A hangulatos Zbojská-hágóból indultunk el, hogy felfedezzük ezt a Murány karsztfennsíkja és a Vepor között emelkedő, fenyőbundába burkolózó, vihartépázta békés óriást.

A Murányi-Fennsík sziklabércei által körülölelt festői katlan felé emelkednek Murány várának ódon romjai. A lentről hajmeresztően meredeknek tűnő csúcsra felkapaszkodva megismerkedhetünk a környék történelmével és természeti értékeivel, fent pedig páratlan látványban lehet részünk.

A hegység főgerincének keleti végén, méltóságteljesen emelkedik a felvidéki táj fölé a Király-hegy bástyája.  A Király-kopaszának, azaz szlovákul Králová Hol'ának is nevezett gyephavasi tömb, mely egykor Mátyás király kedvelt vadászterülete volt, a történelmi Gömör legmagasabb pontjaként még ma is különös vonzerővel bír. A szlovákok versek, műalkotások, mondák, népdalok formájában is kifejezik csodálatukat a hegy iránt, mely a Kriván mellett az ország másik jelképének számít.

Átkelés szűk hasadékokon, fatorlaszokon, hatalmas vízeséseken, alattunk robajló erejű patakkal - ha erre vágysz, a Kysel-szurdokban kialakított via ferrata útvonalat meg kell ismerned!

Az Elülső-Szoliszkó 2117 méterrel tengerszint felé emelkedő csúcsa nagyon jó választás azoknak, akik még csak ismerkednek a magashegyi tereppel. A Csorbatóról elérhető csúcs oda-vissza akár egy félnapos programnak is kiváló, mely során megismerkedhetünk a Tátra esszenciájával.

A Gömör-Tornai-karszt ékességére, a pompás Szádelői-völgy (Zádielska dolina) kanyonjára vetett első pillantás a Bódva-völgyében haladva rögtön ámulatba ejti az embert. Elsőre nagyon bizarrnak tűnik a két lapos tetejű fennsík között tátongó szakadék, mintha valaki szándékosan kettévágta volna a hegyet. Pedig mindez a Föld erőinek munkája – a szurdok egy barlangrendszer beomlásával jött létre. Egy ekkora látványosság közelében a természetjáró több napra elegendő elfoglaltságot talál. Az alábbiakban néhány tippet szeretnék adni a környéket felfedezni vágyók számára - a klasszikus körtúra mellett egy kevésbé ismert útvonalat is bemutatok.

A kis felvidéki település, Ajnácskő (Hajnácka) Hunfalvy János szerint az a hely, ,,hol a történelem a mesével összefolyik”, ez már a település gyönyörű nevében és fekvésében is megmutatkozik. A Gömör és Nógrád közötti bazaltvidék egyik legizgalmasabb táját fedezhetjük itt fel, változatos természeti, domborzati viszonyokkal, csodás kilátópontokról letekintve.

A Murányi-fennsík és környéke igazi csemege a túrázók számára, ha a Felvidék kevésbé ismert vadonjait szeretnénk felfedezni. A hegység belsejének felfedezése igazi egész napos kihívás, de a peremén fekvő Tiszolc környékén több rövidebb útvonalat is végigjárhatunk. Egy kellemes őszi napon a Hradová (Várhegy) és a Zbojská-hágóból elérhető Čertová roklina (Ördög-szakadék) volt túránk célpontja, útba ejtve kitett mészkőgerincet, alpesi rétet, vad szurdokvölgyet.

A Tátra vonulatát északkeleti irányból lezáró Bélai-havasok 14 kilométeres mészkőgerince napjainkban szigorúan védett természeti terület. Habár egykor számos turistaút hálózta be a hegységet, napjainkban csak egyetlen útvonalon pillanthatunk be a gyephavasok és mészkőszirtek különleges világába - ezt jártuk be egy augusztusi túránkon.

Régmúlt időkről mesélnek a Polyána gyűrű alakban emelkedő bércei. Mesélnek arról a nem is oly régi időszakról, amikor a természet volt az úr, mikor az áthatolhatatlan őserdőben szabadon járt-kelt minden állat, az ember pedig nem sokkal emelkedett ki közülük. Jánosikról, a híres rablóról, aki az őserdőt és a zegzugos sziklákat kihasználva keresett menedéket a hegyvidéken. Mesélnek évmilliós történeteket a Föld erejéről, amely képes hegyeket kialakítani, megmozgatni, tűzzel és porral betemetni mindent. Több ezer méter magas csúcsokról, melyek egész egyszerűen eltűntek, mert őket a vulkáni tevékenység sem kímélte, ezután pedig évmilliókon keresztül a szél, a jég, a víz koptatta, elhordta, felaprózta, s már csak kisebb magaslatok, szirtek, sziklák, kúpok dacolnak a külső hatásokkal. És mi elmentünk, és meghallgattuk ezeket a történeteket, láttuk a végkifejletet a saját szemünkkel, az előzményeket pedig legalábbis a belső szemeinkkel.