Hosszában szeltük át a Tornai-Felső-hegy festői karsztfennsÍkját, erdőn-mezőn átkelve, sok-sok kilátással.

A Magas-Tátrában jelzett gyalogos turistaúton a 2503 méteres Tengerszem-csúcsnál (Rysy) magasabbra nem juthatunk, így a csúcsra vezető túra nem véletlenül bakancslistás a Tátra kedvelői számára. Az külön öröm, ha igazán ritka körülmények között, tökéletesen tiszta időben juthatunk fel a páratlan kilátásról ismert hegycsúcsra.

Felkaptattunk a vadregényes vulkánmaradvány tetejére, majd a Nagy-Hideg-hegyen ébredve a Dunakanyar egyik legszebb kilátópontjához túráztunk a tikkasztó hőséget cipelve útitársként.

Tavasz végén ahogy enyhült a járványügyi helyzet, újra elindultunk az Országos Kék jelzésen, ezúttal egy közeli, ám számunkra eddig teljesen ismeretlen vidéket vettünk célba. A helyenként a klasszikus Windows XP háttérképet megidéző, csendes és nyugodt Putnoki-dombságot átszelve túráztunk egészen a Baradla bejáratáig.

Egy ősi, pogány kőszentély, hosszú erdei menetelés sárban és aszfalton, az ország egyik legszebb helyen lévő kilátója. Az Országos Kéktúra 22-es szakaszát jártuk végig.

Hazánk egyik legszínesebb, legváltozatosabb, földtani értékekben leginkább bővelkedő tája a Bükki-karsztvidék és a vulkanikus eredetű Bükkalja közötti határ. A környéket átszelő megannyi turistaút, tanösvény vagy jelöletlen út és csapás lehetőséget ad az évmilliók alatt kiformálódott táj felfedezésére. A kétrészes írásom első felében egy tavaszi, Cserépfalu körüli túra útvonalát szeretném bemutatni. Az út során érintünk ősemberbarlangokat, szurdokvölgyeket és a misztikus fülkés sziklák egy-egy képviselőjét is. 

Murányi-fennsík karsztplatója 900-1400 méteres tengerszint feletti magasságban emelkedik az Alacsony-Tátra előszobájában, attól a Garam völgye választja el. Meredek, szinte függőleges peremeit számtalan leszakadás, sziklatorony díszíti, melyekről mesés panoráma tárul elénk. Az október pedig kiválóan alkalmas ezek bejárására, már csak az elképesztő színkombinációk miatt is.

A Murányi-fennsík és környéke igazi csemege a túrázók számára, ha a Felvidék kevésbé ismert vadonjait szeretnénk felfedezni. A hegység belsejének felfedezése igazi egész napos kihívás, de a peremén fekvő Tiszolc környékén több rövidebb útvonalat is végigjárhatunk. Egy kellemes őszi napon a Hradová (Várhegy) és a Zbojská-hágóból elérhető Čertová roklina (Ördög-szakadék) volt túránk célpontja, útba ejtve kitett mészkőgerincet, alpesi rétet, vad szurdokvölgyet.

Drezda városától nem messze, a Szász-Svájc Nemzeti Parkban lenyűgöző homokkőformákkal találkozhatunk. Az első itt tett túránk során szurdokokon másztunk fel, szakadékok széléről tekintettünk le, egy sziklafal oldalában kanyarogtunk hasadékokon és barlangokon át, majd egy gigantikus sziklakaput is körbejártunk.

Csehország és Szászország határán van egy mesebeli táj bizarr homokkőtornyokkal, kanyonokkal, sziklaalakzatokkal, ami már a 18. században felkeltette az utazók fantáziáját. Ez a Cseh-Szász Svájc. Az Elba-menti-homokkővidék ugyan egy alacsony középhegység, viszont a tagolt, kiemelkedő sziklatornyokat megpillantva nem csodálkozunk, hogy a svájci festőművészek, Anton Graff és Adrian Zingg a saját hazájukhoz hasonlították ezt a vidéket. Szinte kimeríthetetlen a látnivalók száma, így a bőség zavarában csak a legnépszerűbb helyeket kerestük fel, az első napon így a Kamenice-szurdok és a Pravcicka Brána, a monumentális sziklahíd volt tervben, melyek a Cseh-Svájc ikonikus helyszínei.