A Gömör-Szepesi-érchegység főcsúcsa az 1477 méter magas Sztolica, amely a Sajó forrásának is otthont ad. A csúcsot több útvonalon megközelíthetjük, mi a legkényelmesebb és egyben az egyik legszebb útvonalat választottuk, mely a Javorinka-nyeregből indul.
Természetes, hogy az embert érdekli, honnan jönnek és hova tartanak a vízfolyások, amelyek a települése közelében folynak. A Sajó-völgyben élek, így mindig is érdekelt, milyen tájon eredhet ez a szeszélyes, kanyargó folyó. A folyást visszafelé követve Sajópüspökinél (vagy közúton Bánrévénél) átlépjük az országhatárt, majd az egyre szűkebb völgyben, karsztos planinák között kanyargunk, amelyeket épp a Sajó választott el egymástól. A kanyonból kiérünk a tágas Rozsnyói-medencébe, majd tipikus felvidéki tájon érkezünk meg a már csak békésen csordogáló hegyi patak felső folyásához, ahol rétek között, majd erdőben juthatunk el ahhoz a tekintélyes hegytömbhöz, mely a folyó szülőhazája. Ez a Sztolica-hegy, melyet több irányból is érdemes megmászni, hiszen mindenhonnan más arcát mutatja. Sajnos a hegyre vezető túránk alkalmával a Sajó-forrás kimaradt, de a hegy így is felejthetetlen élményt adott.
A piros jelzéssel ellátott Ércút keresztülszeli a Gömör-Szepesi-érchegységet, érintve a legszebb pontjait. végpontja éppen a Sztolica csúcsa. Ezt az útvonalat a Javorinka nyeregből közelíthetjük meg, mely a Murány-völgyét választja el a Felső-Garammentétől, illetve a Murányi-fennsík kiterjedt karsztos platóját a Sztolica-hegység palából és gránitból felépülő, széles hegyhátait. Az Érchegységben több 1300-1400 méter körüli csúcs is van, melyek egy részére vezet jelzett turistaút is, viszont ezek nem olyan füves, széles panorámát adó csúcsok, mint a Kis- és Nagy-Fátra hasonló méretű kiemelkedései, sokkal inkább erdős hegytetők, ahol keresve találhatjuk meg a szép kilátást adó pontokat (Legutóbbi írásom például a Kohútról szólt, míg korábban a Murányi-fennsíkon, a Kl'ak közelében jártunk), és ilyen hegy a Sztolica is, mely a hegység legmagasabb csúcsa, épphogy nem éri el az 1500 méteres tengerszint feletti magasságot.
Kanyargós autóút vezet fel a Javorinka-nyeregbe, mely az egyik legvadregényesebb, autóval is megközelíthető hely Szlovákia ezen részén. Murányalja irányából közelítve fantasztikus panorámában van részünk a Cigánka és a Siance mészkőszikláinak köszönhetően. Predná Hora nyúlványa után Murányhuta alpesi hangulatú völgye következik, apró de hangulatos vízeséssel. Sűrű fenyvesben, zord mészkősziklák között néhány perc alatt a 900 méter magas hágóba érünk ahol buszmegálló, esőbeálló és természetesen autóparkoló is van. A Murányi-fennsík innen gyakorlatilag szintemelkedés nélkül közelíthető meg, de a Sztolicára vezető út is egészen könnyen járható innen, még téli körülmények között is.
Az enyhén emelkedő erdei szakaszt egy kanyar után vihar tépázta völgyfő váltja fel, ahonnan rögtön a Felső-Garam-völgy túloldalán emelkedő Király-hegy óriási, fehérlő tömbjét csodálhattuk meg. A Sumiacka Priehyba elágazása után egy fenyvessel szegélyezett havasi rétre érkezünk, ahol már a teljes Király-hegyi-Tátra elénk tárul. Én az ilyen látványért szeretek a leginkább télen elindulni túrázni. Ugyan más évszakban is szépek ezek a részek, de a hófehér tetejű gerinc látványa a kék ég kontrasztjával semmihez nem fogható.
Átkelünk egy sorompón, majd a gerinc túloldalán oldalazó nyomon haladunk tovább. Kényelmesen járhatóak, szélesek errefelé a turistautak, akár sífutásra is kitűnően alkalmasak. Az enyhén emelkedő út újabb mezőre ér, ahonnan rálátunk Murány-Zdychava völgyére, és szemben a Sztolica és Kohút 1400 méternél magasabb, viharvert hegytömbjeire. Innen még egészen távolinak tűnik a hegytető, viszont már csak kevesebb, mint 400 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni odáig.
A következő, hosszabb erdei szakasz után a Severná Luká (Északi-rét) nyergében kicsit ismét kinyílik a táj. Innen 1200-1300 méteres gerincen hullámozva lehet eljutni Telgártba, ha valaki elkanyarodik a sárga jelzésen.
Az utolsó erdei szakaszon felsétálva a Sajó-nyeregbe érkezünk (Slanské Sedlo), ahol esőbeállót is találunk. Nyugatra a Zdychava-patak forrásvidéke, keletre pedig a Sajó forrásvidéke található. Mindkét irányba szép kilátás nyílik, remekül látható innen a Murányi-fennsík és környéke. A nyereg után viharvert tájon járunk, igen meredeken kapaszkodva a csúcsra. Ahol korábban sűrű fenyőerdő volt, most kopár hegyoldalak nyújtanak szomorú látványt. Öröm az ürömben, hogy a táj egyre jobban kinyílik, ahogy feljebb érünk, a távolban innen már megpillanthatjuk a Gyömbér környékét és a Magas-Tátrát is.
A csúcs közelében már ismét nagyon szép fenyőerdőben sétálunk, igazi meseösvényen. A Gömör-Szepesi Érchegység (Slovenské Rudohorie) tetején, 1476 méteres tengerszint feletti magasságban a szokásos kalapos útjelző tábla és egy kereszt kivételével semmi nem jelzi, hogy milyen nevezetes ponton vagyunk. Ha valaki a szépséges csúcspanoráma miatt érkezett, az csalódni fog, viszont aki alaposan megnézi a térképet, egy kiterjedt tisztást vehet észre, nem messze a csúcstól, ahová a zöld jelzésről letérve, vagy a térképen nem jelzett kék háromszög jelzésen juthatunk el. A havasi legelőről tiszta időben éppen a Király-hegyre és a Magas-Tátra vonulatára láthatunk rá. Ezért bizony már megéri feljönni ide! A rét aljában található a Sajó-forrás, amit sajnos nem tekintettünk meg. Kicsit továbbhaladva szépen kiépített pihenőhelyet találunk a Jánosik-szikla mellett. Ha innen is továbbsétálunk, a Sajó-völgyre nyíló panorámát is megtekinthetjük. Mi a nagy hó miatt nem mentünk már el odáig, de legközelebb mindenképp megnézzük azt is.
Visszafelé ezúttal ugyanazt az utat jártuk be, amin felfelé is jöttünk, így ezt külön nem részletezem, de a délutáni fényekben fürdő táj miatt nem bántuk meg.
A Sztolicát bátran tudom ajánlani mindenkinek, aki a Felvidék ritkán járt hegyvidékeire kíváncsi. Lélekben azért nem árt felkészülni a medvével, farkassal való találkozásra, ami ezen a környéken bármikor előfordulhat. Medvecsengő használata mindenképp ajánlott!
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, oszd meg ismerőseiddel, illetve kövesd Facebook oldalunkat is, illetve ha szeretnéd, támogasd munkánkat!
