Egyik legnagyobb írónk, Jókai Mór 1849-ben, a szabadságharc bukása után négy és fél hónapot bujdosott az Északi-Bükk hegyei által koszorúzott, festői fekvésű faluban, Tardonán. Rejtőzködésének napjait többek között a hegyek bebarangolásával töltötte, a látottakat regényeiben, elbeszéléseiben és festményein is megörökítette. Nézzük, merre járt!

A Mátra szurdokai az elmúlt hetek mínuszainak köszönhetően igazi téli csodavilággá változtak, jégcsapok százait tárva a túrázó elé. Mátrakeresztes vízeséseinél és a Szakadás-árokban jártunk.

A Bükköt járva rengeteg, a múltban fontos szerepet játszó hely mellett sétálhatunk el anélkül, hogy eszünkbe jutna, hogy itt egykor egy vár, erődített település vagy kolostor állt. A térképekről leolvasható helyneveknek és a közelmúlt feltárásainak köszönhetően azonban közelebb kerülhetünk a hegység színes történelmi múltjához. Felsőtárkányból indulva egy túrára felfűzve bárki felfedezheti ezeket a láthatatlan történelmi emlékeket.

Szögliget környékét tartom az ország egyik legszebb vidékének, mely nemcsak fizikailag, de géniuszában is közel áll a Kárpátok hegyvonulataihoz. A Gömör-Tornai-karszt dimbes-dombos, mohos sziklagörgetegekkel, szurdokokkal, csobogó patakokkal telehintett tája számtalan csodálatos túrára ad lehetőséget. Legutóbbi túránkon az úticél Szelcepuszta, valamint Szádvár nemrégiben helyreállított romja volt, utunk sűrű erdőben, varázslatos kaszálóréteken, és egy "végtelen" hosszú lépcsősoron keresztül vezetett.

Az elmúlt néhány hét esőzései megtették hatásukat és életet varázsoltak az oly gyakran kiszáradó, vagy gyér vízhozammal csörgedező bükki patakokba. A híres Lillafüredi-vízesés mellett a kevésbé ismert zuhatagok is sokkal látványosabb képet nyújtanak mint általában. A Garadna-völgy melletti Sebesvíz szurdokvölgyében az ország legszebb mésztufa-vízeséssorozatában gyönyörködhetünk, mely ritkán nyújt ennyire lélegzetelállító látványt.