Túraddikt - Úton a természetben

Túraddikt - Úton a természetben

Ördögi helyek Magyarországon

2020. április 18. - bencicuska

Mi mindent alkotott hazánkban az ördög a néphiedelem szerint? Habár az ördög szavunk általában negatív jelentéssel bír, a róla elnevezett helyek általában látványos, izgalmas természeti képződményeket, vagy korábban ismeretlen eredetű építményeket rejtenek. Új rovatunk, a KulTúraddikt első cikkében ilyen helyek nyomában járunk.

p1370882.JPG

Ördög-árok, Ördöggát szűkület, Bakony

A néphiedelmek, hagyományok befolyása a földrajzi elnevezésekre vitathatatlan. Mondákból, néphiedelmekből származik a rengeteg Ördög- előtaggal rendelkező helynevünk is. De honnan is ered az ördög szó?

Az „ördög” szó hallatán többféle dologra is asszociálhatunk. Egyrészt a bibliai Sátánra, Isten ellentétére, a bukott angyalra, aki minden rossz megtestesítője. Másrészt a mitológiai lényre, aki egy ártó szellem, természetfeletti gonosz lény, akinek fő célja az emberek megkísértése. Ez utóbbi gyakran felbukkan a mondákban, népmesékben is, leggyakrabban kecskeszerű vonásokkal rendelkező antropomorf lényként ábrázolják. A bibliai ördög több, ősi démon összegyúrásából alakult ki, így a jelentése részben összhangban van a mitológiai ördögével. Az ősi „ördög” szavunk így fennmaradhatott a kereszténység megjelenése után is, és még napjainkban is használatos a köznyelvben. Egyes kutatók a keleti Erlik szóból eredeztetik az Ördög szavunkat (Erlik/Erlig a török mongol mitológiában az általunk ismert ördög megfelelője). A szó bonyolult etimológiájába, lehetséges eredeteibe nem szeretnék részletesen belemenni, a cikk végén megjelölt forrásokban lehet erről bővebben olvasgatni. Mindenesetre a szó már a XII. században írott formában létezett: egyik első írott nyelvemlékünkben, a Halotti beszéd és könyörgés sorai között olvasható „urdung” formában.

hetet_egy_csapasra_213002.jpg

Magyar Népmesék: Az egyszerű ember túljár az ördög eszén. Forrás: mandadb.hu

Tehát, mivel természetfeletti mitikus lényről van szó, a középkori emberek okkal gondolhatták, hogy a bizarr, furcsa formák, a megmagyarázhatatlan jelenségek mind az ő művei, melyeket gyakran azért hoz létre, hogy megkeserítse az ember életét.

Megjegyezném, hogy az alábbiakban néhány ma már Szlovákia területén lévő helyet is fel fogok sorolni, ezek nagy részén még napjainkban is jórészt magyarok élnek (néhány kivétellel) és/vagy a nevek magyar eredetűek.

Felszíni karsztformák: az Ördög alkotásai?

Aki járt már karszthegységben, az valószínűleg ismeri az ördögszántás, ördögbarázda, ördögborda kifejezéseket. Az ördögszántás és ördögbarázda leggyakrabban karrmezőt jelent. A karrmező egy tipikus felszíni karsztforma, ami mészkőből és dolomitból felépülő hegységeinkben figyelhető meg. A külső erők hatására a vékony talajtakaró alól felszínre kerülő karsztos kőzeteket az enyhe széndioxidtartalmú víz jól oldja, így barázdált, kisebb árkokkal, éles kövekkel szabdalt felszín alakul ki. Különleges, de gyakori karsztformának tekinthetők a gyökérkarrok, melyek a kőzetben a növények gyökérsavainak oldó hatására jönnek létre. Hazánkban nagyobb karrmezők a Villányi-hegységben, az Aggteleki-karszton és a Bükkben találhatók, de a Pilis, a Budai-hegység, a Vértes, a Gerecse, a Mecsek és a Bakony is rejt hasonló képződményeket. Legszebb példáiként lehet említeni a Bükkben az Országos Kéktúra által is érintett Cserepes-kő déli lejtőjét, a Villányi-hegységben a Szársomlyó hatalmas ördögszántását és az aggteleki Tó-hegyi-ördögszántást. A földrajzi elnevezések között érdemes megemlíteni a bükki Ördögoldalt, mely név a karros,felszín mellett a köves, kényelmetlen és meredek szekérútra utalhat.

p1040202.JPG

Aggtelek: A Tó-hegyi-ördögszántás

A Szársomlyó ördögszántásához köthető eredetmonda az „ostoba ördög meséje” kategóriába tartozik. A gonosz nagyharsányi földesúr lelkét az ördög magával szerette volna vinni a pokolba, de az agyafúrt földesúr túljárt az eszén. Megkérte, hogy addig kímélje meg, míg a hegyet teljesen fel nem szántja. Azonban az ördögöt nem lehetett ilyen könnyen átverni: tudta, hogy ez szinte lehetetlen vállalkozás és örökké tartana. Ezért vállalta, hogy ő maga szántja fel a hegyet egy éjszaka alatt, és ha az első kakasszóig nem sikerül neki, a földesúr megtarthatja a lelkét. ,, Azzal kezet csaptak, az ördög egyet füttyentett, s abban a pillanatban négy macska ugrott elé, az ördög tudja, honnét. Ezt a négy macskát az ördög befogta egy ekébe, s nekifogott a harsányi hegynek. Hej, uramteremtőm, az volt csak a szántás! Pattogtatott az ördög az ostorával, nagyokat kiabált, hogy csak úgy zúgott belé a helység, s hámlott a hegy gyorsan, mint a gondolat. Még éjfél sem volt, s már csak egy-két forduló volt hátra.”. De a földesúr a kakast kukorékolásra bírva túljárt az eszén, és megtarthatta a lelkét. Természetesen az incidens után jó útra tért. (Benedek Elek gyűjtése alapján)

p1010014_1.JPG

Bükk: Cserepes-kő ördögszántása

A többi ördögszántáshoz is hasonló mondák fűződnek. Az Aggtelek határában található Tó-hegyi-ördögszántás kialakulása ironikus módon valójában nem az ördög, hanem épp az ember műve. A hegyoldal erdőit a falu lakosai egykor kivágták, a fákat tüzelőanyagnak, építőanyagnak és a szén- és mészégetéshez használhatták fel, az irtás helyén kialakult csupasz területet pedig legelőként használták. Az erózió azonban a vékony talajtakaró alól kimosta a mészkősziklákat, egy látványos, barázdált felszínt kialakítva. A lemosódott hordalék a lejtő aljában, egy, a Baradlát tápláló víznyelőben gyűlt össze, eltömítve azt. Az eltömött víznyelő tölcsérszerű mélyedésében a lehullott csapadékvíz összegyűlt, így jött létre a ma már csak időszakosan látható Aggteleki-tó.

p1270446_31725665098_o.jpg

Hatalmas ördögbordák között a Nagy-Sólyom-völgyben (Vel'ky Sokol, Szlovák Paradicsom)

Az ördögbordák az ördögszántásokkal ellentétben nem kisméretű kövekből, sziklákból állnak, hanem egybefüggő, nagyméretű sziklafalakból, melyek valóban bizarr, ördögi formájú bordákként állnak ki a völgyek meredek oldalából. Legszebb magyarországi példái a Bükkben találhatók, a közelben, a Felvidéken pedig a Szádelői-völgyben láthatjuk gyönyörű példáit. A kemény, ellenálló, felgyűrődött, élükre állt mészrétegek az erózió és a hegyek kiemelkedése hatására felszínre bukkannak, miközben a puhább kőzetekből álló környezetük gyorsabb ütemben pusztul náluk. Így a kilátópontokról letekintve jól láthatjuk, hogy a sziklabordák hogyan futnak le a hegyek tetejéről a völgyekbe. Ma már pontosan tudjuk, hogyan alakultak ki ezek a látványos képződmények, viszont ha megnézzük őket, nem csodálkozunk rajta, hogy a régi idő embere az ördögnek tulajdonította létrejöttüket.

Ördögi árkok, pokoli völgyek, Ördöggátak

Úgy tűnik, a régi időkben az ördög igen szeretett földmunkát végezni, átalakítani a szelíd, ismerős és kiszámítható formákat valami vaddá, bizarrá, szokatlanná. Így aztán a békés dombok között a természet erői által létrejött vad szurdokok keletkezését az ördög tevékenykedésével magyarázták.

A Bakonyban, Csesznek és Dudar között található az Ördög-árok, mely szerteszét heverő óriási lapos kőtömbjeivel, hazai viszonylatban rendkívül vadregényes, nehezen járható szűkületeivel valóban úgy néz ki, mintha az ördög munkája lenne. Az árnyas, nyirkos, őserdei környezetben futó völgy eocén (kb. 34-55 millió éves) mészkőben jött létre, mely ősmaradványokban igen gazdag. Kialakulása a szerkezeti töréseknek és a víz és az általa sodort kövek oldó-koptató munkájának köszönhető. Időszakos patakja a szűkületekben kisebb-nagyobb vízeséseket képez. A szűkületek közül a leglátványosabb az Ördöggát, másnéven Gizella-átjáró, mely hazai viszonylatban azért is kitűnik, mert az átjutás rajta csak beépített segédeszközökkel (drótkötél, fémlépcsők) lehetséges. Az egyébként is szűk nyílást tovább szűkíti a közepébe hullott gigantikus sziklatömb. Ezeket a sziklatömböket csakis az ördög dobálhatta szét!

p1370872.JPG

A bakonyi Ördög-árok köveit csakis az ördög dobálhatta így szét!

De hazánkban nem ez az egyetlen Ördöggát! Az ország másik végében, a Rudabányai-hegységet Alsótelekes és Perkupa között kettészelő Telekes-patak szurdokában (ami Észak-Magyarország egyik leglátványosabb szurdoka, és nem mellesleg és egy cikket is írtam már róla, amit itt olvashattok) található az Ördöggát nevű sziklaképződmény. Különlegessége, hogy a középkori oklevelek is említik Urdunggata néven. Az itteni Ördöggát felszínalaktani szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A sziklabordát egykor megkerülő patak vize az évmilliók alatt átfűrészelte azt, így napjainkban egy időszakos vízesésen hullik alá a víz, az egykori patakmeder meandere pedig ma is látható, megkerüli az Ördöggátat. A neve a néphagyomány alapján onnan származik, hogy száraz időben a sziklaborda felett eltűnik a víz, „az ördög eltünteti azt, lent pedig újra a felszínre varázsolja”. Ma már tudjuk, hogy mivel ez egy karsztterület, így búvópatakként a mélyben teszi meg a víz ezt a néhányszáz métert.

p1430391.JPG

Ördöggát - Telekes-völgy

Az említett két Ördöggáton túl még léteznek kevésbé ismert, ugyancsak Ördöggátnak nevezett sziklaformák is. A Mátrában az Ilona-völgyben a riolit és homokkő közé szorult andezitteléreket nevezik Ördöggátaknak, a Bükkben pedig Szilvásvárad közelében, a zöld sáv jelzésű turistaúton találkozhatunk egy Ördöggáttal. Egykor Szombathely területén is volt egy Ördöggát nevű homokkőképződmény, ennek csak maradványai találhatóak meg napjainkban.

A Zemplénben található Ördög-völgy, a budai Ördög-árok és a Bükki, répáshuta melletti Pokol-völgy valószínűleg onnan kapta a nevét, hogy szekérrel igen nehezen járható, katlanszerű mély völgyek. A Felvidéken, a Murányi-fennsík és a Vepor-hegység között a Zbojská-hágóban található az Ördög-szakadék (Certová Roklina), ami valószínűleg szintén a vadregényes, ördög által alkotott formakincséről kapta a nevét. Közelében az Ördög-barlang (Certová Jaskyna) található.

p1400569.JPG

Ördög-szakadék (Certova Roklina)

Szintén a Felvidéken, a Gömör-Tornai-karszton az Áji-völgy mészkőkanyonjának a mesterséges tágítás után is mindössze 10 méter széles szűkületét Ördög-hídjának (Certúv most) nevezik. A sziklaszoros, melyben ma közút fut, valószínűleg áthatolhatatlan volt, így a két szomszédos falu, Falucska és Áj a fennsíkon keresztül létesített kapcsolatot.

p1080070.JPG

Az Ördöghíd az Áji-völgyben sokáig áthatolhatatlan volt

Természetesen a Szádelői-völgy legendás sziklahasadéka sem „úszta meg” az ördögi eredetmondákat (habár a legismertebb mondák Attila hun fejedelemhez és Szent László királyhoz köthetőek). Az eredetmonda szerint ,,amikor még az istenek a földre jártak házasodni, történt, hogy az ördög is kedvet kapott egy kis földi kalandra. Gondolta magában, ő is felnéz leánynézőbe. Úgy befűtött apja kovácsműhelyébe, hogy attól megrepedt aljáig a szádelői hegy”. Egy másik helyi monda szerint az egyik sziklán még ma is látszik az ördög szekérútja, annak a szekérnek a keréknyoma, melyen az ördög az anyósát a pokolba vitte.

p1280547.JPG

A Szádelői-völgy környékén gyakoriak az ördöggel kapcsolatos eredetmondák

A Visegrádi-hegységben, Visegrádtól nem messze az Apátkúti-völgyben őröl örök idők óta az Ördögmalom vízesése. A vulkáni kőzet természetes sziklavályúja mintha valóban egy malom árka lenne, a sziklalépcsők között kisebb-nagyobb örvényekben forog a víz.

wp_20160826_10_20_51_pro.jpg

Ördögmalom-vízesés, Visegrádi-hegység

Ördögi hegyek, sziklák

Az Ördög jelenléte, tevékenykedése nemcsak a völgyekben érhető tetten, hanem a hegytetőkön, a kiemelkedéseken is. Figyelemre méltó az Alacsony-Tátra gerincén átkelő egyetlen közúti hágó, az Ördöglakodalma (Certovica), mely neve a helyi szlovákok azon hiedelméből származik, hogy viharos, hófúvásos időben az ördög tartja itt a lakodalmát. Ehhez kapcsolható a viharos időben használt magyar szólás: ,,az ördög veri a feleségét”. A Cseres-hegység bazaltvidékén a Pogányvár ősi, kelták által lakott erődített fennsíkján az Ördög János-sziklához is több monda kötődik – állítólag a pogányok bálványként imádták, így a keresztények számára ártó rossz szellemként maradt fenn.

az-_rd_g-jinos-szikla.jpg

Ördög János-szikla. Forrás: https://felvidek.ma/2018/08/barangolas-medvesaljan/

A Cserépfalu melletti Ördögcsúszda és az Ördögtorony kaptárköve is megmozgatta a helyiek fantáziáját. Az egyik monda szerint egy malom süllyedt itt el, mert a molnár alkut kötött az ördöggel, maga az Ördögtorony pedig nem más, mint a malom teteje. Egy másik monda szerint a sátánhívők templomtornyának teteje az, melyet maga az Isten süllyesztett el egykor. A kaptárkövek egyébként is rendkívül misztikus képződmények, a beléjük vésett fülkék eredete és rendeltetése még napjainkban is tisztázatlan.

p1290898.JPG

Ördögtorony kaptárkő, Cserépfalu

A mai ember számára rendkívül látványos, vadregényes sziklaképződmények régen még ijesztőnek, szokatlannak hatottak, több esetben pedig ártó szellemek lakhelyének is tarthatták őket az öngyilkosságok, lezuhanások miatt. Másrészt pogány áldozóhelyek, bálványok szerepét is betölthették. Találkozhatunk Ördögsziget (Certová Síhot) elnevezéssel a Szlovák Paradicsomban, Ördögorommal a Budai-hegységben, Ördögtoronnyal a Pilisben. A teljeskörű felsorolás pedig nagyon sokáig tartana.

p1390989.JPG

Magas-Tátra: Szemben középen a Sátán-csúcs

Nem meglepő, hogy a Kárpátok legmagasabb hegységében, a Magas-Tátra csipkézett ormai között is találunk ördögi elnevezésűt, ráadásul többet is, ezek: Sátán, Ördög-torony (Diablovina), Pokol-csorba (Diablovo sedlo), Ördög-csorba (Pekelníkova štrbina), Sátán-csorba (Satanovo sedlo) Pokol-torony (Pekelník). A Sátánhoz több monda fűződik, melyek közül sok elrejtett elátkozott kincsekhez kapcsolódik. A 2421 méterrel a tengerszint felé emelkedő csúcson a mondák szerint sokan lelték halálukat, miközben a kincset kutatták.

Egy olvasó utólag felhívta a figyelmemet, hogy a Kőszegi-hegységben is található egy Ördögtányér nevű különleges szikla, mely a tetején lévő tál alakú mélyedésben gyűjti össze a csapadékvizet.

Pokoli barlangok, ördögi lyukak a földben

Számtalan helyen találkozni Ördöglyuk, Ördöglik elnevezéssel a történelmi Magyarország területén, melyek szűk, veszélyes barlangnyílásokat jelentenek. A Gömör-Tornai-karszt ma Szlovákiához tartozó oldalán több Ördöglyuk nevű barlangot ismerünk, például a Domica egyik ágának bejáratát, vagy a Felső-hegyen található nagy szádájú zsombolyt. Az Áji-kanyon Ördöghídjánál található az Ördög-barlang (Certova Jaskyna) óriási bejáratú nyílása, mely egy hajdani barlangrendszer maradványa. A Budai-hegységben országosan ismert barlang a Solymári-ördöglyuk.

p1280473_1.JPG

Ördög-barlang, Áji-völgy

A Bükkben is találunk több pokolinak tartott barlangot. A Kis-Fennsíkon ilyen az Ördög-kút inaktív víznyelője, mely egy avarral és bokrokkal rejtett töbör mélyén nyílik, kb. 20 méter mély függőleges bejárati aknával. Ezenkívül nem szabad elfelejteni az Udvarkő-barlang hatalmas szakadéktöbrét, melyet Dante Poklának is neveznek, mivel a felszakadt barlangterem sziklaudvaráról feltekintve az ég felé a hideg, nyirkos, mohos sziklafalak árnyékában olyan érzésünk lehet, mintha a Pokol kilenc köre helyezkedne el felettünk.

p1410514.JPG

Dante Pokla (Udvarkő-barlang) a Bükkben

Emberi „ördögök” által alkotott építmények

A felsorolt természetes képződményeken túl vannak olyan ősi épületmaradványok is hazánk területén, melyekhez ördögi mondák fűződnek, ilyen például a rejtélyes ókori védműrendszer, a Csörsz-árka, melyet neveznek Ördögbarázdának is. Az ország nyugati részében, az egykori Pannonia provincia területén a római épületek oszlopmaradványait is ördögköveknek nevezik, hiszen jelenlétük az akkori ismeretek szerint megmagyarázhatatlan volt (pl. Gencsapátiban).

de029e4f.png

Ördög-kő: Római kori oszloptöredék Gencsapátiban. Forrás: https://gencsapatiertektar.hu/

Köszönöm, hogy elolvastad a cikket! Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel, illetve kérlek, nyomj egy 'tetszik'-et a Facebook oldalunkra is!

 

Felhasznált források:

A bejegyzés trackback címe:

https://turaddikt.blog.hu/api/trackback/id/tr4615622198
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása