Közép-Európa legnagyobb egybefüggő erdősége Csehország, Bajorország és Ausztria határán húzódik, nagyjából 100 kilométer hosszúságban. Az ezer méter fölé emelkedő hegylánc bővelkedik az olyan természeti kincsekben, mint a kilátósziklák, őserdők, zuhatagok, mélyzöld színű gleccsertavak, és akár heteket is el lehetne tölteni a felfedezésével. De ha egy napba akarjuk a legtöbb látnivalót beletömöríteni, akkor kitűnő választás lehet a Špičák nevű üdülőközpontról induló turistautak valamelyikén elindulni, hogy megismerjük a Cseh-erdőt, avagy Sumavát.
A német határtól 10 percre lévő településen több parkolási lehetőség áll rendelkezésre. Mi a Kaskády elnevezésű parkolót választottuk, melynek legnagyobb előnye, hogy ingyenes, illetve térképes tájékoztató tábla is van itt. Egyébként a vasúti közlekedés is kitűnő az egész Sumavában, bár alkalmunk nem volt kipróbálni.
Vasúti híd alatt vezet át a turistaút
A sárga sáv és kék tanösvény jelzéseken indultunk el, amelyek kezdetben a településen vezettek, át egy viadukt alatt, majd néhány perc után az erdőben találtuk magunkat. Első állomásunk az 1030 méteren fekvő Čertovo jezero, lefordítva "Ördög-tó" volt, ameddig a meredek szerpentinúton 200 méter szintemelkedést kellett leküzdeni. Az erdőben több helyen kiépített pihenők várják a túrázót, egy helyen még forrás is csordogál.
Jéghideg vizű forrás csordogál a hegyoldalban
A rejtélyes Čertovo jezero
Az Ördög-tó legendái
A tó nevéhez több legenda is fűződik. Az egyik monda szerint a mai tó helyén egykor csak egy apró tavacska volt, és az ördög éppen arra járt, hátha talál valakit, akit a pokolba vihet magával. Talált is egy lányt, aki megtetszett neki, így el akarta rabolni, azonban arra nem számított, hogy a bohém lányokat kemény fából faragták. Vadul küzdöttek egymással, az ördög a karmaival kapaszkodott, a karmai pedig kivájták a mély völgyteknőt. A lány egy kötelet kötött az ördög farkára, a kötél másik végéhez pedig egy követ erősített, amelyet aztán beledobott a tóba, az ördögöt pedig lehúzta a súly és megfulladt. Később az egész völgy megtelt vízzel, és ezt láthatjuk ma is.
A többi legenda szellemekhez kötődik, akik időről időre felbukkannak a tó környékén, viszont teljesen ártalmatlanok.
Teufelssee, avagy Čertovo jezero, 1907. forrás
A tó napjainkban
A tó kialakulása a jégkori gleccserekhez köthető: az U alakú völgyteknőt alulról egy morénaréteg zárja, amely meggátolja a víz lefolyását. Érdekesség, hogy amikor a tavat és környezetét 1911-ben természetvédelmi területté nyilvánították, még az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A völgykatlant nyugatról a 200 méter magas, szinte teljesen függőleges tófal zárja le. A partján akár órákat is el lehet tölteni, figyelve az úszkáló kacsákat, a sötétzöld víz kellemes fodrozódását, élvezve a sűrű fenyves magashegyi hangulatot adó látványát.
Még nagyon az utunk elején jártunk, így kénytelenek voltunk az idilli környezetből továbbállni. Lombhullató erdő és fenyves váltakozott, ahogy a piros sáv jelzésen meredeken emelkedtünk. Egy játékos tanösvény is haladt mellettünk, tábláin egy nyuszi és egy harkály tett fel kvízkérdéseket a gyerekeknek. Újabb kiépített forrás mellett haladtunk el, és egyre több turista özönlött lefelé a hegyről, amit eleinte nem értettünk.
Út a Špičák-hegyre
Nemsokára útelágazáshoz értünk, ahonnan könnyen elérhető a Špičák nevű 1202 méter magas hegy tetején álló kilátó. Ez a rövid, mindössze 700 méteres útszakasz csak szezonálisan, nyáron látogatható, ugyanis a rendkívül ritka siketfajd védelme miatt több helyen is tilos a téli túrázás. A kényelmes úton emelkedve megmutatkozik a hírhedt Kyrill ciklon pusztításának nyoma: a 2007-es forgószél által megtépázott táj még nem gyógyult fel sebeiből.
Špičák kilátó
A hegycsúcsra érve egyértelmű lett, hogy honnan jött a rengeteg ember: a hegytetőre ülőszékes felvonó visz fel, amely télen sífelvonóként is szolgál, ilyenkor azonban a kerékpárosok is előszeretettel utaznak vele, ugyanis a sípályát ilyenkor downhillezésre is használják. A tetőn kis büfékocsi szolgálja ki a turistákat, a gyerekeknek van hinta és csúszda. Persze minket a legjobban a 26 méter magas kilátótorony érdekelt, amelyre 135 lépcsőfok vezet fel.
Az orkán nagy területen kidöntötte a fákat a hegység több részén is
A kép csalóka, a hegyen rengeteg ember tartózkodott
A tetejéről megmutatkozik a Sumava és a Bajor-erdő, teljes pompájában, 360 fokban. A látképet egyértelműen az egész hegység királya, a Großer Arber/Velky Jávor uralja a maga 1456 méterével, előtérben pedig a Čertovo jezero sötétlik.
Előtérben az Ördög-tó, háttérben balra a Mittagsplatzl (1314), középen a Großer Arber (1456), tőle jobbra a Kleiner Arber (1384)
A tó felülről is elképesztő látványt nyújt
De többek között látni a Rachel/Roklan masszív, 1453 méteres magaslatát, az Osser/Ostry-csúcsokat, a Nyrsko víztározót, illetve kevésbé párás időben az Alpok vonulata is feltűnik. Miután kiélveztük a kilátást, és kellően tengeribetegek lettünk az állandóan kilengő toronyban, visszasétáltunk az elágazásig
Az Großer Ossert (1294) és a Kleiner Ossert (1270) Isten Anyjának Emlőiként is emlegetik a helyiek.
Innen nem kell sokat menni, és nevezetes ponthoz érkezünk, amelyet az útbaigazító tábla is jelez: az európai fő vízválasztón állunk. Ez azt jelenti, hogy a hegy egyik oldalán eredő patakok még a Dunába, onnan a Fekete-tengerbe ömlenek, míg a másik oldalán már az Elbába, majd az Északi-tengerbe.
Rozvodi, vagyis az európai fő vízválasztó
Meredek lejtő a vízválasztó alatt
Néhány méter kényelmes ereszkedés után rendkívül meredek, köves úton lejt az út, szinte teljesen egyenes vonalban, egészen az 1004 méteren fekvő Černé jezero-ig, amely lefordítva Fekete-tavat jelent, és szintén egy gleccsertó. Ez egész Csehország legnagyobb természetes tava (18 ha), ezenkívül a legmélyebb is (40 m). Nevét a színéről kapta, amelyet a meredek, erdővel benőtt hegyoldalak visszatükröződése okoz. Itt létesítették a Csehszlovák Köztársaság első szivattyúzó erőművét 1929-ben, amely a mai napig működik.
A tó árnyalata tényleg közelíti a feketét
A Fekete-tó rejtélye
A legenda szerint a tó feneketlen, az alját nem lehet elérni. Három vállalkozó szellemű cseh férfi nem hitt a babonának, helyette inkább elindultak, hogy maguk járjanak utána az igazságnak. Csónakkal bementek a tó közepére, ahonnan leeresztettek egy kötelet, de azzal sem sikerült elérni a fenekét. Ahogy próbálkoztak, megnyílt alattuk a mélység és egy vészjósló kiáltást hallottak: ,,Ha meg akartok mérni, lenyellek titeket". A három férfi szedte is a sátorfáját és a lehető leggyorsabban a partra eveztek.
Étterem a tóparton, 1909. Sajnos ma már nem létezik... Forrás
A Neptune hadművelet
Egy másik (valós) történet a hidegháborúhoz kapcsolódik. 1964-ben a csehszlovák titkosrendőrség és a KGB náci eredetű, SS-hez kapcsoldó dokumentumokat talált a tó fenekén elsüllyesztve egy ládában. Ezeket németellenes intézkedések kiprovokálására akarták felhasználni. Ahogy az később kiderült, valójában maguk a kommunisták süllyesztették el a hamis dokumentumokat nem sokkal a megtalálás előtt. Az félreinformáló akció célja az volt, hogy nyomást gyakoroljanak az NSZK-ra és meghosszabbítsák a háborús bűnösök büntetésének elévülési idejét.
Merülésre készen. Forrás: mapy.cz
Csehország legnagyobb és legmélyebb természetes tava
A tóparton éppen munkálatok zajlottak, a gát megerősítésén dolgoztak nagy erőkkel a munkások. Ahogy a sziklákon ücsörögtünk, megjelent egy turistákkal tömött "kisvonat", ami a lustábbakat hozta fel a településről. Innen vissza is lehet fordulni, viszont mi szerettük volna minél tovább élvezni a hegység csendjét és nyugalmát, így elindultunk a tó mellett vezető piros jelzésen.
A tó végénél ez a látvány fogad minket
Utunk rövidesen összefutott egy nemzetközi kerékpáros útvonallal is, ennek megfelelően rengetegen tekertek el mellettünk. Néhány kilométer megtétele után tábla jelzi az újabb látnivalót, a Bilá Strz vízesést, amelyet a sárga jelzésen leereszkedve érhetünk el.
A jó minőségű kerékpárút
Kitti a Bilá Strz-nél
Ez a Sumava egyetlen látogatható vízesése (a német oldalon azért jóval többet meg lehet nézni), körülbelül 10 méter magasságból zúdul le a víz, ezt mi egy teraszról csodálhatjuk meg. A vadregényes szurdokvölgyben a Bilá-patak több vízesésen keresztül zúg lefelé, azonban ez természetvédelmi terület, így turisták nem látogathatják.
Vízesés a romantikus őserdőben
Visszatérve a kerékpárútra a bitumenes utak elágazásához érkezünk, ahol mi a sárga jelzésűt választorruk, amely lefelé vezet, Hámry faluba. Lejjebb kereszteztük a Bilá-patakot, majd rátértünk egy kényelmes földútra a fenyves-bükkös vegyeserdőben. Lefelé ereszkedve megnyílt a táj és egy nagy kiterjedésű legelőn találtuk magunkat, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az alattunk fekvő völgyre és a szemben lévő hegygerincre.
Tipikus sumavai táj
A sárga jelzés helyett mi egy jelzetlen úton jobbra kanyarodtunk, amely egy kápolna romjaihoz vezetett minket. A kápolna az 1700-as években épült, hagymakupolás tetővel, rokokó oltárral és állítólag a szent kereszt egy darabja is el volt itt helyezve. 1958-ban bontották le, ma már csak az alapjai látszanak.
A Szent Kereszt kápolna a XX. század elején. Forrás
Mindössze ennyi maradt a kápolnából
Hétvégi házak felett elhaladva nemsokára leértünk az országúthoz, Hámry mellé. A nagyjából 100 fő által lakott település német neve Hammern, és jelentése megegyezik a nálunk használt Hámorral, tehát lényegében vasfeldolgozó üzemet jelent. Egy kis vendégháznál keresztezzük az utat, majd kényelmes földúton mentünk tovább, családi házak mellett, felettünk pedig a vasút dübörgött egy-egy alkalommal.
Vendégház Hámry felett
A vízszivattyús erőmű alsó víztározója mellett is elmentünk, sajnos közelről nem sikerült megtekinteni. A zöld jelzésről rátértünk egy tanösvényre, amely a Brčálnické mokřady nevű mocsaras természetvédelmi területen haladt keresztül. A területet 2004-ben nyilvánították védetté, hogy a vegetáció zavartalanul tudjon fejlődni a természetes közegben.
A mocsár látképe a tanösvényről
Egy vendégházhoz érkezve mi az országutat választottuk, azon kanyarogtunk fel a Špičácke sedlo nevű nyeregig. Itt elhaladtunk a Špičák-i vasúti alagút felett, melynek hossza meghaladja az 1700 métert.
A hágóban szintén lehetőség van étkezni, azonban már későre járt, így a kocsi felé vettük az irányt, ami lent várt minket a völgyben. Elsétáltunk a sípályák mellett, majd a vasútállomás épületét is megtekintettük, és vissza is értünk az autóhoz. A túra nagyjából 24 kilométer hosszú volt, 1000 méter szintemelkedéssel, de ez több részletben oszlott el, és az útvonal végig könnyű terepen, bitumenes-aszfaltos, valamint jó minőségű úton vezetett, száraz időben akár utcai cipőben is teljesíthető lenne.
Nagyon megtetszett a környék, és mindenképp vissza fogunk térni, amint lehet, mert a töredékét sem láttuk annak, ami itt rejtőzik.
Aki elolvasta ezt a bejegyzést, annak hatalmas köszönet, és ha van valami tapasztalata a Sumavával, illetve a Bajor erdővel, azt nyugodtan megoszthatja kommentben! Ha pedig tetszett is a bejegyzés, kérlek, oszd meg Facebookon!
Nyomj egy tetsziket a Facebook oldalunkra is! :)
Felhasznált források:
http://druidova.mysteria.cz/MISTA_SILY/SUMAVSKA_JEZERA/CERTOVO.htm
https://www.sumavanet.cz/nyrsko/fr.asp?tab=snet&id=11130&burl=&pt=TURE
