Tavasz végén ahogy enyhült a járványügyi helyzet, újra elindultunk az Országos Kék jelzésen, ezúttal egy közeli, ám számunkra eddig teljesen ismeretlen vidéket vettünk célba. A helyenként a klasszikus Windows XP háttérképet megidéző, csendes és nyugodt Putnoki-dombságot átszelve túráztunk egészen a Baradla bejáratáig.

A Kéktúra-élményhez vitathatatlanul hozzátartozik a tervezés élménye. Sokszor fejtörést okozhat kilogisztikázni, honnan induljunk, meddig menjünk, hány nap alatt és milyen közlekedési eszközzel. Télen és tavasszal a járványügyi helyzetnek és -intézkedéseknek köszönhetően mellőznünk kellett a szeptemberben megkezdett kéktúrázást, de a helyzet enyhülésével újra magával ragadott a tervezési láz. Mivel május elején szállást még éppen nem foglalhattunk, maradt az egynapos túra lehetősége, azonban eléggé limitáltak voltak a lehetőségeink. Így aztán azt találtuk ki, hogy a 24/A szakaszon elsétálunk Putnokról Aggtelekre, ami füzet szerint is kicsivel több mint 30 kilométer. 

Kazincbarcikáról indulva Aggtelek és Putnok is elérhető közelségben van, így ha egy napot tudunk rászánni a túrára és messzebbről érkezünk, érdemes otthagyni az autót. Hosszas tanakodás után a putnoki indulás mellett döntöttünk, ami egyébként nem feltétlenül tűnik racionális döntésnek, ha a tömegközlekedési eszközök menetrendjeit nézzük, viszont úgy voltunk vele, hogy ha Aggteleken többet is kell várni a buszra, legalább csendes és szép környéken leszünk.

Putnokot célszerű vasúton megközelíteni, tekintve, hogy bélyegezni a vasútállomáson tudunk. A szűk utcákon a 26-os főúton átkelve, közvetlenül az út túloldalán találjuk a 19. század első felében Putnok várának helyére épült Serényi-kastélyt. Az egykor oly fontos gömöri település nagyon sokat köszönhet a Serényi családnak, akik politikai befolyásukat is felhasználva rengeteget tettek a vidék fejlődéséért, melyet a trianoni békediktátum szakított meg.A klasszicista stílusú építmény sajnos napjainkban nincs túl jó állapotban. A római katolikus templom közvetlenül a kastély mellett található, szintén az egykori vár alapjain.

A kék jelzés aszfaltos közúton hagyja el a települést, az úgynevezett Szörnyű-völgyön keresztül, ami a nevét a "szakállas farkas" legendája után kapta. A szakállas farkas, vagy ismertebb nevén farkasember/vérfarkas a környék hiedelemvilágának mitikus szörnye, melyet már a középkorban is emlegettek a környék lakói. A palócok például úgy tartották, hogy a megbántott juhász halála után szakállas farkassá válik és volt gazdájának állatait dézsmálja meg. A környék néhány településén egy konkrét esetet jegyeztek fel, melyet rengetegen említettek: egy farkas a mezőn a férjének élelmet vivő asszonyra támadt, az viszont túlélte a támadást, csak a ruhája szakadt el. Amikor a férjét egy fa alatt szundikálva találta, a szájából ruhájának foszlányai lógtak. A történetnek többféle befejezését jegyezték fel, de abban minden elbeszélő egyetértett, hogy az asszony a férjét a szövetdarab láttán helyben meggyilkolta. Testét kövekkel takarta be, és az arrajáró helybéliek még a közelmúltban is újabb és újabb köveket pakoltak a helyszínre, nehogy a szörny feltámadjon. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta egy elbeszélő költeményben, ezt mindenképp érdemes elolvasni (az írás végén a források között megtaláljátok!).

Putnok - a látványhoz le kell  térni a kék útvonalról

A putnoki kezdés egyébként azért volt célszerű, mert mielőtt nekivátunk a kék jelzésnek, tettünk egy kb. 4 kilométer hosszú kitérőt a nemrégiben átadott kilátóhoz. A túra végén ez már nem ment volna olyan könnyen. A 400 méter felé emelkedő Hegyes-tetőre kora reggel még jól esik az emelkedő. Hétvégi házak melletti gyümölcsösökön és kellemes, hűvös tölgyerdőn keresztül érkezünk meg a füves dombhátra, ahol a kilátót is találjuk.

A kilátó

A betontorony tetejére fémlépcsőházon kapaszkodunk fel, odafentről pedig egészen megkapó körpanorámában van részünk. Alattunk, a Sajó széles völgyében nyújtózik el Putnok városa, a völgy túloldalán az Upponyi-hegység vadregényes tömbje emelkedik, a távolban a Bükk vonulata zárja a látóhatárt. Egyik irányban Kazincbarcika, a másik irányban Ózd házai is egyértelműen kivehetők, a messzeségben pedig a Zempléni-hegység sziluettje is kirajzolódik. Északi irányban Gömör fenséges bércei emelkednek: a Sztolica, a Murányi-fennsík sziklái és a Király-hegy innen már-már karnyújtásnyira vannak, csakúgy mint a Szepesség csipkézett hegyormai, hiszen innen a Magas-Tátra csúcsait is megcsodálhatjuk. A határzár miatt a látvány egyszerre volt gyönyörű és szívszorító, örülünk, hogy végre magunk mögött tudhatjuk ezt az időszakot (persze ki tudja, mit hoz a jövő...). Külön örvendetes, hogy a kilátó legfelső szintje a fák lombkoronája felé nyúlik, ami sajnos újabban éppen annyira ritka, mint amennyire magától értetődőnek kellene lennie.

Kilátás a putnoki kilátóból

A kilátó mellett a dombhát üde rétje tovább folytatódik, itt-ott elvirított kökörcsinek termései várják, hogy a szél felröppentse és tovaszállítsa őket, hogy jövőre ki tudja hol örvendeztessék meg a természetjárót lila virágpompájukkal. Májusban az orchideák első hírnökei, az agár sisakoskosborok is bontogatják már szirmaikat a dombtetőn.

Ha időnk engedi, ezt a kitérőt ne hagyjuk ki!

A lefelé vezető úton egy vaddisznó cammogott előttünk, mi próbáltuk tartani a tisztes távolságot, néha hátrafordult, majd amikor úgy érezte, hogy veszélyesen közel vagyunk, beugratott a bozótba. Visszatértünk a Szörnyű-völgybe, ahol aszfaltos gyaloglás várt ránk. A védett Kelemér - Serényfalva erdőrezervátum területén járunk, szép, árnyas tölgyerdőben haladunk előre. A völgyben egy kis patak csordogál kanyargós, köves mederben, a forrásához igyekszünk. Előtte pihenésre csábít a Szörnyű-völgyi halastó, mely csekély méretei ellenére is hangulatos és szép. A tóparton récék, szürkegémek és kakukkok vártak ránk. Egy horgászpadra lehuppanva  kipihentük az eddigi út fáradalmait, majd a Pálma-forráshoz igyekeztünk, hogy palackjainkat megtöltsük. A forrást (ami nem a növényről, hanem gróf Serényi Béla második feleségéről kapta a nevét) maga a gróf foglaltatta 1913-ban (egyébként a halastavakat is az ő felügyelete alatt létesítették).

A barátságos vaddisznó

A halastó és a Pálma-forrás

Innen kezdődik a túra első és egyben legnagyobb emelkedője egy vízmosás mellett. Feljebb fiatalos bozót szegélyezi jól járható feltáróutunkat. A Mohos-tavak felé ereszkedve egy helyen szép kilátás nyílik Kelemér és a Kárpátok irányába. A jégkorszaki eredetű tőzegmohás lápok nagyon különleges látványt nyújtanak. A terület fokozottan védett, a jelzésről nem szabad letérni. A két lápszem közül először az 1,8 hektáros, kb. 15.000 éves Kis-Mohost érjük el. Érdemes a két láp között kitérőt tenni a Mohosvár csúcsára. Az egykori erődítmény sáncai nagyonjól kivehetők. A vár már a 14. század végén is romos volt, viszont a husziták rövid időre később birtokukba vették. A 30-40 méterrel mélyebben fekvő láptavak természetes várárokként is szolgáltak egykor. A várból leereszkedve a Nagy-Mohos lápjában is gyönyörködhetünk. Ennek területe a 4 hektárt is meghaladja, továbbá idősebb is, mint a Kis-Mohos, korát kb. 25.0000 évesre becsülhetjük. A jégkorszaki viszonyokhoz nagyon hasonló mikroklíma miatt azonban még ma is léteznek ezek a különleges képződmények.

Kis-mohos

Mohosvár

A Nagy-Mohos partján áll a tündérek, lápi kisasszonyok fája, egy terebélyes, szerteágazó böhönc, melyen a monda szerint egykoron tündérek ücsörögtek, az arra járókat megtréfálva. Valóságos mesevilágba csöppentünk itt a gömöri dombok között! Farkasember, tündér, mi jöhet még?

A tavi tündérek fája, a több évszázados böhönc

A lápokat elhagyva visszatérünk az aszfaltútra, majd egy bozótos ösvényen vágjuk le az út szerpentinkanyarulatát. Rövidesen megérkezünk Kelemérre. A hangulatos falu központjában, a református templom és a Tompa Mihály emlékház kerítésén találjuk bélyegzőnket. Mikor Tompa Mihály itt élt a szabadságharc leverését követően, Rém Elek néven publikált, remélhetőleg nem kell kifejteni, ez minek az anagrammája.

Kelemér

Gömörszőlős felé egy nem túl csábító aszfaltos, napsütéses szakasz vezetett, miközben ott vannak minden irányban a szebbnél szebb dombok. A kilátás innen a völgytalpról sem volt utolsó, de azért mégis jobban tetszett volna, ha a kék másfelé visz. Útközben egy gémeskutat is láttunk.

Gömörszőlős ellenben lenyűgözött, megint egy olyan település, mely mintha csak a mesekönyvek lapjairól elevenedett volna meg. Kicsit illúzióromboló volt a Mizo tejszállító autójának zenélését hallgatni, de ez van, elvégre 2021-et írunk. A falu közepén, a bélyegzőhely közelében, a pihenőpark hintáján megebédeltünk, majd továbbmentünk a szabadtéri múzeum felé, ahová még vissza kell térni, mert nagyon érdekes.

A hangulatos Gömörszőlős

A túrának még a felén sem voltunk túl,de legalább jól éreztük magunkat. A faluból kivezető szakasz nagyon szép, rögtön a Windows XP klasszikus "Lanka" nevű háttérképe jutott róla eszembe. Mellettünk őzek ugattak és futkorásztak. Egy másik szép orchideaféle is felbukkant, a bíboros kosbor, mely nevét az apró bíboros-szerű figurákra emlékeztető virágzatáról kapta.

Túra a Windows XP háttérképen

Bíboros kosbor - védett, eszmei értéke 10.000 Ft

Agár sisakoskosbor - védett, eszmei értéke 10.000 Ft

A dombhátra felkapaszkodva a környező vidék szépséges panorámája tárul a szemünk elé, viszont nem élvezhetjük sokáig, mert máris lefelé vezet utunk egy szűk, félig-meddig benőtt ösvényen. Május elején még teljesen rendben volt, de már most június végén nem nagyon csábítana a dolog. Végül egy legelőn bukkanunk ki, közvetlenül Zádorfalva határában. A falu templomtornya mutatja az utat, oldalt bocik legelésznek.

Zádorfalva felé

Zádorfalva sajnos már nem annyira bájos és nyugodt település, mint Kelemér vagy Gömörszőlős, és ezt jól mutatja az is, hogy bélyegzőnk is beltéren, a helyi kocsmában található. A helyi erők már bent iszogattak, amikor beléptünk a félhomályba, hogy pecsételjünk. Odabent tábla figyelmeztet: "hitelre fogyasztás nincs!". Egy másik tábla az üzletben tartózkodás illemszabályait taglalja. Érdekes és kicsit nyomasztó hely, nem győzött meg annyira, hogy leüljünk egy italra.

Nem szerettünk volna túl sokat időzni a faluban, de nem azért, mert egy akár egy percig is veszélyben éreztük volna magunkat, erről szó sincs. Igazából túlságosan hűen tükrözi a település a borsodi valóságot, ami nem meglepő, hiszen mindentől távol van. A falu határában viszont festői szépségű dombok emelkednek, ahonnan a Bükk-fennsík vonulatai is kivehetők. Itt meg is álltunk időzni egy kicsit, amit jól is tettünk, mert körülbelül hét kilométeres erdei menetelés várt ránk, ami fizikailag nem, viszont lelkileg rendkívül kimerítő tud lenni a monotónia miatt.

A Zádorfalva feletti dombok

Persze szeretjük az erdőt és jó, hogy van, de az egész napos menetelés végére már egy picit sok volt. A falvakon kívül egyedül itt találkoztunk emberekkel, és azok is erdei munkások voltak. Őzekből viszont akadt néhány útközben. 

A határkövek fehér-piros kockáit elérve, már a szlovák oldalon egy fantasztikusan szép legelőre érünk ki, ahol a délutáni fények a kilátást egészen meséssé varázsolják a Szilicei-fennsík, a Pelsőci-fennsík és a Sztolica irányába. A hét fennsíkra szabdalt Gömör-Tornai-karszt határába értünk, és egyértelműen kijelölhető a fedett és fedetlen karszt határa: a határátkelő mélyedésének túloldalán már karrmezős, kopár hegyoldalak meredeznek, míg ahol mi járunk, szikláknak nyoma sincs. Feltűnik a Baradla merész, hívogató sziklaszirtje, mely kiterjedt barlangrendszert rejt magában. 

Aggtelek határában

A határátkelőnél jobbra fordulva rövidesen a Nomád Kempingbe jutunk, melynek recepcióján, a barlangbejárat közelében tudunk pecsételni. A buszmegálló innen még kb. negyed órás sétával érhető el.

Szerencsére a határon már nem ez a látvány fogad minket

Amennyire nehezen vettem rá magamat, hogy ezen a szakaszon is elinduljunk, végül annyira tetszett. Kellenek az ilyen dimbes-dombos, nyugodt, falvakon átsétálós szakaszok is, hiszen ezek teszik azzá a Kéket, ami. Megyénk egy olyan szegletét fedeztük fel, amit még csak érintőlegesen ismertünk, és ez a jelvényszerző túramozgalmak szépsége: irányítanak és a rejtett kincsekhez vezetnek.

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést! Ha tetszett, kérlek, kövess minket Facebookon is!

• https://24.hu/kultura/2020/03/04/farkasember-legenda-putnok/
• https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/tompa-mihaly-9406/elbeszelo-koltemenyek-A00C/1847-A47F/szakalas-farkas-A480/
•  https://epitettemlekek.hu/varak/borsod-abauj-zemplen-megye/mohosvar-kelemer/