Az Imrikfalvától (Dedinky) nem messze található  Zejmár-szakadék rövidsége és közelsége miatt kitűnő betekintést nyújt a Szlovák Paradicsomba a hellyel ismerkedőknek is. A látványos Nálepka-vízesésrendszer létráin való felkapaszkodás igazi rövid adrenalinlöket, a Geravy-fennsíkon barangolva pedig hangulatos hegyi rétek várnak minket, ezek minden évszakban más arcukat mutatják, így érdemes többször, több útvariációban elmenni ide. Ha pedig egy kis szerencsénk van, az itt lakó állatokkal is megismerkedhetünk közelebbről. 

A március 15-i hosszúhétvége kiváló alkalom volt, hogy a nyomasztó, szürke téli hónapok után feltöltődjünk a napsütés adta D vitaminnal. Mivel a közeli magashegységek még bőven hó alatt vannak, kedvenc középhegységünket, a Káposztafalvi-karsztot, ismertebb nevén a Szlovák Paradicsomot választottuk barangolásaink helyszíneként, ahol megáradt vizű, de még fagyos szurdokvölgyek, parádés kilátópontok és gyönyörű virágok, na meg sok-sok létra került terítékre.

Aki gyakran túrázik, az tudja, hogy a tavaszi túrákat két dolog dobja fel igazán: a virágok és a bővizű patakok. Az idei tél kevés csapadékkal szolgált, így látványos vízhozamra nem igazán számíthatunk, patakjaink csak csörgedeznek. Ennek ellenére bejegyzésemben mutatok öt helyet a hazai turisták körében viszonylag ritkán látogatott Gömör-Tornai-karszton, ahol hóolvadás után csodás látványban lehet részünk.

A Miskolchoz közeli Forrás-völgy környékén kirándulva megismerhetjük és testközelből tanulmányozhatjuk a Bükk legjellemzőbb karsztjelenségeit. A töbrökkel és víznyelőkkel tarkított Kis-Fennsíkba mélyen bevágódó, helyenként szurdokszerű völgyben - nevéhez hűen - ma is számos karsztforrás fakad, de találunk itt tátongó szádájú kiszáradt forrásbarlangokat és mésztufán lezúduló vízesést is. Ebben az írásban megpróbálom összegyűjteni az itt fellelhető látnivalókat, érdekességeket, melyeket érdemes megtekinteni, ha erre járunk.

A Felvidék második legmagasabb vízesését ne a Tátrában keressük. A Sólyom-völgyben található 75 méter magas Fátyol-vízesés a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazi ékessége, megmászása pedig nem kis lelki felkészültséget igényel: a 80 méter hosszú, függőleges létrarendszerre pillantva még a legbátrabbaknak is megremeg a lába. A nehézségekért azonban a felejthetetlen látvány kompenzál minket, főként csapadékos időszakban.

A Szlovák Paradicsommal való ismerkedést célszerű a déli oldalon, a Sztracenai-hegység 1000 méter körüli bércein kezdeni. Imrikfalváról (Dedinky) indulva egy 20 kilométer körüli körtúra során megismerkedhetünk a Nemzeti Park ezer arcával.  Utunk során érintünk létrás szurdokot, hegyi réteket, barlangokat, egy lélegzetelállító kilátósziklát, és a Gölnic-folyó kanyonjába is bepillantást nyerhetünk.

A felvidéki Kócs-hegység keleti részén található Prószéki- és Kvacsányi-völgyekben futó tanösvény bejárása igazán változatos és szórakoztató, egész napos programmal kecsegtet: utunk során vízeséseket, érdekes sziklaalakzatokat, megnyugtató fennsíki réteket, kilátópontokat és bájos hegyi falvakat keresztezünk, de nem marad el a létrás-láncos mászóka sem, sőt, ráadásként felkereshetünk egy működő vízimalmot is. Írásom első részében a Prószéki-völgyet fogjuk bejárni.

Az útikönyveket, túraleírásokat és a különböző utazási irodák ajánlatait böngészve egyre többször lehet találkozni a Kócs-hegység (régi nevén Liptó-Árvai-karszt) nevével. A hegység keleti részén, a Liptói-medence és a Liptói-havasok által határolt tájon található a hegység két legismertebb völgye, a Prószéki-völgy és a Kvacsányi-völgy. A két völgy bejárását célzó, kb. 17 kilométer hosszú körtúrára nyugodtan rászánhat mindenki egy napot, ugyanis látnivaló akad bőven. Az autót célszerű Prószéken (Prosiek) hagyni, és rögtön a Prószéki-völggyel kezdeni a túrát, persze fordított irányban is lehet teljesíteni, viszont az szerintem technikásabb és körülményesebb.

Úton a Prószéki-patak szurdoka felé