A Gömör-Tornai-karszt legeldugottabb fennsíkjai a Barkai-fennsík és a szomszédos Zl'ab, melyeket egy rövid és könnyű, ám a tájékozódási képességeinket próbára tevő túrával járhatunk be.

A Pelsőci-fennsík nyugati része bővelkedik a szép kilátópontokban, viszont jelzett turistaút nem vezet hozzájuk, az itt leírt túrát ezért csak felkészült túrázóknak ajánljuk. Érinteni fogjuk a Kopasz-kő, Tölgyes-tető, Vaskapu szikláit, megtekintjük a fennsík legfélelmetesebb barlangnyílását, kitérőt teszünk a Serényi-ciszternához, majd a betyárok ösvényén ereszkedünk le.

Legújabb bejegyzésünkben bebarangoljuk a Pelsőci-fennsík keleti peremét Berzétekőrösről indulva az Istállóskőtől egészen a Gencsi-szikláig.

Ezen a változatos szeptemberi túrán sétáltunk a Kapor-völgyben, átnéztünk Lengyelországba a Sima-hágóból, és megcsodáltuk az Alsó-Fenyves-tó víztükrét is.

Kitett sziklagerincen csúszkáltunk, lepillantottunk az Ördöglyuk félelmetes hasadékába, majd megcsodáltuk Szádelő völgyének fantasztikus sziklatorkát - ezúttal a turisták által kevésbé látogatott nyugati oldalról.

  Régóta terveztük a szlovákok nemzeti szimbólumának tartott csúcsra vezető túrát, idén végre sikerült. A látvány fantasztikus, a túra azonban nem könnyű menet, komoly testi-lelki felkészültséget igényel.

A Magas-Tátrában jelzett gyalogos turistaúton a 2503 méteres Tengerszem-csúcsnál (Rysy) magasabbra nem juthatunk, így a csúcsra vezető túra nem véletlenül bakancslistás a Tátra kedvelői számára. Az külön öröm, ha igazán ritka körülmények között, tökéletesen tiszta időben juthatunk fel a páratlan kilátásról ismert hegycsúcsra.

Felkaptattunk a vadregényes vulkánmaradvány tetejére, majd a Nagy-Hideg-hegyen ébredve a Dunakanyar egyik legszebb kilátópontjához túráztunk a tikkasztó hőséget cipelve útitársként.

A Murányi-Fennsík sziklabércei által körülölelt festői katlan felé emelkednek Murány várának ódon romjai. A lentről hajmeresztően meredeknek tűnő csúcsra felkapaszkodva megismerkedhetünk a környék történelmével és természeti értékeivel, fent pedig páratlan látványban lehet részünk.

Egyik legnagyobb írónk, Jókai Mór 1849-ben, a szabadságharc bukása után négy és fél hónapot bujdosott az Északi-Bükk hegyei által koszorúzott, festői fekvésű faluban, Tardonán. Rejtőzködésének napjait többek között a hegyek bebarangolásával töltötte, a látottakat regényeiben, elbeszéléseiben és festményein is megörökítette. Nézzük, merre járt!