Az elmúlt néhány hét esőzései megtették hatásukat és életet varázsoltak az oly gyakran kiszáradó, vagy gyér vízhozammal csörgedező bükki patakokba. A híres Lillafüredi-vízesés mellett a kevésbé ismert zuhatagok is sokkal látványosabb képet nyújtanak mint általában. A Garadna-völgy melletti Sebesvíz szurdokvölgyében az ország legszebb mésztufa-vízeséssorozatában gyönyörködhetünk, mely ritkán nyújt ennyire lélegzetelállító látványt.
Beretke, a kis felvidéki falu észrevétlenül bújik meg a Rimaszombatot Rozsnyóval összekötő országúttól nem messze. Nem sokan tudják, milyen izgalmas kis természeti érték rejlik a falu határában: a Murány-áttörés, melyet egy rövid tanösvényen akár kisgyerekes családok is bejárhatnak.
Murányi-fennsík karsztplatója 900-1400 méteres tengerszint feletti magasságban emelkedik az Alacsony-Tátra előszobájában, attól a Garam völgye választja el. Meredek, szinte függőleges peremeit számtalan leszakadás, sziklatorony díszíti, melyekről mesés panoráma tárul elénk. Az október pedig kiválóan alkalmas ezek bejárására, már csak az elképesztő színkombinációk miatt is.
Aki gyakran túrázik, az tudja, hogy a tavaszi túrákat két dolog dobja fel igazán: a virágok és a bővizű patakok. Az idei tél kevés csapadékkal szolgált, így látványos vízhozamra nem igazán számíthatunk, patakjaink csak csörgedeznek. Ennek ellenére bejegyzésemben mutatok öt helyet a hazai turisták körében viszonylag ritkán látogatott Gömör-Tornai-karszton, ahol hóolvadás után csodás látványban lehet részünk.
A Miskolchoz közeli Forrás-völgy környékén kirándulva megismerhetjük és testközelből tanulmányozhatjuk a Bükk legjellemzőbb karsztjelenségeit. A töbrökkel és víznyelőkkel tarkított Kis-Fennsíkba mélyen bevágódó, helyenként szurdokszerű völgyben - nevéhez hűen - ma is számos karsztforrás fakad, de találunk itt tátongó szádájú kiszáradt forrásbarlangokat és mésztufán lezúduló vízesést is. Ebben az írásban megpróbálom összegyűjteni az itt fellelhető látnivalókat, érdekességeket, melyeket érdemes megtekinteni, ha erre járunk.
Zakopane környéke nem tartozik az ismeretlen desztinációk közé a túrázók körében. A Magas- és a Nyugati-Tátra Lengyelországra eső részeit évente több millió turista látogatja, így ha csendre és nyugalomra vágyunk, nem ez a legideálisabb úticél. De ha képesek vagyunk olykor tolerálni a tömeget, a Lengyel-Tátra felfedezése megéri a fáradságot, hiszen az apró kiterjedésű magashegység a szinte végtelen számú látnivalójával kitűnő kikapcsolódást jelenthet mindenkinek, a babakocsis kirándulóktól kezdve az extrém kalandtúrák kedvelőinek. Ezen írásomban egy átlagos fizikai kondícióval teljesíthető, egész napos útvonalat mutatok be, melynek bejárásával megismerkedhetünk a Lengyel-Tátra valódi esszenciájával.
A Felvidék második legmagasabb vízesését ne a Tátrában keressük. A Sólyom-völgyben található 75 méter magas Fátyol-vízesés a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazi ékessége, megmászása pedig nem kis lelki felkészültséget igényel: a 80 méter hosszú, függőleges létrarendszerre pillantva még a legbátrabbaknak is megremeg a lába. A nehézségekért azonban a felejthetetlen látvány kompenzál minket, főként csapadékos időszakban.
A Szlovák Paradicsommal való ismerkedést célszerű a déli oldalon, a Sztracenai-hegység 1000 méter körüli bércein kezdeni. Imrikfalváról (Dedinky) indulva egy 20 kilométer körüli körtúra során megismerkedhetünk a Nemzeti Park ezer arcával. Utunk során érintünk létrás szurdokot, hegyi réteket, barlangokat, egy lélegzetelállító kilátósziklát, és a Gölnic-folyó kanyonjába is bepillantást nyerhetünk.
A felvidéki Kócs-hegység keleti részén található Prószéki- és Kvacsányi-völgyekben futó tanösvény bejárása igazán változatos és szórakoztató, egész napos programmal kecsegtet: utunk során vízeséseket, érdekes sziklaalakzatokat, megnyugtató fennsíki réteket, kilátópontokat és bájos hegyi falvakat keresztezünk, de nem marad el a létrás-láncos mászóka sem, sőt, ráadásként felkereshetünk egy működő vízimalmot is. Írásom első részében a Prószéki-völgyet fogjuk bejárni.
Az útikönyveket, túraleírásokat és a különböző utazási irodák ajánlatait böngészve egyre többször lehet találkozni a Kócs-hegység (régi nevén Liptó-Árvai-karszt) nevével. A hegység keleti részén, a Liptói-medence és a Liptói-havasok által határolt tájon található a hegység két legismertebb völgye, a Prószéki-völgy és a Kvacsányi-völgy. A két völgy bejárását célzó, kb. 17 kilométer hosszú körtúrára nyugodtan rászánhat mindenki egy napot, ugyanis látnivaló akad bőven. Az autót célszerű Prószéken (Prosiek) hagyni, és rögtön a Prószéki-völggyel kezdeni a túrát, persze fordított irányban is lehet teljesíteni, viszont az szerintem technikásabb és körülményesebb.
Úton a Prószéki-patak szurdoka felé