A magyar-szlovák határ által kettéosztott, földalatti világáért világörökségi besorolást kapott Gömör-Tornai-karsztnak a földfelszín felett is megvannak a kirándulásra vagy komolyabb gyalogtúrára csábító pontjai. A mostani írásomban néhány szuper kilátópontot mutatok be a patakvölgyekkel tagolt kiterjedt karsztfennsíkok világában, melyek egy része bizonyára újdonság lesz az olvasók nagy része számára.
1.Szádvár
Évtizedekig homályba és méteres gazba vesztek a Szádvár romjai, melyek Szögliget közelében, egy 260 méterrel a Ménes-völgy talpa fölé emelkedő mészkősziklakúpon terülnek el. Az utóbbi években azonban a hatalmas kiterjedésű fellegvár egyre ismertebb lesz, köszönhetően a lelkes Szádvárért Baráti Körnek és a velük együttműködő szervezeteknek, akik spontán kezdeményezésként elkezdték a feltárást és az állagmegóvást. Az egyesület munkájába bárki bekapcsolódhat a Vármentő Napok keretén belül, mely akció már 28. alkalommal kerül megrendezésre márciusban.
A romok körül kisebb turisztikai fejlesztések is megvalósulnak az elkövetkező években: az egyik bástyát kilátóterasszá alakítják, a várba való feljutást pedig az egykori alsóvári csiga nyomvonalán kiépítendő lépcsővel könnyítik meg. A vár területén tájékoztató táblák lesznek elhelyezve, melyek segítségével többet megtudhatunk majd a vár múltjáról, az épületek egykori funkciójáról.
A romokat télen nem takarja el a fák lombkoronája, így akár lentről is láthatóak
A vár és környéke kifejezetten vonzó a természetjárók számára: a csobogó, bővízű patakok, források, kisebb vízesések, barlangok a gyönyörű zöld mohos sziklák és a páratlan kilátás miatt sokan keresik fel ezt a csodás helyet. A romok területét körbesétálva több kilátópontot is találhatunk: az egyik bástyáról az Alsó-hegy fennsíkjára, a Bódva-völgyére nyílik kilátás, északi irányban a Kárpátok 1000 és 2000 méter fölé emelkedő csúcsaiban, az Érchegység és a Tátra vonulataiban gyönyörködhetünk, a nyugati oldalon pedig a Ménes-völgyre, Szögligetre és a Karsztvidék végtelen erdőségeire tekinthetünk le.
Tipp: A vár körüli tanösvény bejárása körülbelül 5 kilométeres, tartalmas félnapos kirándulás, de a turistautakon akár 15-20 kilométeres körtúrát is tehetünk, érintve az egykori lengyel település, Derenk romjait. Aggtelek/Jósvafő és Bódvaszilas irányából tömegközlekedéssel is eljuthatunk Szögligetre. Szádvár az Országos Kéktúra útvonaláról tett néhány kilométeres kitérővel is elérhető.
2.A Galyaság kilátópontjai: Pitics-hegy, Borház-tető
A Galyaság egy különleges kistáj a Jósva-, Bódva- és Éger-völgyek közé beékelve, melyre jellemzőek a néhány lakossal rendelkező, bájos aprófalvak és a festői környezet, melyet az erdővel és kiterjedt kaszálókkal borított karsztos dombok nyújtanak.
A kilátó fémszerkezete igen rozsdás, a felmászás egyáltalán nem biztonságos
A Galyaság legmagasabb pontja a 456 méter magas Pitics-hegy, melynek csúcsán egy szebb napokat látott fémszerkezetes kilátó áll. A merészebbek a rozsdás létrákon még a felső szintre feljuthatnak, de a fenti korhadt deszkákon való álldogálás életveszélyes lehet. Habár ez így nem hangzik túl csábítóan, a kilátó tetejéről nyíló kilátás megérne egy felújítást, állagmegóvást. A kilátótól nem messze nyílik két, jelenleg nem látogatható barlang bejárata, ezek a Béke- és Szabadság-barlangok. Ezeknek a szakszerű bemutatásában hatalmas potenciál lenne, hogy a Baradla látogatható szakaszai mellett növeljék a térség turisztikai kínálatát. A Pitics-hegy alatt, a Szabadság-barlang bejáratától nem messze pedig az Éger turistaszállót is egy hangulatos hegyi turistaházzá lehetne alakítani. De természetesen ezek nélkül is egy igen kellemes táj ez, a turistacsalogató látványosságok hiánya miatt pedig az sem kizárt, hogy a vadállatokon és a legelő juhokon, teheneken kívül senkivel nem találkozunk. Sokan pedig éppen ezt az élményt keresik a természetjárásban, mely oly ritka ma már ha hazánk hegyvidékeit járjuk.
Szemben a Nagyoldal, mely egyben szigorúan védett bioszféra rezervátum
A Pitics-hegyről a gerincen továbbhaladva a töbrökkel szabdalt erdős és nyílt fennsíkokon keresztül jutunk el az apró Tornakápolnára, majd erdőben kaptatunk fel a Bérc 409 méteres kiemelkedésére, melyet Borház-tetőnek is neveznek. Idefent az árvalányhajas-héricses-szellőrózsás legelőn valódi körpanorámában lehet részünk, melyet tavasszal és nyár elején még gyönyörűbbé tesz a zöld szín megannyi árnyalata. A hegytetőről kis túlzással az Aggteleki Nemzeti Park teljes területét beláthatjuk a Nagyoldal sziklás oldalával, a Jósva-völgyével és a benne elterülő Szin és Szinpetri településekkel, a Szádvárral és a tornai Alsó-heggyel, a Bódva kanyonszerű áttörésével a Szalonnai- és Rudabányai-hegységek között. Alattunk a kaszálókkal, legelőkkel, elvétett facsoportokkal borított völgykatlanban Varbóc házai terülnek el. A távolban pedig a Szlovák-Karszt Felső-hegye és az Érchegység vonulatai emelkednek.
Bájos galyasági táj
Perkupa felé a gerincen még néhány kilométeren keresztül gyönyörködhetünk ebben a panorámában, ha épp erre van kedvünk továbbmenni.
Árvalányhajas mezők
A folyamatos legeltetés gátolja a visszaerdősülést
Kellemesen hullámzó dombok
Az Érchegység vonulatáig ellátni, de tiszta időben akár a Tátráig is.
Kereszt Varbóc felett
A Karsztvidék "lépcsői". Elöl a Szinpetri feletti tető, mögötte Szádvár romjai, az Alsó-hegy, a Felső-hegy, végül a Pipityke (1225 m) csúcsa.
Tipp: Bár a turistaútvonal-hálózat nem éppen sűrű ezen a vidéken, ha éppen nem fokozottan védett területen járunk (amire tábla is figyelmeztet), egészen nyugodtan letérhetünk a jelzetlen utakra is, bár ehhez megfelelő tájékozódási képesség szükséges, vagy legalább egy telefonos navigációs applikáció. A leggyakrabban a Locus nevű kiváló alkalmazást szokták ajánlani, én a kicsit egyszerűbb kezelőfelületű cseh fejlesztésű Mapy.cz-t használom, amihez csak az alap angoltudás szükséges, ráadásul teljesen ingyenes. Emellett a táskában szinte mindig ott van velünk egy outdoor GPS készülék is.
3. Sziklaterasz az Alsó-hegy peremén
GPS koordináták: 48.5578278N, 20.7353278E
Amikor Bódvaszilason járunk, akár csak átutazóban, mindig megcsodálom a település fölé magasodó Alsó-hegy meredek, sziklás letörését, így gondoltam fentről is jó ötlet lenne megnézni, hogy mutat a Bódva-völgy dombos tája. Az eredményben nem csalódtunk, pazar kilátásunk nyílik fentről. Egyedül a szikla megközelítése trükkös egy kicsit: ha a zsombolyos tanösvényről a sárga jelzésen elindulunk Tornanádaska irányába, körülbelül egy kilométer után jelöletlen csapáson sétálhatunk ki a kilátópontra.
Vecsembükki-zsomboly
Tipp: Az 500 méter felé emelkedő Alsó-hegy talán a Karsztvidék magyarországi részének legvadregényesebb területe. A Bódva- és Torna-völgy közötti lapos karsztplató a nevét a Torna-völgy túloldalán lévő Felső-hegyhez viszonyított mérete alapján kapta. A két hegy szinte csak magasságában különbözik egymástól, a Felső-hegy 300 méterrel az Alsó fölé tornyosul. Az Alsó-hegy tetején nyílik Magyarország legtöbb aknabarlangja, vagy itteni nevén zsombolya. Ezek a függőleges, meredek szakadékok behálózzák a hegy gyomrát. Turistaúton eljuthatunk a Vecsembükki-zsomboly bejárati nyílásához is, mely 234 méteres mélységét tekintve az országban harmadik helyen áll, csak a bükki Bányász- és István-lápai-barlangok előzik meg. Az Alsó-hegyen jó eséllyel turistákkal nem is igazán fogunk találkozni, így ha valaki nyugalomra vágyik, idefent egészen biztos megtalálja. Az utóbbi években pedig egy új turistaút nyomvonalát is kijelölték, amin akár a már szlovák területen található Tornagörgő katlanjába is leereszkedhetünk, ahol az ottani látványos vízesést, vagy akár a Felső-hegyet is felfedezhetjük. A jelzések egyelőre azonban – tudomásom szerint – nem lettek felfestve.
4.Súgói-szikla
GPS koordináták: 48.6599624N, 20.8876113E
Súgói-szikla
Ha a határon túli, magasabb fennsíkok felfedezésére adnánk a fejünket (és kivételesen nem a Szádelői-völgyet akarjuk bejárni), a Jászói-fennsík (Jasovská planina) egy kitűnő választás. A fennsík északi peremén kereshetjük meg a jelzetlen ösvényen elérhető, 700 méteres tengerszint feletti magasságig emelkedő Súgói-sziklát (Sugovská vyhladka), mely a Mecenzéfi turisták kedvelt helye. A mészkőszirtről a Bódva felső völgye látható Mecenzéf (Medzev) városával, ami a 19. században vashámoraival fontos ipartelepülés volt. A háttérben az Érchegység vonulata zárja a kilátást, a jól felismerhető Kojsói-havas kopasz csúcsával, rajta a meteorológiai állomással.
Tipp: A magyarlakta Ájból (Háj) indulva egy szerpentinút vezet fel a Jászói-fennsíkra, melynek peremén siklóernyős starthelyet is találhatunk, szuper kilátással – ezt a térképek is jelölik. A fennsíkon egész napos körtúrára is van lehetőség, mely során a Súgói-sziklát is érinthetjük. Remek A fennsík felső teraszáról, a turistautak kereszteződésében található Vaskapu-nyeregből (Sedlo Zelezna brána) a plató lapos, erdővel, ligetekkel és rétekkel borított felszínét csodálhatjuk meg fentről, a távolban pedig a Szádelői-völgy sziklái is előbukkannak. Innen a gerincúton könnyen megközelíthető a Gömör-Tornai-karszt legmagasabb pontja, a Szarvashegy (Jelení vrch), a maga 947 méterével, mely szintén egy pazar kilátópont. Ájfalucskába (Hacava) leereszkedve az Áji-völgy kanyonjában térhetünk vissza a kiindulópontunkra, útközben útba ejtve az Áji-vízeséseket (Hájske vodopády).
Vaskapu-nyereg, a távolban a Szádelői-völgy sziklái látszanak
Siklóernyős starthely a Jászói-fennsík peremén. Középen Torna várának gerince, mögötte a Tornai halastó.
5.Leány-kő és a Berzétei-sziklák
A Leány-kő (Dievcenska skala) és a Berzétei-sziklák (Brzotínske skaly) egymástól nem messze találhatók, méghozzá a Szilicei-fennsík (Silická planina) peremén, a Gömör-Tornai-karszt északi határán. Leggyorsabban Jólész (Jovice) településéről juthatunk fel meredek turistaúton a kiterjedt karsztplatóra, ahonnan a zöld, majd zöld háromszög jelzéseken nyugati irányban a Berzétei-sziklákat kereshetjük fel, keleti irányban pedig szintén zöld és zöld háromszög jelzésen a Leány-kőt.
Berzétei-sziklák
A Rozsnyói-medence, alattunk a halastórendszer
A Sajó-kanyon a Szilicei- és Pelsőci-fennsík között
Alattunk terül el Rozsnyó városa
Formás sziklaormok
A Király-hegy (Alacsony-Tátra) mindenhol ott van
A Berzétei-sziklákat valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, aki a Sajó völgyén keresztül, Rozsnyó felé jár a Tátrába. Ezek a sziklák azok, melyek az út jobb oldalán, afölött 250-300 méterrel emelkednek, helyenként igen merész sziklatornyok formájában. Nemrég látták el jelzéssel a Rozsnyó környékén élők egyik kedvenc kirándulóhelyének is számító sziklacsúcsot, melyről szédítő magasságból csodálhatjuk meg a Rozsnyói-medencét, az alattunk apró pontokként haladó autókat, a halastavakat, vagy akár a Tátra csúcsait, ha az időjárás engedi. A szirtet körbejárva több kilátópontot, meredek sziklaormot lelhetünk, így érdemes óvatosan ezek közül néhány tetejére felmászni. Talán mondani sem kell, hogy a mészkősziklagyep változatos élővilága, a megannyi vadvirág még változatosabbá teszi ezt a különleges, valódi karsztos vad sziklaletörést.
A Leány-kő kicsivel északabbra található a Csermosnya-patak völgye felett. Alattunk terülnek el a völgy települései, például Jólész vagy Várhosszúrét. Rozsnyó városa és a közeli Krasznahorka vára makettként foglalja el a tájat, csakúgy mint a mögötte húzódó Volovec vonulata. Sokan mondják, hogy a Rozsnyói-medence a Kárpát-medence kicsinyített mása, és talán idefentről győződhetünk meg erről leginkább.
Leány-kő, kilátás a Csermosnya-patak völgyébe.
Balra Krasznahorka vára, jobbra az Andrássy mauzóleum, fent a Pipityke (1225).
Rozsnyó városa a Leány-kőről
Tipp: A Szilicei-fennsík a Gömör-Tornai-karszt hét fennsíkjának legnagyobbika, ha a kiterjedést nézzük. Ebből ágazik ki a Felső- és Alsó-hegy is, előbbitől a forgalmas Szoroskői-hágó választja el, mely Rozsnyó és Kassa között a legrövidebb közlekedési útvonal. A tengerszint feletti magassága 5-600 méter körüli, egyes részein szinte majdnem teljesen lapos, máshol mély töbröket, vakvölgyeket találhatunk. Karsztjelenségekben rendkívül gazdag, turistaút vezet például a 142 méter mély Kis-Zsombolyhoz (Malá Zomboj), valamint a Szilicei-jégbarlang különleges beszakadt töbréhez. A Sajó-völgyében élők csak Kishegynek nevezték a Szilicei-fennsíkot, hiszen a folyó túloldalán emelkedő Pelsőci-fennsík, avagy Nagyhegy körülbelül kétszáz méterrel magasabb. Idefent csak két település jött létre, melyeket ma is magyarok laknak. Szilice és Borzova (Szádvárborsa/Silická Brezová) lakosai legeltetésből, mészégetésből éltek, a települések létrejöttüket a fennsík tetején eredő karsztforrásoknak köszönhetik, melyek vize visszafolyókban tűnik el. A fennsíkon vannak turistautak, viszont ha körtúrát szeretnénk tenni, akkor minimum 25 kilométeres túrával kell számolni. A Rozsnyó környéki tömegközlekedés kifejezetten jó, így nem feltétlenül vagyunk rászorulva a körtúrára. Elegendő folyadékot azonban mindenképp vigyünk magunkkal, mert bolt vagy forrás nincs fent.
Tipikus táj a hatalmas fennsíkon
A Szilicei-jégbarlang torkában nyáron is hűvös van
6.Gencsi-kő (Gerlasska Skala)
Végül de nem utolsó sorban a Sajó kanyonjának túloldalára is érdemes ellátogatni, a Pelsőci-fennsík (Plesivecká Planina) 5-800 méterrel a tengerszint felé emelkedő platójára. A szigetszerűen a Sajó, a Csetnek és a Rozsnyói-medence felé meredeken emelkedő fennsík peremén szinte minden oldalon kilátópontok, karrmezők, sziklagyepek találhatók, így érdemes elindulni felfedezni azokat. Jelzett úton csak egyetlen kilátószikla közelíthető meg, ez pedig a Gencsi-kő (Gerlasska Skala), a fennsík északi letörésénél. A mészkőszirt a szlovák nevét onnan kapta, hogy megfelelő időjárási körülmények mellett a Gerlachfalvi csúcs is kitűnően látszik. Alattunk Gencs házai sorakoznak, mögötte az Érchegység gerince. A Király-hegy alacsony-tátrai magaslata már szinte karnyújtásnyira van.
Gencsi-kő
Szabad szemmel a felhős időben fel sem tűnt a Tátra, csak miután a képet megnyitottam
Tipp: A Gencsi-követ több irányból is meg lehet közelíteni, legegyszerűbb Berzétekőrös (Kruzna), Csetnek (Stitník) irányából. A fennsíkon nincs túl sok jelzett turistaút, viszont ennek ellenére is érdemes egy-egy alkalommal felkapaszkodni ide az egyedi, vadregényes karsztfennsíki hangulat miatt. Emberekkel szinte biztos, hogy nem találkozunk, viszont vadállatokkal szinte biztos, hogy igen. Idefent is aknabarlangok tucatjai sorakoznak, leghíresebb a Csengő-lyuk. Ez az egyik olyan része a Karsztvidéknek, ahol igazi montán, kárpáti flórával találkozhatunk, az egész hegységben itt nyílik egyedül a kárpáti sáfrány. Ha hosszabb túrát szeretnénk, a Pelsőcről induló autóbuszjárattal Csetnekig utazva visszafelé a kék jelzést követve a leglátványosabb fennsíkrészeken túrázhatunk, illetve akár kerékpárral is feltekerhetünk ide, ha bírjuk.
A mindenhonnan látszó Király-hegy egy külön bejegyzést is megérdemel :)
A téli fennsík nagyon hangulatos
A cikkből természetesen sokminden kimaradt, egyrészt azért, mert vannak olyan kilátóhelyek, melyeket már részletesebben bemutattam (pl. Szádelői-völgy), másrészt azért, mert még mi sem jártunk minden, felsorolásra érdemes helyen. A jövőben viszont egészen biztosan folytatom ezt az összeállítást, így ha kíváncsiak vagytok, érdemes követni a blogot, vagy a Facebook oldalunkat.
Térkép a kilátópontokhoz:
Ajánlott bejegyzések:
- Ördög-barlang, Áji-völgy
- Szádelői-völgy
- Telekes-völgy, Ördöggát-szurdok
- Tavaszi túratippek a Gömör-Tornai-karszton
- Barlangolás a karszton az aggteleki határon túl
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, nyomj egy ‘Tetszik’ gombot a Facebook oldalunkra!
