A Murányi-Fennsík sziklabércei által körülölelt festői katlan felé emelkednek Murány várának ódon romjai. A lentről hajmeresztően meredeknek tűnő csúcsra felkapaszkodva megismerkedhetünk a környék történelmével és természeti értékeivel, fent pedig páratlan látványban lehet részünk.
Számos hely van, ahová szeretünk időről időre visszatérni, és ilyen Murány fellegvára is, mely páratlan természeti környezetben, a Murányi-karsztfennsík pereméből előreugró, merész formavilágú, Cigánka nevű mészkőgerincen terül el. Ha a Murány-patak völgyében utazunk, Nagyrőcéről (Revúca) már megpillanthatjuk a fehérlő mészkősziklákat, melyek az Alacsony-Tátra előszobájában állnak őrt, és hatalmába kerít minket a hamisíthatatlan "Felvidék" érzés. Bizonyára sokan autóznak el a vár alatt, gyönyörködve a tájban - mely innen egészen a Besník-hágóig lélegzetelállítóan szép - de a táj igazi szépségét csak akkor ismerhetjük meg, nekivágunk, hogy gyalogosan, vagy kerékpárral fedezzük fel. A várat "bevenni" persze nem sétagalopp, minden irányból jelentős szintkülönbséget legyűrve, sokszor nehéz terepen haladva tudjuk csak megközelíteni.
Az egyik lehetőség, hogy Murányalja (Muráň) településről a várba vezető természetismereti tanösvényen kapaszkodunk fel, szép, erdei környezetben. Ugyaninnen jelzett kerékpárútként is funkcionáló aszfaltos út is vezet a fennsíkra, melyen egészen a vár alatti nyeregben álló, időszakosan üzemelő turistaházig felmehetünk. A vár megtekintése azonban már csak gyalogosan lehetséges. A Murányi Fennsík Nemzeti Park (Národny Park Muránska Planina) Nagyrőcén található igazgatóságán kérhetünk behajtási engedélyt, aminek birtokában akár autóval is feljuthatunk a fennsíkra (naponta 5 autónak adják ki ezt az engedélyt - ingyenesen). Ezt persze csak azoknak ajánlom, akik a fennsíkon terveznek hosszabb túrát, vagy akik nagyon meg szeretnék nézni a várat, de a hosszabb gyalogtúrákat nehezen teljesítik.
Murányalja a nyelvhatár túloldalán fekszik, már a Borovszky-féle monográfiában is tót kisközségként említik. A váron kívül legnagyobb nevezetességei közé tartozik az úgynevezett murányi bukta (muránske buchty) (amit egyébként bárki elkészíthet otthon is. A receptet itt találjátok >> ). Maga a Murány elnevezés egyébként szláv nyelveken "kőből épült"-et jelent, tehát a környék számos földrajzi helye a várról kapta a nevét. A falu pedig a 14. század első felében, a vár kiszolgálótelepüléseként épült. A középkorban és a kora újkorban vasbányászattal és -feldolgozással, állattartással, lótenyésztéssel, zsindelykészítéssel foglalkoztak a település lakói. A település története szorosan összefüggött a vár történetével, amiről viszont csak később írok. Parkolni a központban, a községháza mellett, vagy a Hrdzava Dolina bejáratánál lévő csodás panorámájú réten tudunk. A várhoz a tanösvény meredek erdei utakon vezet, végig erdőben. Ez oda-vissza összesen 8 kilométer, kb. 550 méter szintemelkedéssel. A vártól továbbhaladva a Nagyrétre (Velká Lúka), vagy a Poludnica szirtjére is továbbsétálhatunk. A hegység fennsíkjellege miatt ez már szintben nem, csak távban jelent jelentős többletet.
Predná Hora nyergében
Egy változatosabb, rövid körtúrát tehetünk a Predná Hora nyergéből indulva, ahol autónkat nyugodtan otthagyhatjuk. A túra távja így nagyjából 12 kilométer lesz, viszont a szintemelkedés sokkal egyenletesebben oszlik el (és mindössze kb. 460 méter, ami egy hazai középhegységekhez szokott túrázónak nem jelent különösebb kihívást). Megjegyzem, hogy tavaly egy hatalmas villámárvíz elsodorta a Murányaljáról Murányhutára vezető út alsó szakaszát, amely mentén Predná Horát is találjuk, ezért ideiglenesen szüneteltették az autós forgalmat. A helyiek lakcímkártyával, vagy a munkahelyükön kiállított papírral tudták igazolni, hogy feltétlenül át kell haladniuk, amit a várhoz vezető és a fennsíkon áthaladó úton lehetett megtenni a Murányi Fennsík Nemzeti Park igazgatóságának beleegyezésével. Nem tudom, hogy azóta kijavították-e a megsemmisült útszakaszt, viszont ha errefelé túráznánk a korlátozások megszűntével, mindenképp nézzünk utána, át lehet-e haladni!
Útközben a Murány-patak karsztforrásánál (mely egyike Közép-Európa legbővizűbb forrásainak), Biele Vodynál is érdemes megállni. A Siance-hegy sziklái alatt eredő patak partján egy festői, nagy kiterjedésű legelőt találunk. Ez a legelő egyike Felső-Gömör leglátogatottabb helyszíneinek, méghozzá az idetelepített ürgepopuláció miatt. Az ürgék betelepítésének legfőbb oka a ragadozómadarak fajfenntartása volt, tehát gyakorlatilag "táplálékként" szolgálnak (persze ez a természet rendje, az ürgék nagy része természetesen így sem pusztul el). Azonban az aranyos kis rágcsálók igazi rajongást váltottak ki az idelátogatókban, így a nemzeti park szakemberei gyakorlatilag turista-attrakcióvá varázsolták a helyszínt.
A rétet ők szokták karbantartani
A réten hemzsegő ürgék annyira hozzászoktak az ember jelenlétéhez, hogy kézből lehet őket etetni. A természetvédelem szakemberei azonban felhívják a figyelmet, hogy a kis állatok egészségének megőrzése érdekében bizonyos élelmiszerek használatát kerülni kell, és lehetőleg a természetben megtalálható, vagy ahhoz hasonló élelmet kell adni nekik. Murányalján és Predná Horán például napraforgómagot vásárolhatunk egy jelképes adományért cserébe, amit természetmegőrzésre fordítanak. Az ürgék márciustól szeptemberig aktívak, kizárólag nappal, egyébként a labirintusszerűen mindent behálózó üregeikben rejtőznek. Az ürgékkel kapcsolatban minden információt megtalálunk itt>> .
A rét és az ürgék
A Predná Hora nyeregben áll a Coburg Ferdinánd bolgár cár által építtetett kastély. Az első világháború végén az antant hatalmak lemondatták a cárt, ekkor vonult el Murányi birtokára (ami ekkor már Csehszlovákia része volt), ahol egészen 1944-ig élt. Jelenleg rehabilitációs központ működik az épületben. Ezenkívül Predná Horá magaslatán napjainkban wellness- és rekreációs központ üzemel, távol a világ zajától. Ha azonban aktívabb kikapcsolódásra vágyunk, vágjunk neki a sárga jelzésnek, mely vadregényes tájon, néhol merész vonalvezetéssel visz fel Murány várához. Az ösvényt leginkább csapadékmentes időszakban tudjuk ajánlani, télen akár életveszélyes is lehet.
Kilátás Predná Horáól a Murányaljai-katlanra
A Siance sziklái
Az országutat elhagyva rögtön a Murányaljai-katlan mesés panorámájában gyönyörködhetünk. Oldalt a Siance sziklái meredeznek, szemben pedig már a vár bástyája is feltűnik. Az ösvény ezután lejteni kezd, a meredek, törmelékes hegyoldalban kanyarog szépséges, természetszerű bükkösben, ami azt jelenti, hogy a vegyes korösszetételű fák mellett bőven akad holtfa is. A sötét erdőt óriási, mohos kőgörgetegek teszik még hangulatosabbá, még meseszerűbbé. Utunk egyre emelkedik, több sziklás vízmosást keresztez, ahol törmeléklejtő nehezíti meg a járást. Ahogy feljebb érünk, érzékelhetjük a vegetációs övek inverzióját: míg az árnyas, hűvös hegylábnál bükkös volt a jellemző erdőalkotó fafaj, addig a napsütötte, déli kitettségű sziklákon melegkedvelő tölgyes veszi át az uralmat. Később belebotlunk néhány tereplépcsőbe is, amikre kezeink segítségével tudunk felkapaszkodni. A nehézségeket érdemes a korlátozott, viszont szép kilátást adó sziklagyepes foltokon kipihenni. Az utolsó szakaszra is jutnak tereplépcsők és egy látványos kőtenger is, amin jeges időben igen veszélyes lehet átkelni. Habár a Bükk vagy a Mátra bérceinek magasságában járunk, a telek itt, a magasabb hegyek árnyékában már sokkal hidegebbek, havasabbak szoktak lenni, és valamivel tovább is tartanak.
A hegyoldalban vezető út
Szelfiző tölgyfa :)
Mielőtt a vár alatti nyeregbe érnénk, 855 méteres tengerszint feletti magasságban érintjük a Wesselényi-barlangot (Wesselényiho Jaskyna). A Murányi-fennsík Nemzeti Park területén több mint 500 barlang nyílik, közülük a legjelentősebb a Bobacka, melynek patakos, cseppköves járatai több mint 5 kilométer hosszúságban kanyarognak Murányhuta felett.
A Wesselényi-barlang
Az 1853-ban Gustav Reuss által felfedezett Wesselényi-barlang korábban látogatható volt, sokáig mindössze 16 méter hosszúnak tartották, a túrázók közül sokan használták bivakhelynek. A 19. századi kutató emberi csontokra bukkant a barlangban, melyek középkori, vagy még régebbi eredetűek voltak. Azonban 2018-ban kiderült, hogy a barlang valójában nem is olyan kicsi, a bejárati terem végéből egy képződményekben gazdag járatszakaszba jutottak be a kutatók, így a barlang hossza már a 200 métert is meghaladja, függőleges kiterjedése pedig 32 méterre nőtt. A járatokat a kutatások befejeztéig elzárták a látogatók elől. A néphiedelem szerint a barlang onnan kapta a nevét, hogy a híres összeesküvést szervező Wesselényi Ferencet a barlang közelében megmérgezték.
A vár alatti nyeregben időszakosan üzemelő kulcsosházat és büfét találunk, mely nyári hétvégéken általában nyitva áll a frissítőre vágyó túrázók előtt. Az épületet 35-40 euróért foglalhatjuk le, ami nem is rossz ár, tekintve, hogy akár 16 fő elszállásolására alkalmas, persze viszonylag nomád körülmények között. A házat egyébként a vidéket a 19-20. században birtokló Coburgok építtették erdészházként, majd 1948-ban, Ferdinánd halála után államosították, később turistaház lett belőle.
A 19. század közepén épült turistaház
Coburg-Gothai Ágoston emlékoszlopa
A környék növény- és állatvilága egyedülálló. Idefent tavasszal már bőven nyílik a kárpáti sáfrány, míg a kitett sziklákon a világon egyedül itt élő murányi boroszlán pompázik. Érdekesség, hogy a várnak otthont adó Cigánka szikláira a közelmúltban néhány zergét telepítettek. A felvidéki középhegységekben tájidegen zerge (ráadásul a területen nem őshonos alpesi zerge) a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén erőteljesen elszaporodott az utóbbi évtizedekben, így az állatok kilövése mellett próbálták kicsit átcsoportosítani őket, így került néhány példány a Murány feletti sziklákra. Jelenlétük a vár állagmegóvását és a terület karbantartását tekintve kedvező, gyakorlatilag élő fűnyíróként funkcionálnak idefent. Talán mondanom sem kell, hogy a nagyrészt erdővel borított, hegyvidéki nemzeti park területe bővelkedik a nagyvadakban és a nagyragadozókban is.
Tavasszal találkozhatunk a 900 méteres tengerszint feletti magasságtól nyíló kárpáti sáfránnyal
A turistaháznál való szusszanás után egy utolsó, meredek kaptató leküzdése után a vár szépen felújított kaputornyánál találjuk magunkat. Innen, közelről egészen bámulatos, milyen óriási, függőleges sziklák tetejére épült a murányi sasfészek, és bizony megostromolni sem lehetett éppen egyszerű mutatvány. A várkapuhoz csúszós sziklalépcsők vezetnek fel, és mikor átkelünk rajta, egy kellemes, ligetes területre érkezünk, mely leginkább a Szádvár csúcsplatójára emlékeztet, már csak a romok jellegéből adódóan is.
A vár alatti függőleges sziklafalon folyamatosan szivárog át a karsztvíz
Murány várának kapuja
Szádvárhoz hasonlóan Murány várában is komoly állagmegóvások zajlanak, több leomlott falszakaszt visszaépítenek, toldozzák-foltozzák a romokat, hogy az utókor számára is láthatóak legyenek az egykor oly dicső falak. A meglepően nagy kiterjedésű csúcsplatón egy ösvény vezet körbe, melyről letérhetünk a vár legszebb kilátópontjaira. A bejárattól jobbra találjuk a lépcsőt, melyen felkapaszkodhatunk a Cigány-bástya romjaira, ahonnan a Cigánka szélső sziklatornyát és az alattunk elterülő, hajmeresztően mély völgykatlant csodálhatjuk meg. Tőlünk jobbra a Poludnica pazar sziklaegyüttese szakad a mélybe.
Cigány-bástya - A Cigánka szirtje
A Poludnica
A várfalak mentén körbesétálva több hasonlóan szép kilátópontot találunk, melyek más és más részleteket mutatnak meg az ezerarcú gömöri tájból. Hol az alattunk elterülő falut látjuk, hol a hegyoldalban kanyargó szerpentinutat, hol a függőleges sziklafalat, tetején egy omladozó falcsonkkal.
A panoráma azonban a vár északkeleti sarkában álló Török bástyáról a legszebb. Előttünk a Fennsík pereme, melynek sziklái festői szépséggel koszorúzzák a Suchy Dol völgyamfiteátrumát. A Murányi-fennsík mögött a Király-hegyi-Tátra kétezer métert épphogy el nem érő gerincnyúlványa húzódik, szinte karnyújtásnyira. A várból a fennsík felé kinyúló gerinc pedig a valószerűtlenül meredeken a völgybe szakadó Siance (Sánc) nyúlványaiban csúcsosodik ki. Jól kivehető a Predná Hora-i kastély, valamint a háttérben a Sztolica-hegység 1476 méteres főcsúcsa, és szomszédja, a Kakas (Kohút, 1409 m). A kilátás októberben a legszebb, amikor a fák lombkoronája ezer színben pompázik, amikor a természet a zöld, a sárga, a narancs és a vörös megannyi árnyalatával fest utánozhatatlanul szép tájképet.
A Török-bástya
A vár története
A várat említő első oklevelek a 13. század első felére tehetők. A vár a középkorban Jolsvához tartozott - V. István így a várossal együtt adományozta el a árat 1273-ban Miklós országbírónak. A várat egy 1299-es oklevél lerombolva említi. Valószínűleg a 14. század első felében nem játszhatott jelentős stratégiai, hadászati, birtokigazgatósági szerepet. 1435-ben Zsigmond király a Bebekeknek adományozza, viszont a király halála után a husziták veszik birtokba, akik a sziklán új erősséget emelnek. Szapolyai Istvánnak a husziták kifüstöléséhez egy vár alatti ostromvár kiépítése volt szükséges. A Szapolyaiak végül 1470-ben veszik birtokba a várat, a Tokajtól a Szepességig tartó birtokrendszerükhöz csatolva azt. Szapolyai János 1523-ban Tornallyai János gömöri ispán kezelésébe adta a várat cserébe a várra fordított költségek megtérítéséért. Tornallyai halála előtt Basó Mátyást tette meg a fia gyámjának, viszont az apa végakaratával szemben a fiút megfosztotta a murányi örökségtől, aki ezért I. Ferdinánd pártjára állt. A vár ostroma nem volt egyszerű, azonban Basó nem akarta feladni, így egy "ellenvár" építését fontolgatták. 1549-ben Niklas Graf zu Salm királyi főparancsnok zsoldoscsapatai és Bebek Ferenc emberei elfoglalják a várat Basótól, akit ki is végeznek. Basó kivégzése hozzájárult ahhoz, hogy a köznemesség elkötelezettebb lett Ferdinánd iránt. Fülek 1594-es keresztény kézbe kerüléséig a várat nem akarták zálogba adni, viszont később (hosszas adminisztratív bonyodalmakat követően) igen magas összegért tudták zálogosítani.
A turistaház és a Török-bástya (Wikimedia Commons)
Az erősség 1609-ben kerül legismertebb urai, a Széchyek birtokába, amikor Széchy Tamás jelentős összeget (több mint 77 ezer magyar forintot) fizetett Hans Jakob von Rottal-nak (a vár előző birtokosának), illetve kb. 10.000 magyar forintot a királynak, hogy használhassa a várat.
A vár ábrázolása (Wikipedia)
A vár leghíresebb birtokosa kétségtelenül Széchy Mária volt aki két lánytestvérével, Évával és Katával (illetve férjeikkel) együtt örökölte meg Murányt az 1630-as években. Az özvegy Mária férjétől, rozsályi Kun Istvántól 1637-ben elvált, így került a képbe később, 1644-ben Wesselényi Ferenc. Wesselényi abban az időszakban a császárhoz hű várkapitány volt Füleken. Amikor I. Rákóczi György csapatai visszavonultak a Felvidék megszállt területeiről, Wesselényi Széchy Máriával összefogva csellel a Habsburgok kezére játszotta a várat, mely során Mária lett az egyedüli tulajdonos. Wesselényi feleségül vette Máriát, így lett belőle Felső-Magyarország főkapitánya és gróf. A történet több írót és költőt megihletett, többek között a kortárs Gyöngyösi Istvánt (Márssal Társolkodó Murányi Vénus) Petőfi Sándort (Szécsi Mária), Tompa Mihályt (Szécsi Mária).
Széchy Mária (ujkor.hu)
Gyöngyösi művében az Olümposz isteneinek munkálkodása vezet Mária és Ferenc közös cseléhez, akik akkor szeretnek egymásba, amikor Cupido nyila eltalálja őket, majd Mária segítségével Wesselényi emberei létrákon felmászva jutnak be a várba, egyetlen kardcsapás nélkül elfoglalva azt.
Wesselényi Ferenc (culura.hu)
Az eposz végkifejlete igen boldog, a történet azonban itt még nem ér véget, ugyanis Wesselényi Ferenc nevével legtöbben egy összeesküvés kapcsán találkozhattunk először. Az ország legnagyobb nemesi tekintélyei a 17. század közepére megelégelték a Habsburg politikát, az erős központosítást és a törökök elleni gyenge fellépéseket. Zrínyi Miklós 1664-es halála után Wesselényi Ferenc nádorispán lett a Habsburg-ellenes összeesküvés vezetője, akit Zrínyi Péter (Miklós öccse) is támogatott. A XIV. Lajos felé tett ajánlatok nem bizonyultak gyümölcsözőnek, azonban Murány falai között egyre több neves összeesküvő fordult meg: Rákóczi Ferenc (és felesége, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter leánya), az I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem által küldött követek, Nádasdy Ferenc országbíró, valamint Frangepán Ferenc. Wesselényi már nem érte meg a felkelés bukását, 1667-ben meghalt.
Széchy Mária 1672-ben még hősiesen próbálta védeni a várat, de V. Károly lotaringiai herceg csapatai elfoglalták azt, a vár úrnője pedig száműzetésbe kényszerült, 1679-ben halt meg Kőszegen.
A 18. század elején hol Thököly kuruc csapatai, hol a labancok foglalják el a várat. 1706-ban Bercsényi Miklós birtokolja a várat, még a magyar koronát is őrizték itt az ő idejében. A Rákóczi-féle szabadságharcot követően a vár stratégiai jelentősége megszűnt, először a Koháryak, majd a Coburgok birtokolják, de hadászati szerepe már nincs. 1840-ben már állt a jelenlegi turistaház elődje, ahol Petőfi Sándor és Tompa Mihály is belekarcolták nevüket a falba.
Miután a várban kigyönyörködjük magunkat, ereszkedjünk vissza a nyeregbe, és folytassuk utunkat a Murányi-fennsík irányába a kék jelzésen, a Siance masszív tömbjét kényelmes erdei úton megkerülve! Rövidesen egy hatalmas hegyi legelőre, a Velka Lúka-ra (Nagyrét, Hosszúrét) érünk, ahol az autóval érkezők járművüket hagyhatják. A réten az 1950-es években egy ménesbirtok létesült, a fakitermelést megkönnyítendő. Egy kis szerencsével akár testközelből is megcsodálhatjuk a napjainkban is a fennsík üde rétjén legelő murányi norik lovakat. Eredetileg hucul lovakat tenyésztettek a fennsíkon, később fjord, haflinger és norik fajtákkal keverték az állományt, napjainkban viszont fajtatiszta norik lovakból áll a ménes.
Velká Lúka csodás rétje és a norik lovak
A rét sarkában tájékoztató tábla és pihenőhely áll a túrázók rendelkezésére, szemfülesebbek pedig az erdőbe vezető ösvényt követve a fennsíkperem leszakadásának egy szép kilátópontjához juthatnak, ahonnan bámulatos kilátás nyílik a szemben emelkedő hegyoldal irdatlan szirtjeire, illetve korlátozott panoráma a Suchy Dol és a Ciganka irányába.
Az eldugott kilátópont
Ha időnkbe és energiánkba belefér, tegyünk kitérőt a fennsík legszebb kilátópontja, a Poludnica szirtjeire is. A fennsík látnivalóit egyébként egy hosszú, 30 kilométeres körtúra formájában bejárhatjuk egy nap alatt (vagy akár a különleges hegyi bivakházaknak köszönhetően több napot is rászánhatunk), erről a túráról egy korábbi posztban már írtam.
A Poludnica félelmetes szirtjei
A Velka Lúkán átkelve erdőbe, majd egy keskeny, de hosszú tisztásra érünk, majd rövidesen jobbra kell kanyarodnunk, a Bobacka-völgy irányába, ahol eleinte vezeték, majd patakcsobogás kíséri utunkat. Akár le is ereszkedhetünk a patak karsztforrásához, ami a hegység leghosszabb barlangrendszerének vizeit hozza felszínre. Azonban ha erre vetemednénk, mindenképp próbáljunk meggyőződni arról, van-e a közelben medve. Érdemes minél nagyobb zajt csapni, hogy elkerüljük a meglepetésszerű konfrontációt. A Bobacka-völgy végén egy meredek ösvényen ereszkedünk Murányhuta szélére, a falu felett a Garam-völgy irányába tartó kanyargós szerpentinútra. Az alpesi hangulatú völgykatlanban fekvő falu buszmegállójában, közvetlenül az út mellett a Bobacka-patak vízesésében gyönyörködhetünk (Vodopád Bobacka), ami a mészkősziklák alkotta szorosból tör elő és vize a Sztolica-hegység, pontosabban Kakasalja (Muranska Zdychava) irányába tart.
Innen már nincs messze túránk kiindulópontja: a Predna Horába való visszaúton az útmenti, bájos hegyi réteken sétálva a tájban is gyönyörködhetünk.
Most, hogy a határok a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára újranyitottak, menj el Murányba, nem fogod megbánni!
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, kövess a Facebook-on is!
Felhasznált források:
- https://varak.hu/latnivalo/index/2110-Muranyalja-Murany/
- https://www.hrady-zamky.sk/muran/
- https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/gomor-kishont-varmegye-894E/gomor-kishont-varmegye-kozsegei-irta-vende-aladar-8A89/murany-8C21/
- http://npmuranskaplanina.sopsr.sk/navstevnici/tipy-na-vylety/sysel-pasienkovy/
- http://old98.mtsz.org/utleiras/murany.htm
- http://npmuranskaplanina.sopsr.sk/uzavretie-veseleniho-jaskyne-jedinej-verejnosti-pristupnej-jaskyne-na-muranskej-planine/
- http://molnar-v-attila.blogspot.com/2016/04/most-virit-muranyi-boroszlan-daphne.html
- http://varvadasz.bloglap.hu/cikkek/a-felhok-felett-a-termeszet-vedelmeben-murany-kozepkori-vara-59809/
- https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1847-EFBB/szecsi-maria-F301/
- https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/tompa-mihaly-9406/elbeszelo-koltemenyek-A00C/1847-A47F/szecsi-maria-A56C/
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Wessel%C3%A9nyi-%C3%B6sszeesk%C3%BCv%C3%A9s
