A hegység főgerincétől északra vad, szakadékokkal tagolt karsztos vidék húzódik, melynek egyik ékessége az Ohnište ("Tűzhely") nevű mészkőhegyen található Okno, azaz sziklaablak, ahonnan a panoráma is első osztályú.

A nagytestvérhez képest gyakran mellőzött Alacsony-Tátrát sokan csak a főgerinc méltán nevezetes magaslatai, a Gyömbér, a Chopok, a Deres és a Király-hegy miatt ismerik, ám - főleg északi irányban - a fővonulatról letérve igazi rejtett kincsesládája ez a hegység a különleges természeti jelenségeknek. Korábbi bejegyzésemben már írtam a Deményvölgy és Szentiványi-völgy barlangjairól, a Krakova hola és a Poludnica csúcsairól. 2023 nyarán vettük a fáradságot és felkerestük a messziről, illetve fotókon oly gyakran csodált Ohnište platót. 

Túránk az Ördöglakodalma-hágótól (Čertovica) északra fekvő Maluzsina település határában kezdődött, a közvetlenül a főút melletti nagy teherautóparkolóból.  A sárga jelzésen indultunk el a Svidová dolina patakvölgyében, melynek az elejét egy hatalmas kőfejtő csúfítja el. Próbáltuk a lehető leggyorsabban elhagyni a tájsebet, miután már kellemesebb, barátságos erdei út következett. A békésen csordogáló patakot eleinte kerékpárútként is használható erdészeti úton, majd gyalogösvényen követtük. Utunk egyre meredekebbé vált, míg el nem értük a Svidovské sedlonak nevezett nyerget, ahol a sárga és zöld turistautak találkoznak. A nyereg egy gyönyörű vadvirágos rétnek ad otthont, ahonnan kiváló kilátás nyílik a Királyhegyi-Tátra és a Gyömbéri-Tátra irányába. Utóbbi az alpesi, vadabb északi arcát mutatja innen. A nyeregben egy turistapihenőt is találunk, ahol érdemes kicsit megpihenni, mert innen a zöld jelzés egyenesen nekivág az Ohnište déli falának, mintegy 450 méter szintemelkedést legyűrve a platóig. 

A túra első szakasza

A zöld jelzés először a rét mentén, kényelmes úton halad, de rövidesen le kell térni balra, a sűrű fenyőerdőbe, ahol kifejezetten meredekké válik. Idővel megjelennek a mohos sziklák, és ahogy belépünk a hegyről elnevezett természeti rezervátumba, egyre vadregényesebb lesz az erdő hangulata is.

A platóig vezető útszakasz (galéria)

A hegyalkotó üledékes kőzeteknek (mészkő, dolomit) és a havasi-alhavasi zónában való elhelyezkedésnek köszönhetően a platón és környezetében nagyon változatos növényvilág alakult ki, ami legfőképp tavasszal és kora nyáron csodálható meg. A június eleje tökéletes alkalom volt erre, ahogy az a képeken is látható.

Az Ohniste virágai (galéria)

Amikor már kezdene elegünk lenni a kaptatóból, váratlanul a platón találjuk magunkat. Balra egy jelzetlen csapáson közvetlenül is elérhető a csúcsnak helyet adó déli letörés, de mi a jelzést követtük, ami először egy nagy legelőre visz. Innen enyhén emelkedő, kidőlt fákkal nehezített ösvény vezet a remek kilátást adó Ohnište 1535 méter magas csúcsára. Innen egészen magasból csodálhatjuk meg a Szentiványi-völgy zárlatát, a Stiavnica-völgyet, a Rovná hol'át, a Gyömbért és a Chopokot. 

Az Ohniste tetején

A csúcsról egy jelzetlen, helyenként kitett és veszélyes csapáson közelíthetjük meg a túra fénypontját, a sziklaablakot. Ez hivatalosan a nemzeti park szabályzata szerint tilos, így senkit nem bátorítok, hogy kövesse a példánkat. Ugyanakkor mi is egy népes szlovák turistacsapattal futottunk itt össze, a hely kifejezetten gyakran látogatott. A hegy déli letörése egy többszáz méter hosszú, sziklapadokkal lépcsőzetesen tagolt látványos képződmény, ahol a kijárt ösvény az egyik sziklafal tövében, közvetlenül a másik felett megy. Ezért azt ajánlom, hogy ha valaki idemerészkedne, mindenképp száraz időben tegye, mert nagyon könnyen ki lehet csúszni.  Egy ponton a sziklával szembefordulva, kezünk segítségével kell ereszkednünk 10 métert.  A galéria egyébként szerintem az egész Alacsony-Tátra leggyönyörűbb helye, de talán egész Szlovákiában nincs ehhez fogható. A sziklaletörések között nyílik az Alacsony Tátra Nemzeti Park szimbólumául választott havasi gyopár.

Néhányszáz méteres ereszkedés után elénk tárul a 10 méter magas természetes sziklakapu, vagy pontosabban ablak, az Okno. Ez eróziós tevékenység által jött létre, feltehetőleg egy egykori barlang roncsa. A kapu előtt sziklateraszon pihenhetünk meg, ahonnan talán még szebb a kilátás, mint a csúcson.

Visszafelé ugyancsak óvatosan haladtunk az egy ember széles ösvényen, amikor szembetalálkoztunk valakivel, óvatosan a falhoz lapultunk. A csúcsra vezető letérő előtt még továbbmentünk egyenesen, hogy megkeressük a 125 méter mély, hideget árasztó Nagy-Jeges-zsomboly (Veľká ľadová priepasť) szádáját. 

A zsombolynál

A csúcsról ismét a már látott mező felé vettük az irányt a zöld jelzésen. A Zadná Pol'ana előtt érdemes hátrapillantani, mert az Okno-t egy másik szögből is megcsodálhatjuk. A látványos hegyi réten való átkelés után a Slemä kaptatója következett.

A Slemä 1514 méteres csúcsa nemcsak a szirtjéről nyíló kilátás miatt érdekes. A csúcsplatón egy második világháborús szovjet repülőgép roncsai árválkodnak. Az orosz és szlovák katonákból álló legénység 1944. október 13-án, pénteki napon vesztette itt életét. A szomorú esetről emléktábla is tájékoztat. 

A hegytetőről a zöld jelzés meredeken ereszkedik a hegyoldalban. Talán ez a túra legfárasztóbb, legkíméletlenebb része. Útközben azért szerencsére van néhány látnivaló, például egy világháborús partizánbunker rekonstruált mása, illetve egy szép kilátóhely paddal. 

A Liptói-havasokra is nyílik némi kilátás

Az utak kereszteződésében található Brtkovica-nyeregben továbbra is a zöld jelzésen maradva már kényelmesebb erdei úton ereszkedtünk. Lejjebb egy szép mezőn keltünk át, a Selnice sziklatornyokkal tűzdelt hegyoldalának árnyékában. Innen egyenes út vezetett a Michalovská Dolinába, ami kivezetett minket a főútra. Szerencsére az autók által járt útra nem kellett kimenni, mert azzal párhuzamosan egy kényelmesen járható földút vezetett vissza a Maluzsina melletti parkolóba. 

A túra 21 kilométer hosszú volt és 1053 méter szintkülönbséget kellett leküzdeni, ami az Alacsony-Tátrához képest nem kiemelkedő, inkább átlagosnak mondható. A sziklaablak megközelítéséhez lépésbiztonság ajánlott, ezenkívül technikailag nem nehéz az útvonal, viszont annál látványosabb. Alternatívaként tudom ajánlani a Szentiványi-völgyből induló útvonalakat, amik bizonyára szintén szépek, és ugyanúgy körtúraként teljesíthetőek.

 Ha tetszett a bejegyzés, kérlek kövess Facebookon és Instagramon is!