A Magas-Tátra egyik legszebb, tátrai viszonylatban könnyen teljesíthető magashegyi hágótúrája Csorbatóról egész napos túra keretén belül teljesíthető. A hegyekre és a jellegzetes gleccservölgyekre, az azokban elterülő megannyi tengerszemre nyíló kilátás és a Tátra egyik legszebb vízesésének látványa az egyik legszebb útvonallá teszi.

A Magas-Tátra nyáron nem feltétlenül a legideálisabb túracélpont, ami annak köszönhető, hogy a magasabbra felvezető turistautak nyitvatartása egy rövid időintervallumra esik (Június 15 és november 1 között), a hegység alapterülete pedig nem túl nagy, így a frekventáltabb területeken gyakran nagy tömeg gyűlhet össze. Ha az esetleges torlódások nem zavarnak minket, akkor viszont mindenképp ajánlott a hegység csodálatos tájainak felfedezése, és ilyenkor, nyáron is egy kis szerencsével és jó időzítéssel elkerülhetjük a tumultust.

Az egyik kedvenc túránk a Magas-Tátra két völgyét összekötő sárga jelzésű körtúra, mely Csorbató településéről indul. A túra hossza mindössze 13,5 kilométer, a szintemelkedés is alig több mint 1000 méter, ami tátrai léptékkel nézve kevésnek számít, az útvonal csak néhány rövid szakaszon kitett, így relatíve könnyűnek mondható a túra – ha már jártunk magashegyi terepen. A túra során feljutunk a hegység második legmagasabb, turistaúton is elérhető hágójába, és ha kedvünk tartja, egy kitérővel még egy csúcsra is felsétálhatunk.

Túránk helyszíne az Alacsony-Tátrából (Király-hegy)

Csorbató a Tátra egyik legfontosabb és legforgalmasabb üdülőközpontja már a 19. század legvége óta. A helyi földbirtokos, Szentiványi József kezdte meg az elhagyatott vadon közepén elterülő tó (Strbské Pleso – Csorbai-tó 1346 m) környékének turistaparadicsommá alakítását. 1896-ban már fogaskerekű vasút vezetett fel Tátracsorbáról, 1912-ben pedig a tátrai villamosvonalat is idáig vezették. A tó környékén a 19. század végén megindult építkezések napjainkban is tartanak, a kiszolgáló infrastruktúra részeként parkolók, hotelek, apartmanházak, éttermek, boltok, ülőszékes felvonó és sípályák is épültek. Saját véleményem, hogy napjainkban az építkezéseket már túlzásba viszik – hasonlóan Jasnához.

Erdei derécével szegélyezett út a Mlynicka dolinában, előttünk a Szoliszkó-gerinc

A településről tehát a sárga jelzésű úton indulunk el a Malompataki-völgyben (Mlynicka dolina). A 7 kilométer hosszú, tipikus tátrai jégár vájta völgyet elejétől szinte a végéig bejárjuk. A legelső szakaszon kb. 400 métert emelkedünk egyenletesen, először szép fenyőerdőben, majd törpefenyvesben. 1500 méter felett már a közeli csúcsok gránitsziklaormaiban is gyönyörködhetünk. A hátunk mögött a mély völgymedence túloldalán már az Alacsony-Tátra csúcsai emelkednek. A kristálytiszta vizű patak hangosan dübörög medrében, 1780 méteres tengerszint feletti magasságban pedig kis tavacskához érkezünk, mely fölött pompás sziklaorom meredezik, ahonnan kb. 30 méteres magasságból, bő vízzel zúdul lefelé a Fátyol-vízesés (Vodopád Skok). A vízesés a nevét a fátyolszerűen elterülő vízsugaráról kapta. A kétágú zuhatag a vízpermetet messzire fröcskölve hullik a völgy aljába gigantikus sziklatömbök között. A téli zárlat idején csak idáig kapaszkodhatunk fel, a vízesés sziklaperemének tetejére vezető utat csak június közepe és október vége között látogathatjuk.

A Malompataki-völgy alsó részén

Az aprócska, de bájos Alsó-Fátyol-tó

Vodopád Skok - Fátyol-vízesés. A képek a valós méretet nem adják vissza.

Érdemes pihennünk egy kicsit a vízesés aljában, mivel a túra fárasztó része még csak ezután kezdődik. Innentől kezdve a természeti elemek nem kímélnek majd minket, legyen szó a csapadék bármilyen formájáról, vagy akár a napsütésről. Az erdőhatár fölötti részen a jégkorszakban mélyre lehúzódó gleccserek sajátos formakincset alakítottak ki, melynek részét képezik a helyenként csaknem függőleges letörésű teraszok, melyek több különböző szakaszra tagolják a völgyet. Az első terasz csúszós sziklafalán láncba kapaszkodva juthatunk fel, nem sokkal beljebb pedig a Felső-Fátyol-tó (Pleso nad Skokom) gyönyörű, kristálytiszta tengerszeme terül el, melynek vize visszatükrözi a körülötte emelkedő hegyormokat.

Úton a vízesés sziklapárkányára

A gyönyörű Felső-Fátyol-tó

A völgy feletti égbeszökő gránitcsúcsok szintén gyönyörű képet mutatnak. Balra a Szoliszkó hegycsoportja emelkedik, jobbra pedig a másik oldalról is gyönyörű képet mutató Sátán és Bástya gerinc. A következő füves terasz már enyhébben emelkedik. A tágas völgyteknőt a tengerszemek, a zöldellő fű, a rengeteg havasi vadvirág és a (jó idő esetén) szinte mindig besütő nap varázsolja barátságossá és szemet gyönyörködtetővé. Előttünk felbukkan a Csorbai-csúcs (Strbsky Stit, 2384 m) szabályos sziklapiramisa. Felfelé haladva egyre több helyen szakítják meg az egybefüggő fűszőnyeget hatalmas görgetegkő-folyások és nagyobb sziklatömbök. Jobbra a szakadékos hegyoldal alatt bújik meg az Alsó-Zerge-tó (Nizné Kozie Pleso), már 1900 méteres tengerszint feletti magasságban.

Eleinte békés zergelegelőkön haladunk

A Csorbai-csúcs sziklapiramisa

A Sátán-Bástya gerinc

A magasság növekedésével egyre ritkul a növényzet, és egyre nagyobb kőtengereken kelünk át. A folyamatos fagyok és felmelegedések a nagyobb egybefüggő gránitsziklákat felaprózzák és óriási törmeléklejtők keletkeznek, melyek jellemzők a Tátra egészére.Az utolsó, meredek falú teraszon már vad sziklavilágban járunk, növények csak elvétve akadnak. Elhaladunk egy helikoptertragédia helyszínén, ahol a roncsok bizonyítják, hogy a Tátrával bizony vigyázni kell. Sajnos a balesetet, melyben több hegyimentő az életét vesztette egy felelőtlen turista idézte elő, aki – mint utólag kiderült, tulajdonképpen nem is szorult sürgős ellátásra. A kőtengerben, meredek sziklák között érünk fel a már 2075 méter tengerszint feletti magasságban, igazi magashegyi környezetű zord völgykatlanban fekvő Szentiványi-tóhoz (Capie Pleso). A gyönyörű mélykék tengerszem nemcsak színével, de méreteivel is elvarázsol, itt érdemes még hosszabban piheni a hágóba vezető meredek ösvény előtt. A tó egyike a Tátra híres gleccsertavainak, melyek utolsó emlékei az egykori jégkorszakoknak.

Az Alsó-Zerge-tó épphogy előbukkan

A terep egyre vadabb lesz

Az utolsó terasz

Visszapillantás a gleccservájta völgyteknőbe

Szentiványi-tó

A hágóba vezető út a túra technikailag legnehezebb része, főleg meredeksége miatt. A keskeny ösvény egyre feljebb szerpentinezik a nedves időben csúszós, törmelékes lejtőn. A legfelső szakaszon még a nyár közepén is találkozhatunk hófolttal. Ahogy egyre feljebb érünk, egyre jobban megnyílik a kilátás a távolban emelkedő csipkézett hegygerincekre és az augusztusban is befagyott szélű Döller-tóra (Okrúhle pleso/Kerek-tó). Közvetlenül a gerincen átvezető átjáró alatt lesz túránk egyik legszebb kilátópontja, ahonnan az egész Malompataki-völgy és a fölötte emelkedő rengeteg gyönyörű hegycsúcs belátható.

Nem könnyű a hágóba felvezető terep

A Szentiványi-tó felülről

Fentről megpillantjuk a szinte szabályosan kerek Döller-tavat

Kilátás a hágó alatti szakaszról a Malompataki-völgy felső részére. A két tó között a Csorbai-csúcs emelkedik.

A Lorenz-hágó a Malompataki-völgy és a Furkota-völgy között képez átjárót a gerincen. Ma már a turisták nem használhatják az eredeti Lorenz-hágót, a turistaút a Bystrá Lávka nevezetű bevágáson vezet át, melyen láncokba kapaszkodva juthatunk át. A láncos szakasz mindössze kb. 20 méter, ennek ellenére azonban oda kell figyelnünk, mert egy rossz lépés könnyen végzetes lehet. A 2314 méteres tengerszint feletti magasságban található, ember szélességű résen átlépve máris a Furkota-völgy felett találjuk magunkat (Furkotská dolina), mely jóval zordabb képet mutat a barátságos, napsütötte Malompataki-völgynél. A csipkézett gerincvonulat alatt óriási törmeléklejtő húzódik, ottjártunkkor az időjárás is jóval komorabb volt mint a túloldalon. Ez is tipikus a Tátrára: ha egy hegycsúcson szakad az eső vagy köd van, az is lehet, hogy a szomszédos csúcson hétágra süt a nap.

A rövid, láncos szakasz

Kilátás a Bystrá lávkáról a Furkota-völgy irányába

Kilátás a zord katlanra a Furkota-völgy felső részén a Nagy-Wahlenberg-tóval. Jobb oldalt felhőben a Kriván csúcsa.

A zord, szürke völgyben üde színfoltként a sötétkék színű Wahlenberg-tavak nyújtóznak el, közvetlenül alattunk, 2157 méteres magasságban a nagyobbik, lejjebb pedig a kisebb. Az óriási, billegő kőlapokból kirakott ösvényen egyre közelebb érünk a gleccsertavakhoz, a fárasztó lejtőt érdemes ebben a festői, csodás környezetben kipihenni.

Nagy-Wahlenberg-tó

Kilátás a Furkota-völgy zárlatára

Kis-Wahlenberg-tó

Magasan a hegyoldalban zergecsapatok legelésznek, őket kis szerencsével megpillanthatjuk, csakúgy mint a mormotákat. 

A Furkota-völgy zergéi

Lejjebb már ez a völgy is barátságosabb képet mutat, egy kis idő után a zöldellő hegyi rétek is előbukkannak, majd egy fennsíkszerű teraszon törpefenyvesben haladunk néhányszáz métert. A kék jelzés elágazásánál dönthetünk, hogy itt lemegyünk-e egészen a völgy aljáig és a piros magisztrálén vissza Csorbatóra, vagy egy nem túl meredek emelkedővel felmegyünk a kék jelzésen a Szoliszkó-menedékházig (ahonnan egy rövid csúcshódítást is bevállalhatunk az Elülsző-Szoliszkóra, ha van még rá energiánk). Mi utóbbit választottuk, igaz, hogy a csúcsot most kihagytuk, de korábban már írtam oda vezető túránkról.

A Furkota-völgy barátságosabb, idillibb szakasza

Úton a Szoliszkó-menedékházhoz

A sípálya meredek lejtőjén, néha vissza-visszapillantva a Malompataki-völgyre végül közvetlenül a Csorbai-tó partján érünk le a „civilizációba”. Akik kellően elfáradtak, a háztól akár kabinos felvonóval is visszatérhetnek Csorbatóra, megspórolva kb. 500 méter szintvesztést.

Lefelé a Szoliszkó sípályáján

Visszapillantás a Malompataki-völgyre a Fátyol-vízeséssel

Az Omladék-völgy feletti csipkézett gerincvonulat és az Oszterva környéke

A viszonylag rövid, de egész napos túra a Tátrában a magashegyi túrák között a legkönnyebbek közé tartozik, ami azonban nem egyszerű sétát jelent, tehát kellő fizikai és lelki felkészültség szükséges hozzá, azonban ha ezek megvannak – és az időjárás is kedvez –, a túra nem okoz majd problémát.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, nyomj egy ’tetszik’-et a Facebook oldalunkra is!