A Kis-Fátra Vágon-túli része az Északnyugati-Kárpátok talán legváltozatosabb hegyvidéke, mely magán hordozza a felvidéki hegységek összes szépségét: egyaránt vannak itt szakadékvölgyek, gyephavasi gerincek, vad sziklacsúcsok. Három napot töltöttünk el hegyei ölelésében, de még ez sem volt elég, hogy az egészen apró terület minden szépségét megismerjük.

Átkelés szűk hasadékokon, fatorlaszokon, hatalmas vízeséseken, alattunk robajló erejű patakkal - ha erre vágysz, a Kysel-szurdokban kialakított via ferrata útvonalat meg kell ismerned!

Hűsítő, csobogó patakok, víztározó festői környezetben, gyantaillat a fenyvesekben, virágpompa, változatos domborzat. Sztracena környékén túráztunk 28 kilométert, a Szlovák Paradicsom déli oldalán.

A Murányi-fennsík és környéke igazi csemege a túrázók számára, ha a Felvidék kevésbé ismert vadonjait szeretnénk felfedezni. A hegység belsejének felfedezése igazi egész napos kihívás, de a peremén fekvő Tiszolc környékén több rövidebb útvonalat is végigjárhatunk. Egy kellemes őszi napon a Hradová (Várhegy) és a Zbojská-hágóból elérhető Čertová roklina (Ördög-szakadék) volt túránk célpontja, útba ejtve kitett mészkőgerincet, alpesi rétet, vad szurdokvölgyet.

Az Imrikfalvától (Dedinky) nem messze található  Zejmár-szakadék rövidsége és közelsége miatt kitűnő betekintést nyújt a Szlovák Paradicsomba a hellyel ismerkedőknek is. A látványos Nálepka-vízesésrendszer létráin való felkapaszkodás igazi rövid adrenalinlöket, a Geravy-fennsíkon barangolva pedig hangulatos hegyi rétek várnak minket, ezek minden évszakban más arcukat mutatják, így érdemes többször, több útvariációban elmenni ide. Ha pedig egy kis szerencsénk van, az itt lakó állatokkal is megismerkedhetünk közelebbről. 

A március 15-i hosszúhétvége kiváló alkalom volt, hogy a nyomasztó, szürke téli hónapok után feltöltődjünk a napsütés adta D vitaminnal. Mivel a közeli magashegységek még bőven hó alatt vannak, kedvenc középhegységünket, a Káposztafalvi-karsztot, ismertebb nevén a Szlovák Paradicsomot választottuk barangolásaink helyszíneként, ahol megáradt vizű, de még fagyos szurdokvölgyek, parádés kilátópontok és gyönyörű virágok, na meg sok-sok létra került terítékre.

A Felvidék második legmagasabb vízesését ne a Tátrában keressük. A Sólyom-völgyben található 75 méter magas Fátyol-vízesés a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazi ékessége, megmászása pedig nem kis lelki felkészültséget igényel: a 80 méter hosszú, függőleges létrarendszerre pillantva még a legbátrabbaknak is megremeg a lába. A nehézségekért azonban a felejthetetlen látvány kompenzál minket, főként csapadékos időszakban.

A Szlovák Paradicsommal való ismerkedést célszerű a déli oldalon, a Sztracenai-hegység 1000 méter körüli bércein kezdeni. Imrikfalváról (Dedinky) indulva egy 20 kilométer körüli körtúra során megismerkedhetünk a Nemzeti Park ezer arcával.  Utunk során érintünk létrás szurdokot, hegyi réteket, barlangokat, egy lélegzetelállító kilátósziklát, és a Gölnic-folyó kanyonjába is bepillantást nyerhetünk.

A felvidéki Kócs-hegység keleti részén található Prószéki- és Kvacsányi-völgyekben futó tanösvény bejárása igazán változatos és szórakoztató, egész napos programmal kecsegtet: utunk során vízeséseket, érdekes sziklaalakzatokat, megnyugtató fennsíki réteket, kilátópontokat és bájos hegyi falvakat keresztezünk, de nem marad el a létrás-láncos mászóka sem, sőt, ráadásként felkereshetünk egy működő vízimalmot is. Írásom első részében a Prószéki-völgyet fogjuk bejárni.

Az útikönyveket, túraleírásokat és a különböző utazási irodák ajánlatait böngészve egyre többször lehet találkozni a Kócs-hegység (régi nevén Liptó-Árvai-karszt) nevével. A hegység keleti részén, a Liptói-medence és a Liptói-havasok által határolt tájon található a hegység két legismertebb völgye, a Prószéki-völgy és a Kvacsányi-völgy. A két völgy bejárását célzó, kb. 17 kilométer hosszú körtúrára nyugodtan rászánhat mindenki egy napot, ugyanis látnivaló akad bőven. Az autót célszerű Prószéken (Prosiek) hagyni, és rögtön a Prószéki-völggyel kezdeni a túrát, persze fordított irányban is lehet teljesíteni, viszont az szerintem technikásabb és körülményesebb.

Úton a Prószéki-patak szurdoka felé