Egyik legnagyobb írónk, Jókai Mór 1849-ben, a szabadságharc bukása után négy és fél hónapot bujdosott az Északi-Bükk hegyei által koszorúzott, festői fekvésű faluban, Tardonán. Rejtőzködésének napjait többek között a hegyek bebarangolásával töltötte, a látottakat regényeiben, elbeszéléseiben és festményein is megörökítette. Nézzük, merre járt!

A Bükköt járva rengeteg, a múltban fontos szerepet játszó hely mellett sétálhatunk el anélkül, hogy eszünkbe jutna, hogy itt egykor egy vár, erődített település vagy kolostor állt. A térképekről leolvasható helyneveknek és a közelmúlt feltárásainak köszönhetően azonban közelebb kerülhetünk a hegység színes történelmi múltjához. Felsőtárkányból indulva egy túrára felfűzve bárki felfedezheti ezeket a láthatatlan történelmi emlékeket.

Hangulatos óváros némi jugoszlávos beütéssel, középkori erőd pazar panorámával, római szekérút a várkastély pincéjében – a Cillei család egykori birtoka rengeteg felfedeznivaló érdekességet tartogat.

Mi mindent alkotott hazánkban az ördög a néphiedelem szerint? Habár az ördög szavunk általában negatív jelentéssel bír, a róla elnevezett helyek általában látványos, izgalmas természeti képződményeket, vagy korábban ismeretlen eredetű építményeket rejtenek. Új rovatunk, a KulTúraddikt első cikkében ilyen helyek nyomában járunk.

Ördög-árok, Ördöggát szűkület, Bakony