Hazánk egyik legszínesebb, legváltozatosabb, földtani értékekben leginkább bővelkedő tája a Bükki-karsztvidék és a vulkanikus eredetű Bükkalja közötti határ. A környéket átszelő megannyi turistaút, tanösvény vagy jelöletlen út és csapás lehetőséget ad az évmilliók alatt kiformálódott táj felfedezésére. A kétrészes írásom első felében egy tavaszi, Cserépfalu körüli túra útvonalát szeretném bemutatni. Az út során érintünk ősemberbarlangokat, szurdokvölgyeket és a misztikus fülkés sziklák egy-egy képviselőjét is. 

A Gömör-Tornai-karszt ékességére, a pompás Szádelői-völgy (Zádielska dolina) kanyonjára vetett első pillantás a Bódva-völgyében haladva rögtön ámulatba ejti az embert. Elsőre nagyon bizarrnak tűnik a két lapos tetejű fennsík között tátongó szakadék, mintha valaki szándékosan kettévágta volna a hegyet. Pedig mindez a Föld erőinek munkája – a szurdok egy barlangrendszer beomlásával jött létre. Egy ekkora látványosság közelében a természetjáró több napra elegendő elfoglaltságot talál. Az alábbiakban néhány tippet szeretnék adni a környéket felfedezni vágyók számára - a klasszikus körtúra mellett egy kevésbé ismert útvonalat is bemutatok.

A kis felvidéki település, Ajnácskő (Hajnácka) Hunfalvy János szerint az a hely, ,,hol a történelem a mesével összefolyik”, ez már a település gyönyörű nevében és fekvésében is megmutatkozik. A Gömör és Nógrád közötti bazaltvidék egyik legizgalmasabb táját fedezhetjük itt fel, változatos természeti, domborzati viszonyokkal, csodás kilátópontokról letekintve.

Régmúlt időkről mesélnek a Polyána gyűrű alakban emelkedő bércei. Mesélnek arról a nem is oly régi időszakról, amikor a természet volt az úr, mikor az áthatolhatatlan őserdőben szabadon járt-kelt minden állat, az ember pedig nem sokkal emelkedett ki közülük. Jánosikról, a híres rablóról, aki az őserdőt és a zegzugos sziklákat kihasználva keresett menedéket a hegyvidéken. Mesélnek évmilliós történeteket a Föld erejéről, amely képes hegyeket kialakítani, megmozgatni, tűzzel és porral betemetni mindent. Több ezer méter magas csúcsokról, melyek egész egyszerűen eltűntek, mert őket a vulkáni tevékenység sem kímélte, ezután pedig évmilliókon keresztül a szél, a jég, a víz koptatta, elhordta, felaprózta, s már csak kisebb magaslatok, szirtek, sziklák, kúpok dacolnak a külső hatásokkal. És mi elmentünk, és meghallgattuk ezeket a történeteket, láttuk a végkifejletet a saját szemünkkel, az előzményeket pedig legalábbis a belső szemeinkkel.

Mi mindent mesélhet nekünk egy hegy? Többet is, mint azt képzelnénk: mesélhet nekünk évmilliókkal ezelőtti földtörténeti folyamatokról, óriásokról, ősi törzsekről, természeti katasztrófákról, vagy akár várakról, amelyek már nem állnak. Éppen Felső-Pfalz és Bohémia határán, a Künisches Gebirge ("Királyerdő-hegység") gerincén áll egy ilyen mesélő hegy, amit számtalan névvel lehet illetni: a bajorok Ossernek hívják, a csehek Ostry-nak, de formája miatt olyan neveket is ráaggattak, mint "a Bajor-erdő Matterhornja", illetve "Isten Anyjának keblei". De tegyük félre ezeket a neveket, és nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy mit is mesél nekünk a hegy!

A Gömör-Tornai-karszt egyik leglátványosabb részén, a Szádelői-völgy közvetlen közelében, azzal párhuzamosan fut az Áji-völgy. A mintegy négy kilométer hosszú, sziklabordákkal és meredek lejtőkkel tagolt szurdokvölgy híres mésztufaképződményein kívül is kínál látnivalókat. A kanyon oldalaiban több barlang is kialakult a víz eróziós munkájának hatására. Ezek közül az egyik leglátványosabb az úgynevezett Ördög-barlang, amely a Szádelői-fennsík meredek oldalában, az Ördög-hídja sziklaszorosánál nyílik.