevés jelzett vagy jelzetlen út halad el arrafelé, másrészt talán innen a leggyengébb a kilátás az összes szirt közül. Igazából szirtnek sem nevezném a 720 méteres tengerszint feletti magasságban kiemelkedő magaslatot. Persze nem leszólni akarom a helyet, mert nagyon hangulatos a déli kitettségű erdősztyeppes táj az Alföldre nyíló kilátással, de sajnos a fák koronája miatt a kilátást nem lehet teljesen élvezni. Ráadásul még jól bele is másztunk egy szederindás dzsungelbe a túra első felénél. A túra legnagyobb pozitívuma az volt, hogy isteni finom szedreket találtunk útközben.
Kőlyuk-galya
GPS-koordináták: 48.0396542N, 20.6466106E
A Déli-bükk egy jelentős magaslata Bükkszentkereszt és Kisgyőr között, a tetejét sziklagyepek és erdősztyepp borítja, a Miskolci-Bükkaljára és az Alföldre ad kilátást.
16. Egy korszak gyönyörű lezárása (Latorvár) (2019.11.09.)
Ez egy jó hosszú novemberi Bükkalja és Déli-Bükk túra lett, jelzett utat csak nyomokban tartalmazott. Nyomasztó ködben vezettem végig az utat a Lator útig, de bízva benne, hogy ez a köd felszáll, nem rögtön a Latorvár magaslatára másztunk fel, inkább elnéztünk a Zsendice-barlang felé, mire odaértünk a köd jórészt feloszlott. Szarvasok vágtattak el előttünk, néha az eső is eleredt 2-3 percre, de teljesen jó idő volt. Elkóboroltunk egészen a Nagy-Farkas-kőig, ami sokkal inkább beillene a túramozgalomba, mint például a Kőlyuk-galya. Visszafelé pedig a Bükkalja tipikus nevezetességeit kerítettük sorra: barlanglakások, szőlők, hangulatos zsákfalvak, kaptárkövek (Kecske-kő, Kács). Végezetül mintegy ünnepélyes lezárásként a korai alkony fényeinél jártuk végig a Latorvár meglepően hangulatos platóját és gerincét. Ez volt az egyik legkellemesebb meglepetés a túramozgalom teljesítésének során.
Latorvár
GPS-koordináták: 47.9779756N, 20.6412678E
Ismét egy olyan hely, ami külön bejegyzést érdemel. Remélhetőleg tudok majd rá időt szakítani, akár még idén is. Amilyen nehezen vettem rá magam, hogy menjünk el ide, legalább annyira tetszett a háromszög alakú, sánccal körbevett fennsík, mely sziklás gerincben és egy lakótoronymaradványban végződik, az egykor forgalmas Lator utat őrizve.
Ennyi volt hát az én kis beszámolóm. Ha a túramozgalommal kapcsolatban bármilyen segítségre lenne szükség, a Facebookon írt üzenetekre nagyon szívesen válaszolok!
