A hegység főgerincének keleti végén, méltóságteljesen emelkedik a felvidéki táj fölé a Király-hegy bástyája.  A Király-kopaszának, azaz szlovákul Králová Hol'ának is nevezett gyephavasi tömb, mely egykor Mátyás király kedvelt vadászterülete volt, a történelmi Gömör legmagasabb pontjaként még ma is különös vonzerővel bír. A szlovákok versek, műalkotások, mondák, népdalok formájában is kifejezik csodálatukat a hegy iránt, mely a Kriván mellett az ország másik jelképének számít.

Zöldellő legelők, havasi virágok, pásztorkunyhók, a háttérben óriás sziklapiramisok, az előtérben legelésző tehenek. A Szlovén-Alpok legnagyobb hegyi legelőjén, a Velika Planinán hamisítatlan alpesi élményben lehet részünk.

Kéktúrázásunkat az Upponyi-hegységben folytattuk néhány nappal a bükki szakasz után, ismét egyik kedvenc tájunkat járhattuk végig a Kéken, érintve az ország egyik legszebb kilátópontját, mely a zord Upponyi-szoros és a csodaszép Lázbérci víztározó felett emelkedik.

Hangulatos óváros némi jugoszlávos beütéssel, középkori erőd pazar panorámával, római szekérút a várkastély pincéjében – a Cillei család egykori birtoka rengeteg felfedeznivaló érdekességet tartogat.

Az Alacsony-Tátráról általában a legmagasabb pontján 2000 méteres magasságig elérő gyephavasi jellegű főgerinc jut az emberek eszébe. Azonban ha a főgerincről lepillantunk Liptó vidékére, egy völgyekkel szabdalt, festői, sziklákkal tagolt tájat látunk magunk előtt, mely karsztjelenségeivel, barlangjaival, szurdokaival, szirtjeivel tűnik ki a Felvidék mesés vidékei közül.

A Murányi-fennsík és környéke igazi csemege a túrázók számára, ha a Felvidék kevésbé ismert vadonjait szeretnénk felfedezni. A hegység belsejének felfedezése igazi egész napos kihívás, de a peremén fekvő Tiszolc környékén több rövidebb útvonalat is végigjárhatunk. Egy kellemes őszi napon a Hradová (Várhegy) és a Zbojská-hágóból elérhető Čertová roklina (Ördög-szakadék) volt túránk célpontja, útba ejtve kitett mészkőgerincet, alpesi rétet, vad szurdokvölgyet.

18. és 19. századi karcok a homokkőben, az NDK idején napi 50.000 turista, ma pár órás kikapcsolódás Drezda városától nem messze. Az Elba kanyonja fölé magasodó Bastei homokkőformációjának népszerűsége már több mint 300 éve töretlen, így körültekintőnek kell lenni, ha nem tömegben szeretnénk bejárni.