Úton a természetben.

Túraddikt

Kilátópontok a Szádelői-völgy sziklabirodalma felett

2020. január 19. - bencicuska

A Gömör-Tornai-karszt ékességére, a pompás Szádelői-völgy (Zádielska dolina) kanyonjára vetett első pillantás a Bódva-völgyében haladva rögtön ámulatba ejti az embert. Elsőre nagyon bizarrnak tűnik a két lapos tetejű fennsík között tátongó szakadék, mintha valaki szándékosan kettévágta volna a hegyet. Pedig mindez a Föld erőinek munkája – a szurdok egy barlangrendszer beomlásával jött létre. Egy ekkora látványosság közelében a természetjáró több napra elegendő elfoglaltságot talál. Az alábbiakban néhány tippet szeretnék adni a környéket felfedezni vágyók számára - a klasszikus körtúra mellett egy kevésbé ismert útvonalat is bemutatok.

p1420578_1.JPG

A látványos, mészkőben és dolomitban kialakult szakadékvölgy a Baradla-Domica-barlangrendszer mellett a Gömör-Tornai-karszt másik jelképe. A barlangrendszer földalatti csodavilágának a felszíni megfelelője. Persze maga a völgy kanyonszerű szakasza is barangok felszakadásával keletkezett, egy karszton minden mindennel összefüggésben van. A különleges felszínforma helyt adott egy rendkívül különleges mikroklíma kialakulásának – a Kárpátok és a Pannon térség növény- és állatvilága keveredik itt mozaikszerűen.

p1340496.JPG

A biológiai társulások inverz módon jöttek létre: az árnyas, hűvös völgyszakadék alján a hegyvidéki fajok, a fennsíkok napsütötte mészkőbordáinak tetején pedig a melegkedvelő élőlények telepedtek meg. A fajgazdaság miatt az Ember és Bioszféra programnak is része a völgy, illetve NATURA 2000-es terület.

p1300301.JPG

A völgyszoros bejárata a faluból nézve

A klasszikus túraútvonal Szádelőből (Zádiel) indul, és a völgyben és a fennsíkon kialakított tanösvény útvonalát követi végig, mely kényelmes tempóban is legfeljebb öt órát vesz igénybe, a hossza 9-10 km. Szádelő a jelenlegi magyar-szlovák határtól körülbelül öt percre található kis település, a nevét éppenséggel arról kapta, hogy a völgy előtt terül el (Szád = völgyszáj, nyílás). A falu végében nagy parkoló (ahol elmondások alapján olykor parkolódíjat kell fizetni, viszont a rengeteg alkalommal, amikor itt jártunk, személyesen egyszer sem tapasztaltuk), mellette büfé, ajándékbolt. Felettünk két oldalról hajmeresztő sziklafalak meredeznek, érdemes belegondolni: pár óra múlva mi magunk fogunk odafentről lenézni. Az útirányt gyakorlatilag lehetetlen eltéveszteni: utunk egyenesen előre, a műúton haladva vezet a völgybe.

p1420352.JPG

Magashegyi hangulatú zord mészkőformák

A Blatnica-(Szár-)patak az Osadník (Csükerész) tömbjének lejtőjén ered, körülbelül 950 méteres tengerszint feletti magasságban. A Csükerész a Gömör-Szepesi-érchegység 1000-1300 méteres gerincvonulatának, a Volovec-hegységnek a tömbjén helyezkedik el. A patak így nem karsztos területen ered, már-már magashegyi jellegű, rendkívül csapadékos területen, így jóval kiegyensúlyozottabb a vízhozama, mint például a szomszédos Áji-völgynek, melynek karsztforrásai erősen ingadozó vízhozammal bírnak, így utóbbi gyakran kiszárarad.

p1420359.JPG

Jégképződmények a patakmeder felett

p1420406.JPG

p1420374.JPG

Lépcsőzetes zuhatagok

Ez azt jelenti, hogy az év legnagyobb részében hangosan csobogó patak mellett követhetjük a tanösvényt. A 8 kilométer hosszú patakvölgy legalsó 3 kilométere a tulajdonképpeni Szádelői-szurdok, mely látványos sziklaformáiról ismert. Évmilliókkal ezelőtt a fennsík közepébe a patak a törésvonalak mentén barlangjáratokat vájt magának a jól karsztosodó mészkőben, mely az idők során több szakaszban beomlott, így keletkezett a ma is ismert szurdokvölgy. A barlang oldalágai megmaradtak, illetve újabb barlangok is keletkeztek, így a szoros oldalában mindenhol üregek, hasadékok, alagutak tátonganak.

p1420413.JPG

p1170350.JPG

Helyenként 10 méter szélesre szűkül a kanyon

Zúgók, kisebb vízesések, kaszkádok formájában bucskázik a patak egyre lejjebb és lejjebb, nyáron hűsítő párát kibocsátva, télen jégbe burkolva a patak menti köveket és faágakat, tavasszal pedig erőteljes robajjal, fehéren habozva ömlik a víz a Torna völgyének irányába. Jobbról és balról a magasba vesző, fehéren világító sziklafalak láttán egy pillanatra akár magashegyi környezetbe is képzelhetjük magunkat. A völgy egyik legszűkebb pontjánál a hegymászók kedvelt célpontja, a fenséges Cukorsüveg sziklacsúcsa emelkedik, 105 méterrel a fejünk felé. A sziklatorony az egykori fennsík peremének maradványa, egyben a sziklamászók kedvelt célpontja.

p1420380.JPG

Hihetetlen sziklaformák

p1420389.JPG

p1170249.JPG

Cukorsüveg

A völgy ezután többször elkanyarodik, a felső részre a nap is egészen jól besüt már. A legkeskenyebb pontnál a völgytalp alig több mint méter széles, az is valószínűleg csak a mesterséges tágítás miatt. Az utolsó nagy sziklafalakat elhagyva békésen csordogáló patak mellett sétálunk a hangulatos bükkösben a turistaházig (Chata Zádielska dolina), mely – legalábbis a téli időszakban – szombaton és vasárnap, 10 és 16 óra között van nyitva.

p1420415.JPG

Innen több lehetőségünk is van a továbbhaladásra – felkapaszkodhatunk a Barkai-hágóba, a Barkai-fennsíkra, továbbmehetünk a völgytalpon, de egyelőre kövessük a tanösvény útvonalát, fel a Szádelői-fennsíkra. Ez utóbbihoz a turistaházig nem is kell egészen elmennünk, egy esőbeállónál jobbra kanyarodik az út, egy gyaloghídon át fel az erdei útra. Utunk során személyesen is meggyőződhetünk a változatos élővilágról, itt aztán tényleg mindenféle állattal találkozhatunk a foltos szalamandrától kezdve 80 énekesmadár-fajon át a havasi cincérig, de a Kárpátok összes nagyragadozójának jelenléte is teljesen megszokott itt, de a Kárpátok és a Pannon-térség számtalan növényfaját is szemügyre vehetjük.

p1030882.JPG

A híd, melyen át kell kelnünk

p1420400.JPG

Vízirigó

p1340369.JPG

p1070846.JPG

Itt nem ritkák az ilyen találkozások

A Fennsíkra felkapaszkodva a Na Skale (a sziklán) kilátópontjához érkezünk, az erdőből kibukkanva a szikla pereméről a kanyon szája felé gyönyörű kilátásunk nyílik (eltekintve a kőfejtő gyárépületétől). Ha pedig szerencsénk van, a téli időszakban a fantasztikus hőmérsékleti inverzió jelenségét is megfigyelhetjük innen, a ködből csak a legmagasabb sziklafalak meredeznek elő. A cukorsüveg egészen aprónak tűnik innen.

kepkivagas_1.PNG

Na Skale - Tavasz

p1340494.JPG

Na Skale - Nyár

Na Skale - Ősz

img_20200117_103736.jpg

Na Skale - Tél

A Karszt fennsíkjai hangulatukban emlékeztetnek ugyan a Bükk-fennsíkra, de sokkal laposabbak. A Szádelői-fennsík (Zádielska Planina) például több, lapos de meredek peremű teraszból áll. A helyi lakosok életmódja is megegyezett a múltban a Bükkben élőkével, így üveghuták, mészégetők, szénégetők voltak mindenhol. Emiatt a fennsíkok tetején az erdőirtások helyén gazdag élővilágú rétek alakultak ki, ilyenből a Szádelői-fennsíkon is van néhány, nevezetesen az alsó teraszon lévő Alsó-rétek (Dolné lúky) és a felső teraszon lévő Felső-rétek (Horné lúky). A rétek erdősülésének megakadályozására folyamatosan legeltetik őket, főként juhokkal, akiknek egy akol is ki van alakítva idefent. Olykor ürgével is találkozhatunk az ilyen réteken.

p1420476.JPG

Alsó-rétek

Az Alsó-rétek elhagyása után ligetes erdőben megyünk tovább, a zöld jelzés becsatlakozásánál pedig az egykori földvár sáncának maradványain haladunk keresztül. Az évezredekkel ezelőtt itt élt törzsek jól felismerték a hely kedvező adottságait: a fennsík rendkívül meredek peremei miatt jól védhető volt a település, az erdő jó építő- és tüzelőanyag, egyben vadban gazdag, és a víz sincs messze. És minden bizonnyal a bronzkori ember jól látta a hely misztikumát, a hely szellemét is – a természet valódi fenséges, tiszteletet parancsoló mivoltában van itt jelen, ez is szerepet játszhatott az itteni emberek életmódjában. Nem véletlen, hogy számtalan legenda is fűződik a Szádelői-völgyhöz. Szent László király előtt természetesen itt is megnyílt a föld, amikor a kunok elől menekült, IV Béla itt is rejtőzött a tatárok elől (erre utal a Király-barlang neve is), illetve egészen a hunok koráig visszanyúló legenda is akad (Dengezik, Attila fia a szárnyas lováról itt esett le, fivére, Ellák pedig itt temette el, népével itt telepedett le – Stibrányi Gusztáv gyűjtése alapján).

Az egykori erődítménytől nem messze bukkanunk ki az erdőből a túránk fő célpontjánál: közvetlenül a kanyon peremén. Elsőre nehéz befogadni a látványt, ami itt tárul a szemünk elé a leszakadó sziklafalak, tornyok, szakadékok százaival. Az alulról még oly magasnak látszó Cukorsüveg egy egészen apró sziklatornyocskának tűnik itt.

p1420576.JPG

p1420565.JPG

p1420482.JPG

p1420487.JPG

A legszebb kilátópontnál

A peremen óvatosan sétálva újabb és újabb perspektívából láthatjuk a vad völgyszakadékot, még egy gerincélre is kisétálhatunk, ahonnan jobbra és balra más és más kilátás nyílik, oly módon, hogy az ember nem is tudja, merre nézzen. A 300 méteres mélységből a patak hangja nagy erővel robajlik, bizonyítva, hogy ő volt a főszereplője az elmúlt évmilliók eseményeinek, és neki köszönhető ennek a természeti csodának a létrejötte.

p1070848.JPG

Minden évszakban lélegzetelállító

p1420502.JPG

p1420534.JPG

Ködpaplan felett

A sziklafalak peremén halványan kivehető ösvény kanyarog végig, mintegy panorámasétányként, ahol kénytelenek vagyunk minden egyes kilátópontnál megállni, megcsodálni az újabb látványt. Végül a fennsík sarkához érünk, a szoros végéhez. Szemben, a Felső-hegy peremén hasonlóan hirtelen módon ér véget a szurdok. Itt a “sarokban” járunk éppen a parkoló felett, Szádelő házai, az Alsó-hegyen tátongó tájseb, a Görgői-halastavak, a Szalonnai-hegység, a Torna széles völgye, a Bükk, a Zemplén vonulatai mind alattunk terülnek el. Másik irányban a völgyet lezáró lucfenyveses, 1000 méter feletti hegyvonulatig látunk el.

p1420561.JPG

p1420551.JPG

p1420585.JPG


kepkivagas.PNG

p1340540.JPG

Alattunk a falu

A hegytetőn lévő felhagyott legelőkön a boróka sűrűn telepszik meg, labirintust alkotva, melyen ha átverekedjük magunkat, néhány perc után kibukkanunk a jelzett turistaút kényelmetlen ördögszántásán. Az utolsó másfél kilométer a legkellemetlenebb része a túrának, főleg a tűző nyári napsütésben, hiszen itt a déli fekvésű, rendkívül meleg hegyoldalban fogunk szerpentinezni egyre lejjebb és lejjebb, ráadásul elég térdfájdító úton mígnem teljesen váratlanul a falu házai között bukkanunk ki.

p1420588.JPG

A kísérteties Torna vára

p1420591.JPG

A fárasztó, viszont látványos lefelé vezető út

Aki már csak ezért a túráért eljön ide, garantáltan maradandó élményben lesz része. Ha azonban kicsit többet szeretnénk látni, számtalan különböző lehetőségünk adódik, ebből én csak a Felső-rétek tanösvényt fogom bemutatni ebben a bejegyzésben, a többi lehetőségre inkább egy teljes blogbejegyzést szánnék.

kepkivagas_2.PNG

Felső rétek tanösvény (NCH Horné Lúky)

p1280554.JPG

Felső-rétek, kilátás a Fennsík alacsonyabb részei, illetve a völgy irányába

A tanösvény a Na Skale kilátópontjánál indul és Ájfalucskában (Hacava) ér véget. Ha a sziklától nem Szádelő felé indulunk el, hanem a zöld jelzésű úton ezt a tanösvényt követjük, meglepően látványos helyre érkezünk. A Felső-rétek pereme ugyanis egészen lenyűgöző, széles panorámát ad. A Szádelői-kanyont messzebbről, felülről látjuk, a Fennsík túloldalán, a gerincen Torna várának mészkőkúpja emelkedik, a messzeségben a Hernád-völgye, mögötte pedig a Zempléni hegyek mutatkoznak meg.

p1280556.JPG

Torna vára a Szádelői-fennsíkból kinyúló gerinc végén található

A sziklaperemekre kisétálva pedig a völgy felső részének már kevésbé vad, de nem kevésbé gyönyörű sziklaletöréseiben, a Barkai-hágó füves mélyedésében, a Barkai-fennsík lucfenyveseiben gyönyörködhetünk. Egy erdős, bükkfás szakaszt követően pedig pompás, lucfenyveses és nyírfás réteken haladunk keresztül, a szemfülesebbek még egy eldugottabb kilátópontot is megkereshetnek, ahonnan az Osadník kárpáti jellegű masszívumára láthatunk rá. Mindezen kilátópontokat a GPS alapú térképek jelzik, így nem lehet eltéveszteni őket, viszont a jelzett útvonalról mindhez valamennyire le kell térni.

p1070930.JPG

Sziklakilátó a Barkai-hágóval szemben (Borcianske sedlo) - a hágón keresztül vezetett régen a fontos kereskedelmi útvonal Rozsnyó és Kassa között. 

p1280548.JPG

p1280551.JPG

aaa.jpg

p1280538.JPG

p1280536.JPG

Kilátópontokban idefent sincs hiány - azonban figyeljünk, ezekhez le kell térni a jelzésről!

A Bezvody rétjénél a Karszt legmagasabb pontja, a 947 méter magas Szarvashegy (Jelení vrch) is megmutatkozik az adótoronnyal a tetején. Az Ájfalusi-hágónál (Hacavské sedlo) a Bódva forrásvidékére, a Stósz környéki 1200 méternél magasabb hegyvonulatokra látunk rá, egy kicsit továbbhaladva pedig az Áji-völgy szurdokára.

p1280511.JPG

p1280514.JPG

Igazi hegyi rétek

p1080001.JPG

p1120372_44509328221_o.jpg

Jelení vrch - Szarvas-hegy, 947 m. A Gömör-Tornai-karszt legmagasabb hegye, a Szádelői- és Jászói-fennsíkot összekötő gerincen.

p1120349_42700645740_o.jpg

Ájfalucskai-hágó (Hacavské Sedlo) - érdekessége, hogy a déli oldalán az Áji-völgy a Bódvába torkollik, míg az északi oldala maga a Bódva forrásvidéke, így a hágó nem igazi vízválasztó, a hegy körül tesz egy hatalmas kanyart a folyó.

p1120497_44509297621_o.jpg

Arrafelé van az Áji-völgy

Ha kedvünk tartja, felkapaszkodhatunk a füves hegyoldalban jelöletlen, de nem tiltott úton a Szarvashegy csúcsára is, hogy igazán magasról tekintsünk körbe a tájon. A Szarvashegynek már-már magashegyi hangulata van, főleg havasan, a 947 méteres magasságban lévő hegycsúcs tetejéről a fennsíkok asztalként terülnek el alattunk, mögöttük a Hernád- és Bódva-völgyek dombos medencéi. Egy kisebb hegyi tisztást (Krizná Polana) érintve egy V alakú, meredek völgyben tudunk leereszkedni Hacavába, ahol a tanösvény véget érA tanösvény leglátványosabb részeit egybe lehet kapcsolni a Szádelői-völgyben vezető körtúrával is, viszont így már egész napos, 20 kilométer feletti túrára kell számítani.

p1120488_44509299681_o.jpg

p1120450_29571676687_o.jpg

Kilátások a Szarvas-hegy csúcsáról.

kepkivagas_3.PNG

 

További bejegyzések a környékről: 

Köszönöm, hogy elolvastad a blogbejegyzést! Ha bármilyen megjegyzésed, kérdésed lenne, keress minket Messengeren, vagy hagyj egy hozzászólást! Ha pedig tetszett az írás, kérlek, nyomj egy 'tetszik' gombot a Facebook oldalunkra is!

A bejegyzés trackback címe:

https://turaddikt.blog.hu/api/trackback/id/tr9415039248
Nincsenek hozzászólások.