Kitett sziklagerincen csúszkáltunk, lepillantottunk az Ördöglyuk félelmetes hasadékába, majd megcsodáltuk Szádelő völgyének fantasztikus sziklatorkát - ezúttal a turisták által kevésbé látogatott nyugati oldalról.
Kitett sziklagerincen csúszkáltunk, lepillantottunk az Ördöglyuk félelmetes hasadékába, majd megcsodáltuk Szádelő völgyének fantasztikus sziklatorkát - ezúttal a turisták által kevésbé látogatott nyugati oldalról.
Régóta terveztük a szlovákok nemzeti szimbólumának tartott csúcsra vezető túrát, idén végre sikerült. A látvány fantasztikus, a túra azonban nem könnyű menet, komoly testi-lelki felkészültséget igényel.
A Magas-Tátrában jelzett gyalogos turistaúton a 2503 méteres Tengerszem-csúcsnál (Rysy) magasabbra nem juthatunk, így a csúcsra vezető túra nem véletlenül bakancslistás a Tátra kedvelői számára. Az külön öröm, ha igazán ritka körülmények között, tökéletesen tiszta időben juthatunk fel a páratlan kilátásról ismert hegycsúcsra.
Felkaptattunk a vadregényes vulkánmaradvány tetejére, majd a Nagy-Hideg-hegyen ébredve a Dunakanyar egyik legszebb kilátópontjához túráztunk a tikkasztó hőséget cipelve útitársként.
Aki aktívan követi a természetjárással kapcsolatos csoportokat Facebookon, annak akkor is ismerősen cseng a "Hűvösvölgy - Rozália téglagyár" páros, ha még ki sem nyitotta az Országos Kéktúra igazolófüzetét. A Budapesten és környékén élők számára ezzel a szakasszal célszerű kezdeni, ha ki akarják próbálni magukat a Kéken. Szerencsére ez az etap nemcsak könnyű és rövid, de tartalmas is és sok szép kilátással kecsegtet.
Tavasz végén ahogy enyhült a járványügyi helyzet, újra elindultunk az Országos Kék jelzésen, ezúttal egy közeli, ám számunkra eddig teljesen ismeretlen vidéket vettünk célba. A helyenként a klasszikus Windows XP háttérképet megidéző, csendes és nyugodt Putnoki-dombságot átszelve túráztunk egészen a Baradla bejáratáig.
A Murányi-Fennsík sziklabércei által körülölelt festői katlan felé emelkednek Murány várának ódon romjai. A lentről hajmeresztően meredeknek tűnő csúcsra felkapaszkodva megismerkedhetünk a környék történelmével és természeti értékeivel, fent pedig páratlan látványban lehet részünk.
Habár idén már februárban elrajtolt a tavasz, az erdőben és a természetközeli gyepeken még most is virágpompa fogad minket. A teljesség igénye nélkül vegyük sorra, miféle virágok öltöztetik színesbe februártól április első feléig az egyhangú, szürkésbarna erdőt!
Egyik legnagyobb írónk, Jókai Mór 1849-ben, a szabadságharc bukása után négy és fél hónapot bujdosott az Északi-Bükk hegyei által koszorúzott, festői fekvésű faluban, Tardonán. Rejtőzködésének napjait többek között a hegyek bebarangolásával töltötte, a látottakat regényeiben, elbeszéléseiben és festményein is megörökítette. Nézzük, merre járt!
A hegység főgerincének keleti végén, méltóságteljesen emelkedik a felvidéki táj fölé a Király-hegy bástyája. A Király-kopaszának, azaz szlovákul Králová Hol'ának is nevezett gyephavasi tömb, mely egykor Mátyás király kedvelt vadászterülete volt, a történelmi Gömör legmagasabb pontjaként még ma is különös vonzerővel bír. A szlovákok versek, műalkotások, mondák, népdalok formájában is kifejezik csodálatukat a hegy iránt, mely a Kriván mellett az ország másik jelképének számít.