A hegység főgerincének keleti végén, méltóságteljesen emelkedik a felvidéki táj fölé a Király-hegy bástyája. A Király-kopaszának, azaz szlovákul Králová Hol'ának is nevezett gyephavasi tömb, mely egykor Mátyás király kedvelt vadászterülete volt, a történelmi Gömör legmagasabb pontjaként még ma is különös vonzerővel bír. A szlovákok versek, műalkotások, mondák, népdalok formájában is kifejezik csodálatukat a hegy iránt, mely a Kriván mellett az ország másik jelképének számít.
Gyakran tréfálkozunk azzal kirándulásaink alkalmával, hogy a Király-hegy mindenhonnan látszik. A semmivel össze nem téveszthető masszívum, tetején egy ormótlan TV átjátszóval az egyik legjobb tájékozódási pont a környéken. Bár a Magas-Tátra csúcsainak magasságát nem közelíti meg, a maga 1947 méteres tengerszint feletti magasságával így is versenyre tud kelni a vad, csipkézett hegyormokkal, hisz' déli irányból nézve pimaszul kitakarja azokat. Kicsit olyan, mintha elszakadt volna nyugatabbra emelkedő "testvéreitől", a Gyömbér, a Chopok és a Deres sziklacsúcsaitól, hiszen magasságban csaknem utoléri őket. Pedig a két hegyszakasz, azaz az északról nézve valódi alpesi formakincsű, jégkorszakban alaposan megformált Gyömbéri-Tátra és a valamivel szelídebb, de hasonló géniuszú Király-hegyi-Tátra között azonban egy több mint 30 kilométeres, jóval alacsonyabb hegygerinc húzódik, melynek a legnagyobb kiemelkedése a főgerincen a 1690 méteres Vel'ká Vápenica, a főgerinctől északra pedig a Vel'ky Bok (1727). A Király-hegy Gömör, Szepes és Liptó határán emelkedik, elválasztja és összeköti ezeket a régiókat. A múltban a kereskedők a gerincen áthágva szállították áruikat.
A Kojsói-havas irányából nézve
Nem tudok elfogulatlan lenni, ha a Király-hegyről írok, hiszen ez volt az első, már magashegyinek nevezhető csúcs, melynek tetejére feltúráztunk, akkor még edzetlen lábakkal. Aki már járt ott, annak mondanom sem kell, hogy másnap pokoli izomláz lett az eredménye a túrának. Nem nehéz feljutni, de nem is adja magát könnyen, illetve nagyon fontos, hogy az időjárásnak és a terepviszonyoknak (itt leginkább a hóra gondolok) megfelelő felszereléssel, kellő körültekintéssel induljunk el. Amit nem árt tudni, hogy ez a legmagasabb csúcs Szlovákiában, ahova kerékpárral is feljuthatunk, ráadásul viszonylag jól járható úton. Első túránk óta régóta terveztük már a hegy újbóli meghódítását, azonban valami mindig közbejött (illetve egyszer egy vihar hiúsította meg utunkat kb. félúton), tavaly viszont újra élvezhettük a végtelennek érződő gyephavasi táj semmihez nem hasonlítható varázsát.
Néhány szó a természetföldrajzi viszonyokról
A Murányi, Sztracenai vad fenyőerdőkből kibukkanva szinte mellbevágó a tavasszal még gyakran hófoltokkal tarkított, jellegzetes csúcs látványa. A hegyre vezető túraútvonalaknak a déli, hozzánk közelebb lévő oldalon két népszerű kiindulópontja van: Sumiac (Királyhegyalja) és Telgárt (Garamfő). Utóbbi település magyar nevét értelemszerűen onnan kapta, hogy itt ered a Garam-folyó, a forrását az országút mellett találjuk. Viszont ami egészen különlegessé teszi a Király-hegy vízrajzi helyzetét, az az, hogy nem egy, hanem négy jelentős folyó ered lankáin: a már említett Garamon (Hron) kívül a Hernád (Hornád), a (Fekete-)Vág (Cierny Váh), valamint a Gölnic (Hnilec) is itt indul útjára.
Néhány a Király-hegy nyári virágai közül (galéria)
Ahogy az az Alacsony-Tátrára jellemző, a hegylábakat részben fiatalabb, jól karsztosodó kőzetek borítják, azonban itt a csúcsrégióban nem a gránit, hanem más, óidei, metamorf kőzetek dominálnak, leginkább gneisz és csillámpala. A változatos formakincs kőtengerek, sziklacsúcsok (Bartková, Király-szikla), szikla-amfiteátrumok (Martalúzka) képében mutatkozik meg, a hegygerinc északi lejtőin pedig U alakú gleccserkatlanok sorakoznak, melyek ugyan szelídebbek, mint a hegység középső-nyugati részén lévők, de így is igen látványosak.
A Murányi vár lőrésén át
A Borovszky-féle "Magyarország vármegyéi és városai" című monográfiában (1896) Fábry János így ír Gömör-Kishont vármegye természetföldrajzi viszonyairól, azon belül a vármegyét északnyugatról határoló hegyláncolatról:
(...)
A teljes kötet elérhető itt: https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/5.html
A környék vadban igen gazdag, gyakran találkozhatunk szarvassal, őzzel, rókával a hegy lankáin, de nem ritka a farkasészlelés sem. A vidék bizony medvében is bővelkedik, így nem árt, ha medvecsengővel felszerelkezve indulunk útnak, és lehetőleg nem térünk le a jelzett útvonalakról. A nagytestű ragadozók ugyan eléggé el vannak terjedve errefelé, viszont - ahogy azt már többször is írtam - az Északnyugati-Kárpátokban az elmúlt több mint száz évben nem volt halálos medvetámadás, így nem kell démonizálni őket.
A havasi régióban zerge nem él (a Gyömbér-környéki kétezresekkel ellentétben, ahol a sziklás, vad letörésekkel tagolt terep kiváló életfeltételeket biztosít számukra), azonban a Coburgok a 19. század végén mormotákat telepítettek a Király-hegytől nyugatra emelkedő fagymarta sziklákra vadászat céljából - ez a mormotakolónia azóta is vígan éldegél a sziklákon, így a szemfülesebbek rögtön kiszúrhatják őket.
Király-hegy a Csikorgóról (Bükk-hegység)
A hegylábakon még jellemző a lombhullató erdő és az azzal váltakozó a hegyaljai kaszálórétek, legelők, melyek tehéncsordáknak, juhnyájaknak adnak otthont. Feljebb sűrű, intenzív művelés alatt álló lucfenyves borítja a hegyoldalakat. Sajnos a (18-19. században Közép-Európába betelepített) lucfenyő a klímaváltozással már egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt, illetve hatalmas tarvágások is éktelenkednek a hegyoldalakban, a fenntartható erdőgazdálkodásnak itt nyomát sem láthatjuk, annak ellenére, hogy az Alacsony-Tátra Nemzeti Parkban járunk. Feljebb a törpefenyvesek és borókák alkotnak dús vegetációt, ami fölött a környék legkiterjedtebb, és növényfajokban leggazdagabb egybefüggő havasi gyepszőnyege terül el, ahol a fekete- és vörösáfonyánál nagyobb növényfajokat már nem találunk. Ez a havasi gyepvilág viszont folyamatos karbantartásra szorul, így minden nyáron birkanyájak legelik végig a hegygerincet.
Túra a hegyre
A Király-hegy hatalmas, teknőre emlékeztető tömbje hívogató és egyben tiszteletet parancsoló látvány. Szerencsére a csúcsot a déli oldalról mindössze 3-4 óra alatt elérhetjük gyalogosan. Telgártból a zöld vagy a piros, míg Sumiacból a kék jelzésű turistautat válasszuk, ha a hegyet egy rövidebb (14-16 kilométer hosszú) körtúra formájában szeretnénk bejárni. Sumiacból a kék jelzésen érjük el a csúcsot, ahol a gerincen mindenképp érdemes sétát tenni a Stredná Hol'a irányába, majd a zöld jelzésen a Király-szikla (Král'ová Skala) érintésével ereszkedünk a sárga jelzésű, hegyoldalt harántoló útra, melyen visszatérhetünk a kék jelzés elejére. A túrát fordítva is megtehetjük, ha lefelé szeretnénk a Predné Sedlo-ban épült menedékházban megpihenni, enni-inni.
A rövidebb körtúra térképe
Az északi és keleti oldal túralehetőségeit - ismeretek hiányában - ebben az írásban nem szeretném bemutatni. Mindenesetre érdemes megemlíteni, hogy, Liptovska Teplicka, Spisské Bytre, Vernár településekről és Pusty Polé-ből is jelzett utakon érhető el a hegycsúcs.
Az alábbiakban pedig egy hosszabb túrát szeretnék bemutatni, melyet akár két napra felbontva is meg lehet csinálni, a hegygerincen álló, hangulatos Andrejcová kunyhóban, vagy a Király-hegy tetején lévő szükségszálláson megszállva. A viszonylag jó buszközlekedésnek köszönhetően az egynapos változat teljesítése sem lehetetlen. Mi is ezt kíséreltük meg, azonban egy vihar leparancsolt minket a gerincről (a túra távja így sem változott, időnk bőven lett volna még), így a második részletet egy évvel később pótoltuk be. A teljes túrával még tartozunk magunknak, bár az is lehet, hogy a tervezett Alacsony-Tátra gerinctúránkon pótoljuk majd. Mindenesetre a mellékelt térképen végigkövethető az útvonal.
Fontos, hogy csak megfelelő állóképességgel vágjunk neki a túrának. Technikai nehézségek nincsenek útközben (eltekintve a nagyon rövid mászástól a Király-szikla sziklatömbjein), viszont a meredek emelkedők és lejtők, valamint a bizonytalan időjárási viszonyok megnehezíthetik a túrát. Ha ködös időt fogunk ki, inkább ne válasszuk ezt a túrát, és ugyanez a javaslatom abban az esetben is, ha aznapra vihart jeleznek. Mi éppenséggel kifogtunk egy viharos délutánt, így rögtönöznünk kellett, ugyanis a gerincet az Andrejcová és a Király-hegy között hivatalos, jelzett turistaúton NEM lehet elhagyni, viszont fent maradni veszélyes. Ha mindenképp el akarjuk hagyni a gerincet, tegyük azt egy völgyfőnél, lehetőleg a déli oldalon, ami jóval lankásabb az északi oldalaknál - mi is ezt tettük, azonban a törpefenyő-rengetegen áttörni megterhelő feladat, így továbbra is azt javaslom, ha már csak egy kicsi esély is mutatkozik arra, hogy vihar lesz, inkább ne ezt a túrát válasszuk!
A túra útvonala: Pohorelá - Útulna Andrejcová - Bartková - Orlová - Stredná Hol'a - Král'ová Hol'a - Kral'ova Skala - Telgárt (vagy Predné Sedlo - Sumiac). Aki kényelmesebben akarja végigjárni a túrát, tegye meg fordítva, a Király-hegytől az Andrejcováig egy meglepően lankás gerincmenet vezet.
A hosszabb túra útvonala
Itthonról Telgárt kb. 2 órányira van autóval, ezért itt, az egyik utca végében parkoltunk, érkezésünket pedig a Breznóbányába tartó autóbusz menetrendjéhez igazítottuk. Busszal Pohoreláig utaztunk (kb. 20 perc) és innen kezdtük meg túránkat. A túra (azaz pontosabban túrák) fényképei 2019 és 2020 augusztusában készültek.
Telgárt / Švermovo / Garamfő
A Garam forrásának közelében álló települést a hagyomány szerint IV. Béla alapította, egy vadaskerttel a falu határában - innen ered a ma is élő, német eredetű településnév (Tiergarten - a 18. századi forrásokban Thergarten - ennek jelentése "állatkert, vadaskert"). Bár már az árpádok idejében királyi vadaskert volt itt, a mondák mégis Hunyadi Mátyáshoz kötik a település határában emelkedő Király-hegy nevét. A környék birtokosai közé tartoztak a Thökölyek, a Kozáryak, majd végül a bolgár Coburgok is, akik előszeretettel időztek a vidéken. 1948-ban egy cseh partizánharcosról Švermovo-ra keresztelték a települést, bár a rendszerváltozás után a helyiek kaptak az alkalmon, hogy az eredeti nevét visszaállítsák, ugyanis a névadó partizán állítólag még csak meg sem fordult errefelé. A kb. 1.500 fő által lakott településen több panzió, étterem üzemel, a Király-heggyel szemben síközpont található. Legnagyobb nevezetessége a Chmarossky vasúti viadukt, mely az 1930-as években épült, a mellette lévő különleges, hurok alakzatban vezetett vasútvonallal együtt.
Šumiac / Sumjácz / Királyhegyalja / Königsberg bei Großrauschenbach
A Király-hegy déli lankáin terpeszkedő település Telgárthoz hasonlóan a murányi vár tartozékaként jött létre a késő-középkorban. Eredetileg ruszinok lakták (az egyik legnyugatabbra fekvő település, melyet laktak), ma szinte teljesen szlovák település. A falu többször elpusztult. A 16. században a törökök gyújtották fel, így a falu elnéptelenedett egy időre. A 18. században a lakosok leginkább szénégetéssel foglalkoztak, de sokan dolgoztak a környék vashámoraiban is. 1898-ban a település leégett, de az akkori birtokos Szász-Coburg-Gothai Ferdinánd herceg újjáépíttette. A szlovák eredetű Sumjácz elnevezés "zúgó"-t jelent, valószínűleg a patakparti elhelyezkedésből kapta ezt a nevet. Legértékesebb műemlékei közé tartozik a görögkatolikus templom 1775-ből.
Pohorelá / Koháryháza / Garamkohó
A Sashegy (Orlova hol'a) lábánál fekvő település magyar nevét onnan kapta, hogy egykor a Koháry család birtokában volt (mely birtokokat később a Szász-Coburg-Gothai család örökölt meg). A 19. század végén már a Pohorella elnevezést használják. Sumjácz-cal egyetemben vlach jog alapján keletkezett. A Garam partján a 18. században vízzel hajtott vashámort létesítettek (Pohorelská Masa), a környék a 19. század közepére, a Coburgok idejében igazi fémmegmunkáló központtá vált, több környékbeli üzemből álló hálózat tartozott hozzá.
Az autóbusz a főúton áll meg, az arra merőleges Pohorelába nem kanyarodik be, így a hosszú és meredeken emelkedő utcán gyalog kellett végigbaktatnunk. Bemelegítésnek kiváló, bár ha a másik irányból csinálnánk meg a túrát, nem lenne kellemes a több kilométeres aszfalton végigsétálni a túra végén. A falu végén vasas vizű forrást találunk, illetve egy rövid (kb. 10 kilométer hosszú) körtúra-útvonalat, melyen a Vodopád pod Orlovou nevű vízesés érhető el. Ez egyelőre nekünk még kimaradt.
Pohorelá végén
Az egyre meredekebben emelkedő kék jelzésű turistaút elhagyja a települést, majd egy fenyőerdősávon átvezetve, zöldellő legelőkre tér, mesés panorámával a Felső-Garammentére (Horehronie). A túrának már ez a szakasza is gyönyörű kilátásokban bővelkedik, pedig még közelében sem vagyunk a főgerincnek. Az első emelkedőnkön a falu elejétől a főgerincig nem kevesebb, mint 750 méternyi szintemelkedést kell legyűrnünk, kb. 6 kilométer alatt, bár az is igaz, hogy alacsony-tátrai viszonylatban ez még egy egész enyhének számít.
Pohorelá legelői
Felettünk vészjóslóan emelkednek a főgerinc havasai, a Bartková és a Király-heggyel vetekedő, jellegzetes formájú Orlová (Sashegy), mely a Pohorelaiak szent hegye is. A távolból ezeket a csúcsokat alig lehet észrevenni, belesimulnak a Király-hegy tömbjébe, de alulról nézve más a helyzet.
Magasan felettünk a Bartková és Orlová csúcsai meredeznek
Újabb fenyőerdőfolt és újabb rétek váltják egymást, majd ahol az út még meredekebb lesz, fiatal fenyves. A távolban már a Murányi-fennsík girbegurba, völgyekkel sűrűn szabdalt hegyei is feltűnnek. Nemsokára Pohorelát is madártávlatból szemlélhetjük - az egyetlen előnye annak, hogy (sajnos) nincs összefüggő erdő, hogy a kilátás így végig pazar, a hosszú emelkedő ezért egyáltalán nem lesz unalmas.
Erdei derécék keretezik a kilátást a Garam-völgyre
Az útvonalon sűrűn termő málna- és szederbokrok kényeztetnek minket, megkönnyítve a fárasztó kaptatón való haladást (bár érdemes türtőztetni magunkat, nehogy az ész nélküli csemegézés közben összetalálkozzunk egy macival). Az utat a rózsaszín különböző árnyalataiban pompázó erdei derécék szegélyezik. Egy nagyobb, sziklás erdei kaptató során pedig megjelenik a vörös- és feketeáfonya, mint sűrű aljnövényzet, ami jelzi, hogy hamarosan a gerinc szintjébe érkezünk.
Feszület az Andrejcová alatt, a főgerincen
A főgerincen áthaladó piros jelzést 1410 méteren érjük el, épp az Útulňa Andrejcová mellett, mely egy ingyenesen használható hegyi kunyhó, elsősorban az Alacsony-Tátra gerinctúráját teljesítők részére, de napközben ételt és italt is fogyaszthatunk idefent. Maga a kunyhó a gerincen nyugat felé fordulva érhető el, de jól ki van táblázva, nem lehet eltévedni. Az 1968-ban épített, igen nomád, de rendkívül hangulatos turistakunyhó deszkázatára derékaljainkat teríthetjük le, mellette a tisztáson sátorozásra van lehetőség. A házikótól nem messze hűs vizű forrás csobog, a ház mellett pedig sütögethetünk is, ha kedvünk tartja. Eszményi hely ez, főleg azt a nem elhanyagolható tényt is figyelembe véve, hogy szemben, szinte karnyújtásnyira, épp a Magas-Tátra csúcsai emelkednek, a kilátás így elsőosztályú.
Az Andrejcová-kunyhó
Egyelőre még nem aludtunk idefent, de amint alkalmas lesz az idő (és persze nem lesznek korlátozások), pótoljuk! A kötelező Kofolázás után elindultunk a gerincen az Andrejcová fennsíkszerű "csúcsa" felé. Itt, 1500 méter körül még a lucfenyves-törpefenyves elegyerdő dominál. A háttérben emelkedő Bartková-Orlová kettős még nagyon magasnak tűnik. Az enyhén hullámzó bércutat a Ždiarske sedlo-ban váltja fel a meredek, törpefenyővel benőtt emelkedő, mely egyenest' a Király-hegyi-Tátra legendás szépségű havasi gyepvilágába vezet minket.
Kilátás a Vel'ká Vápenica irányába
Az Andrejcová platóján látjuk, hogy még tekintélyes emelkedő vár ránk a gyephavasi csúcsokig
Ebben a nyeregben kezdődik az igazi Királyhegyi-Tátra
A szuszogtató kaptatón több mint 300 méter szintemelkedés vár ránk, a végén pedig a Bartková sziklagörgetegekkel borított csúcsa. Innentől válik igazán alacsony-tátrai hangulatúvá a táj. A Bartková (1790 m) leginkább a Chopok vagy a Deres környékének sziklákban gazdag csúcsaira emlékeztet. A fagyaprózódástól százezernyi darabra hasadt szürkésbarna gneisztömbök szanaszét hevernek a hegyoldalban, a csúcson pedig (csakúgy mint a Chopokon) úgy tűnik, mintha valaki szándékosan halomba rakta volna ezeket a köveket.
Kapaszkodás a Bartkovára
Kilátások a Bartkováról
A kilátás lehengerlő, csakúgy mint a túra hátralévő részén végig. Sajnos a szeszélyes időjárás következtében gyakran futhatunk bele a teljes gerincet befedő tejködbe, de ez ellen nem lehet mit tenni, a túrázás egyik "veszélye" (ami itt valós értelemben is jelenthet veszélyt, GPS hiányában ugyanis nem könnyű a kopár hegygerincen való tájékozódás. Az Orlová felé haladva érintünk egy északi kitettségű gleccserkatlant is, mely ékes bizonyítéka annak, hogy a jégkorszakban még az egész alacsony völgyfőkben is jellemző lehetett a vastag jégfelhalmozódás. A katlant kisebb sziklaletörések határolják, aljában morénás kitöltés látható. A Gyömbér környékén található katlanokhoz képest mérete elhanyagolható, de így is szép látványt nyújt. A nyeregből a gerinc kitartóan emelkedik az Orlová (1840) felé, melyet kettős kereszt ékesít.
A katlan
Orlová (Sashegy)
Idefentről pillanthatjuk meg a túra során először a Király-hegy fenséges csúcsát, rajta a nem túl esztétikus TV toronnyal. A táj egyre kietlenebbé válik, a felhős, szeles, zord időjárás csak hozzátesz ehhez az élményhez. Idefent a fű csak június és július fordulóján zöld, egyébként pedig sárgásbarna, csak az áfonya zöld és vörös levelei nyújtanak némi kontrasztot. Szép látványt nyújt a Király-hegyről déli irányban lefutó sziklás, Vysné Rovienky nevezetű gerinc is.
Az Orlovától a Király-hegy felé
(2019-ben a túránkat itt kellett félbeszakítanunk, a gerincről kiszúrtunk egy erdészeti utat, amihez leereszkedtünk, majd azon kanyarogtunk le Sumiac-ba, érintve a Sumiacky Potok völgyét. Az innen következő fényképek már 2020-ban készültek, amikor Telgártról tettünk körtúrát a Király-hegyre. A leírást azonban a térképen feltüntetett útvonalnak megfelelően folytatom)
Az Orlová és a Király-hegy között emelkedő, 1876 méteres Stredná Hol'át az előzőnél még szebb, U alakú gleccservályúk keretezik, melyeket a sítúrázók előszeretettel használnak lesiklásaikhoz. A Király-hegy csúcsa alatti bálványszerű, sokszögletűre töredezett gneisztömbök mintha egy erődítmény falaiként meredeznének, védve a teknőalakú hegyet. Itt közvetlenül a Magas-Tátrával szemben találjuk magunkat, szabad szemmel jól kivehető például a csorbatói síugrósánc, a Fátyol-vízesés, Tátraváros és persze a sok-sok csipkézett csúcs.
A Király-hegy és a Stredná Hola közötti letörés
A völgy túloldalán a Magas-Tátra
Egy sekélyebb gerincszakasz után 1875 méteren érjük el a Király-hegy sziklaletörését, innentől már az asztalszerűen lapos gneisztömbökön emelkedve egyenesen a csúcsra érkezünk. A sziklák között azonban érdemes elidőzni egy kicsit, hiszen a 19. században a Coburg hercegek által betelepített mormoták utódai előszeretettel süttetik hasukat a napon, hangos füttyentéssel jelezve társaiknak, ha holló, vagy más nagytestű madár röppen el felettük.
Ha szerencsések vagyunk, a sziklákon ücsörgő mormotákat is láthatjuk
A nyári viszonyokhoz képest tiszta időjárást gyorsan fel tudja váltani a szemerkélő eső és a hegycsúcsot ostromló felhők sokasága. Miután már kigyönyörködtük magunkat a kilátásban, annyira nem vettük zokon a látványos felhőparádét, sőt, hosszú percekig bámultuk, ahogy a hegy déli oldaláról a ködfelhőzet hogyan bukik át az északira.
Előttünk a csúcs
Felhőben a gerinc
A Király-hegy csúcsán bár tolongás nem volt, azért megfordultak aznap jópáran (megjegyzendő, hogy egy Magas-Tátra csúcson ennyi ember már bőven tömegnek számítana), ami nem meglepő, ugyanis az elsőosztályú kilátás reményében nemcsak gyalogtúrázók sokasága indul útnak, de kerékpárosok és siklóernyősök is, akiknek valószínűleg megadják az engedélyt a gépkocsival való behajtásra is. Ráadásul a gerincet karbantartó birkanyáj is éppen a csúcsot jelző tábla közelében legelészett. A gerincen emlékoszlop jelzi, hogy a hegy közelében állomásozott rengeteg partizán a II. világháború végén, a szlovák nemzeti felkelés idején. Emellett egy részletes tájékoztatást nyújtó információs panel is megtalálható a csúcs közelében. Az 1960-ban épített TV átjátszó monstrum disztopikus látványt nyújt. Az épület és a gigantikus, 120 méter magas vörös-fehér torony még a Bükkből is szabad szemmel látható. Az épület egyik helyiségébe bárki behúzódhat erős szél, vagy viharok esetén, illetve a Hegyi Mentőszolgálatnak is üzemel itt állomása.
A csúcson és környékén változatos a panoráma
Vegyük végig a kilátást is! Hegyek, hullámzó bércek minden irányban, ameddig a szem ellát! Szemben a Liptói-havasok (Nyugati-Tátra, Zapadné Tatry), a Magas-Tátra és a Bélai-havasok (Belianske Tatry) hármasa koronázza a tájat, alatta Poprád városával, a Kecskehát-gerinccel. A Szepesi-Magura, a Csergő-hegység, a Pieninek csakugyan szépen látszanak szinte bármilyen időjárás mellett. A szomszédos Szlovák Paradicsom patakok által szétszabdalt karsztfennsíkja szinte a lábunk előtt hever - jól kivehető a Holló-szikla (Havrania skala) és az Éleskő (Ostrá skala). A Szlovák Paradicsomot a Gömör-Szepesi-érchegység (Volovské vrchy) gerincei határolják. Délre a Sztolica lustán terpeszkedő, 1476 méteres vonulatát, valamint a Murányi-fennsíkot látjuk - edzettebb szeműek a Cigánka szikláját is meg fogják találni, melyen Murány várának romjai állnak. Nyugatabbra a Fabova hola, nem sokkal távolabb a Klenóci-Vepor vaddisznóra emlékeztető formájú platója emelkednek. A távolban pedig, a Gömör-Tornai-karszton és a Cseres-hegység dombjain túl a Bükk és a Mátra kéklenek.
Legendák, dalok
A Király-hegy elnevezés a helyi folklór szerint Hunyadi Mátyáshoz köthető, aki gyakran vadászott a hegy alatti erdőségben. A monda szerint a csúcson álló lapos sziklán, a Királyasztalon sokáig egy felirat volt látható: ,,Itt szórakozott Mátyás, Magyarország királya, 1474-ben". Amikor a király egy vadászat során késve ért a kőasztalhoz, a katonái nélküle kezdtek lakomához, az odatévedő éhes zarándokot pedig elkergették. Amikor a király végre megérkezett, megvendégelte a zarándokot, miközben a katonáknak büntetésből a hátukon kellett tartani a kőasztalt. A szlovák folklórban persze elmaradhatatlan a Jánosik-monda, melyben a híres rablóvezér a hegy egyik kövébe véste társai nevét. Egyébként nemcsak királyok vadásztak errefelé, állítólag a második világháború alatt Ribbentrop és Göring egymás között osztották fel a Király-hegy és Murányi-fennsík környékét mint vadászterületet, fittyet hányva az akkor még hivatalosan a területet birtokló Coburgokra.
A leghíresebb népdal, mely a hegyhez köthető, a ,,Na Kralovej Holi" címet viseli, több előadó is feldolgozta már. Kezdősora valahogy így szól: ,,Fenn a Király-hegyen áll egy zöld fa". Pár éve valóban ültettek egy lucfenyőt a hegy legtetejére, a népdal szerzői iránti tisztelgés gyanánt.
A fenséges csúcsról körbetekintve tiszta időben hat(!) országot belátni: Szlovákia teljes keleti részét, annak minden bércével, Lengyelország számos magaslatát, nyugatra Csehország hegyei tűnnek fel, míg keletre az Ukrajnai Kárpátok fehérlenek. Délre, messze a Mátra és a Bükk vonulatai mögött pedig - egyes források szerint egészen a Bihar-hegységig (Románia) elláthatunk. Ugyanitt mindenkinek ajánlom a PeakFinder honlapot, mely sokat segít a hegyek beazonosításában!
A lefelé vezető úthoz két variációt ajánlok, mindkettő nagyon szép.
1. változat: a zöld jelzésen Telgártra.
A gyephavasi hegyoldalban meredeken ereszkedünk a Snehova jama nyeregig (Havas-lyuk), a déli oldalnak ebben a bemélyedésében marad meg legtovább a hó. Alatta a Zubrovica-forrásban tölthetjük meg palackjainkat. A zöld jelzés a Király-szikla (Král'ova Skala) egyedülállóan szép, bizarr sziklatömbökből álló csúcsán át vezet. Az 1690 méter magas gneiszes-csillámpalás, óriások által szétszórt kőgörgetegekből álló csúcsról a Király-hegy masszív kupolájában és a Telgárt-környéki tájban gyönyörködhetünk.
Az egyedülálló szépségű Király-szikla
A leereszkedés során egy kicsit szükség lesz a kezeinkre is, de semmi extra, ilyen rövid sziklamászások hazánk kisebb hegyeiben is előfordulnak. Érdekes, hogy bár tengerszinttől számítva kicsit magasabb a Király-szikla, mint pl. a Nagy-Rozsutec, vagy a Kócs-havas, mégis kevésbé érzékelhetjük magashegyinek, mint azokat, köszönhetően annak, hogy mennyire eltörpül a Király-hegy árnyékában. Ennek ellenére azonban ezen a tájon egy egyedülálló látványt nyújtó, különleges hegyről van szó, nem szabad kihagyni!
Talán nem elhanyagolandó szempont egyeseknek, hogy a sziklák között gyakran találkozni keresztes viperával, melytől szintén nem kell különösen tartani, csak akkor támad, ha fenyegetve érzi magát, illetve gyakran az első marása csak figyelmeztető jellegű, méreg nélkül. Mindenesetre eddig akárhányszor találkoztunk a hegyekben viperával, amikor érzékelték jelenlétünket, egyszerűen csak nyugodtan, lassan bekúsztak a bokrok közé.
Keresztes vipera a sziklák között
A Király-szikláról egy meredek ösvényen ereszkedünk le a településre erdőt és legelőket érintve.
2. változat: a kék jelzésen Šumiacra.
Ez az útvonal közvetlenül a hegy déli oldalán vezet végig egy gerincnyúlványon. Útközben gyönyörködhetünk a Király-hegy déli oldalának sziklagörgetegeiben, a magashegyi látványt nyújtó Király-sziklában. A kopár gerincen 3-4 méteres karók segítik a tájékozódást, ami ködös időben, vagy vastag hóréteg esetén tud igazán hasznos lenni. A gerinc ellaposodó részén rétegesre töredezett, lapos sziklák tetejéről élvezhetjük a kilátást. Egy nagyobb ereszkedés után a Király-hegy alatti menedékháznál találjuk magunkat (Chata pod Kralovou Holou) a Predné Sedlo-ban (1448 m). A 2018 óta üzemelő, hangulatos, egyszerre autentikus és modern menedékházban ehetünk-ihatunk, illetve meg is szállhatunk. Innen még egy jó 500 méteres lejtő vár ránk Šumiacig, útközben érintve a Škalicka kilátópontját.
A kék jelzés is számos szépséget rejt
Aki megcsinálja a túra bármelyik változatát, szinte biztos, hogy kellemes fáradtsággal fejezi azt be. A Király-hegy egyszerre szelíd és komoly, békés és méltóságteljes, csodálatot ébreszt és alázatra is nevel. Ezen a vidéken, az egykori Gömörben nincs még egy ilyen.
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, kövess minket a Facebook-on is!
Források:
- http://akovekmeselnek.hu/2019/08/31/az-alacsony-tatra-keleti-ore-a-kiraly-hegy/
- https://www.atlasobscura.com/places/chmarossky-viadukt
- https://www.sumiac.sk/
- https://www.pohorela.sk/
- https://spis.korzar.sme.sk/c/20823886/najlepsi-vyhladovy-vrchol-slovenska-vidiet-z-neho-sest-statov.html?ref=av-left
- http://www.nizketatry.sk/ciele/khola/hu.html
