A hegység főgerincének keleti végén, méltóságteljesen emelkedik a felvidéki táj fölé a Király-hegy bástyája.  A Király-kopaszának, azaz szlovákul Králová Hol'ának is nevezett gyephavasi tömb, mely egykor Mátyás király kedvelt vadászterülete volt, a történelmi Gömör legmagasabb pontjaként még ma is különös vonzerővel bír. A szlovákok versek, műalkotások, mondák, népdalok formájában is kifejezik csodálatukat a hegy iránt, mely a Kriván mellett az ország másik jelképének számít.

A Mátra szurdokai az elmúlt hetek mínuszainak köszönhetően igazi téli csodavilággá változtak, jégcsapok százait tárva a túrázó elé. Mátrakeresztes vízeséseinél és a Szakadás-árokban jártunk.

Kéktúrázásunkat az Upponyi-hegységben folytattuk néhány nappal a bükki szakasz után, ismét egyik kedvenc tájunkat járhattuk végig a Kéken, érintve az ország egyik legszebb kilátópontját, mely a zord Upponyi-szoros és a csodaszép Lázbérci víztározó felett emelkedik.

Elérkezett az idő: mi is elindultunk azon a bizonyos másfélmillió lépéses úton. Az Országos Kéktúrát a hozzánk legközelebb eső, hazai pályának mondható szakasszal kezdtük meg, Bélapátfalvától Dédestapolcsányig, próbálva új szemszögből tekinteni a jól ismert, imádott tájakra. Ismét bebizonyosodott, hogy a Bükk még sokadszorra is tud újat mutatni. 

A Magas-Tátra egyik legszebb, tátrai viszonylatban könnyen teljesíthető magashegyi hágótúrája Csorbatóról egész napos túra keretén belül teljesíthető. A hegyekre és a jellegzetes gleccservölgyekre, az azokban elterülő megannyi tengerszemre nyíló kilátás és a Tátra egyik legszebb vízesésének látványa az egyik legszebb útvonallá teszi.

Az Alacsony-Tátráról általában a legmagasabb pontján 2000 méteres magasságig elérő gyephavasi jellegű főgerinc jut az emberek eszébe. Azonban ha a főgerincről lepillantunk Liptó vidékére, egy völgyekkel szabdalt, festői, sziklákkal tagolt tájat látunk magunk előtt, mely karsztjelenségeivel, barlangjaival, szurdokaival, szirtjeivel tűnik ki a Felvidék mesés vidékei közül.

A Kis-Fátra Vágon-túli része az Északnyugati-Kárpátok talán legváltozatosabb hegyvidéke, mely magán hordozza a felvidéki hegységek összes szépségét: egyaránt vannak itt szakadékvölgyek, gyephavasi gerincek, vad sziklacsúcsok. Három napot töltöttünk el hegyei ölelésében, de még ez sem volt elég, hogy az egészen apró terület minden szépségét megismerjük.

Donovaly népszerű síközpontjából egy rövid túrával elérhető az egyedülálló panorámája miatt híres Zólyom-hegy (Zvolen, 1402 m), mely bizonyos szempontok alapján egyaránt tartozhat a Nagy-Fátrához és az Alacsony-Tátrához is. Könnyű megközelíthetősége miatt télen is igazán különleges élményt nyújt a a körkilátást adó gyephavas gerinc.

A Tátra vonulatát északkeleti irányból lezáró Bélai-havasok 14 kilométeres mészkőgerince napjainkban szigorúan védett természeti terület. Habár egykor számos turistaút hálózta be a hegységet, napjainkban csak egyetlen útvonalon pillanthatunk be a gyephavasok és mészkőszirtek különleges világába - ezt jártuk be egy augusztusi túránkon.

A Magas-Tátra déli oldalának legkönnyebben elérhető kétezres csúcsa a Nagy-Morgás (Velká Svistovka), ami a Késmárki-csúcs gerincének végén magasodik a hegység peremén. A csúcsra a Zöld-tavi-katlanra és a Bélai-Tátrára nyíló kilátás miatt érdemes felkapaszkodni. A Tátrában érdemes úgy időzíteni az indulást, hogy a csúcson legyünk már délelőtt, ugyanis a magashegyi viharok nagy része délután következik be. Így történt a túra során is, de a részletekről később…