Az elmúlt néhány hét esőzései megtették hatásukat és életet varázsoltak az oly gyakran kiszáradó, vagy gyér vízhozammal csörgedező bükki patakokba. A híres Lillafüredi-vízesés mellett a kevésbé ismert zuhatagok is sokkal látványosabb képet nyújtanak mint általában. A Garadna-völgy melletti Sebesvíz szurdokvölgyében az ország legszebb mésztufa-vízeséssorozatában gyönyörködhetünk, mely ritkán nyújt ennyire lélegzetelállító látványt.

Kéktúrázásunkat az Upponyi-hegységben folytattuk néhány nappal a bükki szakasz után, ismét egyik kedvenc tájunkat járhattuk végig a Kéken, érintve az ország egyik legszebb kilátópontját, mely a zord Upponyi-szoros és a csodaszép Lázbérci víztározó felett emelkedik.

Az Elülső-Szoliszkó 2117 méterrel tengerszint felé emelkedő csúcsa nagyon jó választás azoknak, akik még csak ismerkednek a magashegyi tereppel. A Csorbatóról elérhető csúcs oda-vissza akár egy félnapos programnak is kiváló, mely során megismerkedhetünk a Tátra esszenciájával.

Donovaly népszerű síközpontjából egy rövid túrával elérhető az egyedülálló panorámája miatt híres Zólyom-hegy (Zvolen, 1402 m), mely bizonyos szempontok alapján egyaránt tartozhat a Nagy-Fátrához és az Alacsony-Tátrához is. Könnyű megközelíthetősége miatt télen is igazán különleges élményt nyújt a a körkilátást adó gyephavas gerinc.

A kis felvidéki település, Ajnácskő (Hajnácka) Hunfalvy János szerint az a hely, ,,hol a történelem a mesével összefolyik”, ez már a település gyönyörű nevében és fekvésében is megmutatkozik. A Gömör és Nógrád közötti bazaltvidék egyik legizgalmasabb táját fedezhetjük itt fel, változatos természeti, domborzati viszonyokkal, csodás kilátópontokról letekintve.

Ha Hazánk egy-egy hegységét, dombságát szeretnénk alaposan felfedezni, de nem tudjuk, hol kezdjük, érdemes belevágni egy egyénileg teljesíthető túramozgalomba. A Bükk szirtjei túramozgalom keretén belül felkereshetjük a Bükk-hegység legszebb természetes kilátópontjait, és a teljesítésért még kitűzőt és oklevelet is kapunk. Ha érdekel, milyen élményekkel gazdagodhatsz a szirtek végigjárásával, olvass tovább!

Murányi-fennsík karsztplatója 900-1400 méteres tengerszint feletti magasságban emelkedik az Alacsony-Tátra előszobájában, attól a Garam völgye választja el. Meredek, szinte függőleges peremeit számtalan leszakadás, sziklatorony díszíti, melyekről mesés panoráma tárul elénk. Az október pedig kiválóan alkalmas ezek bejárására, már csak az elképesztő színkombinációk miatt is.

A Tátra vonulatát északkeleti irányból lezáró Bélai-havasok 14 kilométeres mészkőgerince napjainkban szigorúan védett természeti terület. Habár egykor számos turistaút hálózta be a hegységet, napjainkban csak egyetlen útvonalon pillanthatunk be a gyephavasok és mészkőszirtek különleges világába - ezt jártuk be egy augusztusi túránkon.

A Magas-Tátra déli oldalának legkönnyebben elérhető kétezres csúcsa a Nagy-Morgás (Velká Svistovka), ami a Késmárki-csúcs gerincének végén magasodik a hegység peremén. A csúcsra a Zöld-tavi-katlanra és a Bélai-Tátrára nyíló kilátás miatt érdemes felkapaszkodni. A Tátrában érdemes úgy időzíteni az indulást, hogy a csúcson legyünk már délelőtt, ugyanis a magashegyi viharok nagy része délután következik be. Így történt a túra során is, de a részletekről később…

Szász-Svájc egyik legvadregényesebb pontja az Elba-kanyon fölé magasodó, hajmeresztő panorámát adó Schrammsteine sziklacsoport, amit egy félnapos túra során fedezhetünk fel egy kalandos, létrákkal, sziklába faragott ösvényekkel tarkított útvonalon.