A Pelsőci-fennsík nyugati része bővelkedik a szép kilátópontokban, viszont jelzett turistaút nem vezet hozzájuk, az itt leírt túrát ezért csak felkészült túrázóknak ajánljuk. Érinteni fogjuk a Kopasz-kő, Tölgyes-tető, Vaskapu szikláit, megtekintjük a fennsík legfélelmetesebb barlangnyílását, kitérőt teszünk a Serényi-ciszternához, majd a betyárok ösvényén ereszkedünk le.

Legújabb bejegyzésünkben bebarangoljuk a Pelsőci-fennsík keleti peremét Berzétekőrösről indulva az Istállóskőtől egészen a Gencsi-szikláig.

Az Alacsony-Tátráról általában a legmagasabb pontján 2000 méteres magasságig elérő gyephavasi jellegű főgerinc jut az emberek eszébe. Azonban ha a főgerincről lepillantunk Liptó vidékére, egy völgyekkel szabdalt, festői, sziklákkal tagolt tájat látunk magunk előtt, mely karsztjelenségeivel, barlangjaival, szurdokaival, szirtjeivel tűnik ki a Felvidék mesés vidékei közül.

Átkelés szűk hasadékokon, fatorlaszokon, hatalmas vízeséseken, alattunk robajló erejű patakkal - ha erre vágysz, a Kysel-szurdokban kialakított via ferrata útvonalat meg kell ismerned!

Az Elülső-Szoliszkó 2117 méterrel tengerszint felé emelkedő csúcsa nagyon jó választás azoknak, akik még csak ismerkednek a magashegyi tereppel. A Csorbatóról elérhető csúcs oda-vissza akár egy félnapos programnak is kiváló, mely során megismerkedhetünk a Tátra esszenciájával.

Donovaly népszerű síközpontjából egy rövid túrával elérhető az egyedülálló panorámája miatt híres Zólyom-hegy (Zvolen, 1402 m), mely bizonyos szempontok alapján egyaránt tartozhat a Nagy-Fátrához és az Alacsony-Tátrához is. Könnyű megközelíthetősége miatt télen is igazán különleges élményt nyújt a a körkilátást adó gyephavas gerinc.

A Tátra vonulatát északkeleti irányból lezáró Bélai-havasok 14 kilométeres mészkőgerince napjainkban szigorúan védett természeti terület. Habár egykor számos turistaút hálózta be a hegységet, napjainkban csak egyetlen útvonalon pillanthatunk be a gyephavasok és mészkőszirtek különleges világába - ezt jártuk be egy augusztusi túránkon.

A Magas-Tátra déli oldalának legkönnyebben elérhető kétezres csúcsa a Nagy-Morgás (Velká Svistovka), ami a Késmárki-csúcs gerincének végén magasodik a hegység peremén. A csúcsra a Zöld-tavi-katlanra és a Bélai-Tátrára nyíló kilátás miatt érdemes felkapaszkodni. A Tátrában érdemes úgy időzíteni az indulást, hogy a csúcson legyünk már délelőtt, ugyanis a magashegyi viharok nagy része délután következik be. Így történt a túra során is, de a részletekről később…

A Felvidék keleti részének egyik legszebb kilátását adó Kojsói-havas nem véletlenül kedvelt célpontja a turistáknak. Az 1246 méter magas hegycsúcs könnyű megközelíthetősége és a tetőről nyíló páratlan panoráma miatt télen-nyáron kellemes program a természet kedvelőinek.